Angyal Armand
ügyvéd, zeneszerző, rendőrkapitány
Névváltozatok
Engel Armand
Születési adatok
1853. november 3.
Eszterháza, Sopron vármegye
Halálozási adatok
1931. április 9.
Győr
Család
Apja hercegi uradalmi gazdatiszt volt.Iskola
A győri bencés gimnáziumban éretts. (1871), a győri jogakadémián tanult, a bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett, majd ügyvédi vizsgát tett (1878); zeneszerzést Konti Józseftől tanult.Életút
A Rába-szabályozó Társaság jegyzője (1878), a Tóközi járás segéd- és szolgabírója (1879–1883), a Sokorói járás főszolgabírója (1883–1888), Győr város rendőrfőkapitánya (1888–1919), nyugdíjba vonulása után ügyvédként dolgozott (1919-től). Az általa alapított Dunántúli Dalos Szövetség (1888-tól) és a Győri Ének- és Zeneegylet elnöke (1891–1912). Joghallgató korában a Jogász-Dalkör karnagya. Több száz dalt, dalciklust, kórust, rapszódiát, zongoraetűdöt írt; színműveket, verseket zenésített meg (1874-től). Megzenésítette Lisznyai Kálmán Palócdalok, Petőfi Sándor Száz alakban és Az én szerelmem c. versét. A győri köztemető díszsírhelyén helyezték örök nyugalomra.Elismertség
A Szent István Akadémia alapító r. tagja (1915). A Magyar Zenészek Országos Egyesülete társelnöke. A Kisfaludy Irodalmi Kör alelnöke, tb. elnöke (1921–1931).Elismerés
Király-díj (Népdalegyveleg c. művéért, 1899), Szt. Gergely-lovagkereszt.Szerkesztés
A Magyar Lant c. lap alapító szerkesztője (Kontor Elekkel, Vajda Emillel, 1901–1905). Zenei írásai a fentin kívül elsősorban a Zenevilágban (1907-től), egyéb, a közbiztonsággal és a rendőrséggel kapcsolatos dolgozatai a Győri Hírlapban (1893–1911), a Rendőri Lapokban (1895–1897) és a Rendőrségi Lapokban jelentek meg (1916–1917).Főbb művei
F. m.: operái: Buda halálaHarjadál halála
A költő álma. (bemutató: Sopron, 1895)
Névtelen
Tündér Ilona
Vihar. (Shakespeare után, bemutató: Sopron és Győr)
Zrínyi. (bemutató: Sopron, 1905)
operettei: A felsülés. (Mozart: Cosi fan tutte c. műve után saját szöveggel)
A fogadás. Szöveg G. Bíró Zoltán. (felújítás: Győr, 1990)
A kikapós nagybácsi. Szöveg Polgár Károly. (bemutató: Pozsony, 1918)
A kis bóbitás. Szöveg Benedek György, Miskolczi Henrik. (bemutató: Győr, 1901)
Komédiás király. (Dumas Kaenje után, bemutató: Pozsony, Győr és Sopron)
A költő álma. (bemutató: Debrecen, 1889
felújítás: Sopron, 1905)
Milánói boszorkányok
Csákvér
Északsarkon
Varázsszerelem
egyéb zeneművei: Népdalegyveleg. (Temesvár, 1899)
Magyar ábránd. Nagyzenekarra. (Bern, 1903
előadó: Bp.-i Nemzeti Zenede)
színművei: Bölcsődal. Dramolett. Szöveg Sziklay János. (bemutató: Győr, 1894
felújítás: bp.-i Magyar Színház, 1898)
Az áruló. Népszínmű. Szöveg Miskolczi Henrik. (bemutató: Győr, 1903). F. m.: könyve: Dalalbum. 1–3. (H. és é. n.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)