Család

Fiai: Angster Emil (1874–1939) és Angster Oszkár (1876–1941), unokái: Angster Imre (1916–1990) és Angster József (1917–) orgonaépítők.

Iskola

Eszéken Haim József mester mellett asztalosmesterséget tanult (1850–1853), segédlevelének megszerzése után vándorútra indult. Először Bácskában járt (1854–1856), majd Bécsben különböző asztalosműhelyekben dolgozott (1856–1861); köztük legjelentősebbnek számított a Peter Titz orgonagyárában eltöltött három év (1858–1861). Vándorútjának további fontosabb helyszínei: Prága, Drezda, Berlin, Düsseldorf, Bonn, Lipcse, Köln, Basel, Bern, Luzern (1861–1863), majd Párizsban Aristide Cavaillé- Coll híres orgonaépítő orgonaszerelőjeként részt vett a Notre-Dame, a St. Denis és a St. Sulpice templomok orgonáinak felállításában (1863–1866), 1866. szept.-ben tért haza.

Életút

Hazatérése után elnyerte az új pécsi zsinagógában felállítandó orgona építésére kiírt pályázatot (1867; átadták: 1869. márc. 21). A siker hatására Pécsett önálló műhelyt nyitott (1867), először Baranyából, Zalából és Somogyból kapott megrendelést, de néhány év után már az egész Dél-Dunántúlnak és a horvátországi plébániáknak is orgonákat készített. Haynald Lajos kalocsai érsek megbízta a kalocsai székesegyház orgonájának elkészítésével (1876), amiért megkapta Kalocsa érseki orgonaépítője címet. Leghíresebb munkája a szegedi dóm orgonája, amely 12 000 sípjával és 136 ún. hangszínváltó regiszterével Európa egyik legnagyobb orgonája. Újabb sikerei után bővítette üzemét, nemcsak orgonákat harmóniumot is készített (1890-től). A cég az Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár nevet vette fel (1896), gyára több mint száz munkást foglalkoztatott. Részt vett az Első magyar orgonaépítő kongresszuson (1896), majd fiaival elkészítette a Szent István Bazilika orgonáját (1905).

Emlékezet

Emlékét őrzi a pécsi Angster József Szakképző Iskola (1991-től; jogelődje, az 1885-ben alapított Pécsi Tanonciskola volt a város első szakképző iskolája).

Elismertség

Orgonái a székesfehérvári országos kiállításon aranyérmet (1879), a pécsi országos kiállításon arany- és állami nagy érmet (1888), a millenniumi kiállításon nagy aranyérmet (1896), a pécsi országos kiállításon nagy aranyérmet kaptak (1907). A Gergely-rend lovagkeresztje (1918).

Szerkesztés

Az orgonaépítésről írt értekezései a berlini Orgelbau Zeitungban és a pécsi Tanügyi Füzetekben jelentek meg.