Család

Apja hercegi uradalmi gazdatiszt volt.

Iskola

A győri bencés gimnáziumban éretts. (1871), a győri jogakadémián tanult, a bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett, majd ügyvédi vizsgát tett (1878); zeneszerzést Konti Józseftől tanult.

Életút

A Rába-szabályozó Társaság jegyzője (1878), a Tóközi járás segéd- és szolgabírója (1879–1883), a Sokorói járás főszolgabírója (1883–1888), Győr város rendőrfőkapitánya (1888–1919), nyugdíjba vonulása után ügyvédként dolgozott (1919-től). Az általa alapított Dunántúli Dalos Szövetség (1888-tól) és a Győri Ének- és Zeneegylet elnöke (1891–1912). Joghallgató korában a Jogász-Dalkör karnagya. Több száz dalt, dalciklust, kórust, rapszódiát, zongoraetűdöt írt; színműveket, verseket zenésített meg (1874-től). Megzenésítette Lisznyai Kálmán Palócdalok, Petőfi Sándor Száz alakban és Az én szerelmem c. versét. A győri köztemető díszsírhelyén helyezték örök nyugalomra.

Elismertség

A Szent István Akadémia alapító r. tagja (1915). A Magyar Zenészek Országos Egyesülete társelnöke. A Kisfaludy Irodalmi Kör alelnöke, tb. elnöke (1921–1931).

Elismerés

Király-díj (Népdalegyveleg c. művéért, 1899), Szt. Gergely-lovagkereszt.

Szerkesztés

A Magyar Lant c. lap alapító szerkesztője (Kontor Elekkel, Vajda Emillel, 1901–1905). Zenei írásai a fentin kívül elsősorban a Zenevilágban (1907-től), egyéb, a közbiztonsággal és a rendőrséggel kapcsolatos dolgozatai a Győri Hírlapban (1893–1911), a Rendőri Lapokban (1895–1897) és a Rendőrségi Lapokban jelentek meg (1916–1917).