Angyal Armand
Angyal Armand

2021. február 27. Szombat

Angyal Armand

ügyvéd, zeneszerző, rendőrkapitány

Névváltozatok

Engel Armand

Születési adatok

1853. november 3.

Eszterháza, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1931. április 9.

Győr


Család

Apja hercegi uradalmi gazdatiszt volt.

Iskola

A győri bencés gimnáziumban éretts. (1871), a győri jogakadémián tanult, a bp.-i tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett, majd ügyvédi vizsgát tett (1878); zeneszerzést Konti Józseftől tanult.

Életút

A Rába-szabályozó Társaság jegyzője (1878), a Tóközi járás segéd- és szolgabírója (1879–1883), a Sokorói járás főszolgabírója (1883–1888), Győr város rendőrfőkapitánya (1888–1919), nyugdíjba vonulása után ügyvédként dolgozott (1919-től). Az általa alapított Dunántúli Dalos Szövetség (1888-tól) és a Győri Ének- és Zeneegylet elnöke (1891–1912). Joghallgató korában a Jogász-Dalkör karnagya. Több száz dalt, dalciklust, kórust, rapszódiát, zongoraetűdöt írt; színműveket, verseket zenésített meg (1874-től). Megzenésítette Lisznyai Kálmán Palócdalok, Petőfi Sándor Száz alakban és Az én szerelmem c. versét. A győri köztemető díszsírhelyén helyezték örök nyugalomra.

Elismertség

A Szent István Akadémia alapító r. tagja (1915). A Magyar Zenészek Országos Egyesülete társelnöke. A Kisfaludy Irodalmi Kör alelnöke, tb. elnöke (1921–1931).

Elismerés

Király-díj (Népdalegyveleg c. művéért, 1899), Szt. Gergely-lovagkereszt.

Szerkesztés

A Magyar Lant c. lap alapító szerkesztője (Kontor Elekkel, Vajda Emillel, 1901–1905). Zenei írásai a fentin kívül elsősorban a Zenevilágban (1907-től), egyéb, a közbiztonsággal és a rendőrséggel kapcsolatos dolgozatai a Győri Hírlapban (1893–1911), a Rendőri Lapokban (1895–1897) és a Rendőrségi Lapokban jelentek meg (1916–1917).

Főbb művei

F. m.: operái: Buda halála
Harjadál halála
A költő álma. (bemutató: Sopron, 1895)
Névtelen
Tündér Ilona
Vihar. (Shakespeare után, bemutató: Sopron és Győr)
Zrínyi. (bemutató: Sopron, 1905)
operettei: A felsülés. (Mozart: Cosi fan tutte c. műve után saját szöveggel)
A fogadás. Szöveg G. Bíró Zoltán. (felújítás: Győr, 1990)
A kikapós nagybácsi. Szöveg Polgár Károly. (bemutató: Pozsony, 1918)
A kis bóbitás. Szöveg Benedek György, Miskolczi Henrik. (bemutató: Győr, 1901)
Komédiás király. (Dumas Kaenje után, bemutató: Pozsony, Győr és Sopron)
A költő álma. (bemutató: Debrecen, 1889
felújítás: Sopron, 1905)
Milánói boszorkányok
Csákvér
Északsarkon
Varázsszerelem
egyéb zeneművei: Népdalegyveleg. (Temesvár, 1899)
Magyar ábránd. Nagyzenekarra. (Bern, 1903
előadó: Bp.-i Nemzeti Zenede)
színművei: Bölcsődal. Dramolett. Szöveg Sziklay János. (bemutató: Győr, 1894
felújítás: bp.-i Magyar Színház, 1898)
Az áruló. Népszínmű. Szöveg Miskolczi Henrik. (bemutató: Győr, 1903). F. m.: könyve: Dalalbum. 1–3. (H. és é. n.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013