Angyal Pál
Angyal Pál

2022. január 21. Péntek

Angyal Pál, sikabonyi

jogász

Születési adatok

1873. július 12.

Pécs

Halálozási adatok

1949. január 18.

Budapest


Család

Sz: Angyal Pál (1842–1913) kúriai bíró, Grabarics Tekla.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jog- és államtud. doktori okl. (1895), a büntetőjog és bűnvádi eljárás tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1900). Az MTA tagja (l.: 1909. ápr. 29.; r.: 1930. máj. 8.).

Életút

A pécsi kereskedelmi iskola r. tanára (1897–1898), a pécsi püspöki joglíceumban a büntetőjog és jogbölcselet r. tanára (1898– 1912). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1900–1912), a büntetőjog ny. r. tanára (1912–1944) és a jogbölcsészet ún. jogosított tanára (1914–1944); közben az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja (1920–1922), az egyetem rektora (1933–1934). Ogy.-i képviselő, a Felsőház tagja (1942–1944). Büntetőjogászként a klasszikus büntetőjogi iskola képviselője; számos modern jogintézmény (pl. fiatalkorúak bírósága, patronázsrendszer, stb.) bevezetését szorgalmazta, részt vett a büntetőjogi kodifikációban.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (1916–1949) és alelnöke (1944). Az Aquinói Szent Tamás Társaság tagja (1910-től). A Finn Tudományos Akadémia külső tagja (1944-től). A Magyar Jogászegylet Büntetőjogi Szakosztályának elnöke (1920–1939), majd az egylet elnöke (1939–1944). A debreceni Tisza István Tudományos Társaság tb. tagja (1940-től).

Elismerés

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem tb. doktora (1940). Corvin-koszorú (1941).

Szerkesztés

A Pécs-Baranyai Múzeum Egyesület Értesítője (1908–1911), a Bűnügyi Szemle (1913–1919), a Büntetőjog Tára (1913–1915), az Angyal-szeminárium kiadványai (1916–1944), az Ecclesia (1920–1923), a Magyar Jogi Szemle (1920–1944) és a Magyar Jogi Szemle Könyvtára szerkesztője (1920–1944).

Főbb művei

F. m.: A munkamegosztás. (Bp., 1898)
A személyes bűnpártolás. (Bp., 1900)
A személyes tulajdonságok és körülmények tana. (Bp., 1902)
A biztosíték mellett való szabadlábra helyezés. (Bp., 1903)
A véletlenség és a kísérlet. (Bp., 1903)
A tömeg bűntettei. (Bp., 1905)
Büntetőjog és büntető eljárás. (Bp., 1905)
A letartóztatottak családtagjainak támogatása. (Bp., 1907)
Vélemény a büntetőnovella tervezetéről. (Bp., 1907)
A titok védelme anyagi és alaki büntetőjogunkban. (Bp., 1908)
A magyar büntetőjog tankönyve. I–II. (Bp., 1909–1915
8. kiad. 1943)
Visszalépés a kísérlettől, eredményhárítás és jóvátétel. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1909. dec. 6.
megjelent: Értekezések a társadalomtudományok köréből. 14. köt. 4. Bp., 1910
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1910)
Fiatalkorúak és büntetőnovella. (Pécs, 1911
2. bőv. kiad. Bp., 1912)
A fiatalkorúakra vonatkozó büntető jogszabályok magyarázata. I–II. Többekkel. I–II. (Bp., 1911–1912)
Büntetőjogunk átalakulása. (Bp., 1913)
A hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekmények. (Pécs, 1915
2. kiad. 1916)
A magyar büntetőeljárásjog tankönyve. I–II. (Bp., 1915– 1917)
A háború hatása büntetőjogunkra. (Bp., 1916)
A visszaható erő az anyagi büntetőjogban. (Bp., 1916)
Anyagi és alaki büntetőjog. I–II. Degré Miklóssal. (Pécs, 1917)
A szociológia vázlata. (Pécs, 1922
2. kiad. Szociológia címen. 1924)
A jogbölcselet alaptételei. (Pécs, 1926)
A magyar büntetőjog kézikönyve. I–XXI. (Bp., 1927–1944)
Tanulmányok és beszédek a szociológia és a büntetőjog köréből. 1922–1927. (Bp., 1927)
A közigazgatásellenesség büntetőjogi értékelése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1930. dec. 9.
Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 3. köt. 12. Bp., 1931)
A közvélemény-büntetés. (Bp., 1933)
Az egyetemi büntető jurisdictio. (Bp., 1933)
A magyar anyagi büntetőjog hatályos jogszabályai. Rácz Györggyel. (Bp., 1934)
A magyar bűnvádi perrendtartás szabályai. (Bp., 1934)
A büntetés kiszabása bírói gyakorlatunkban. Rácz Györggyel. (Bp., 1934)
Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. Isaák Gyulával. (Bp., 1937)
Fajvédelem és büntetőjog. (Bp., 1938)
A dolog fogalma a büntetőjogban. (Bp., 1939)
Az új dán sajtótörvény. (Bp., 1940)
A lengyel büntetőtörvénykönyv. (Bp., 1940)
I. Endre és Szent László büntetőtörvényei. (Bp., 1941)
A magyar anyagi büntetőjog hatályos jogszabályai. (Bp., 1941)
A joghézag problematikája a büntetőjogban. (Bp., 1942)
A magyar bűnvádi perrendtartás hatályos jogszabályai. (Bp., 1942)
A magyar bűnvádi eljárásjog. (Bp., 1942)
A veszélyes hírkeltés. (Bp., 1942)
A hadviselés elleni bűntettek. (Bp., 1943)
A XVI–XVII. századi erdélyi büntetőjog vázlata. Degré Lajossal. (Bp., 1943)
ford.: Az olasz büntetőtörvénykönyv. Ford., bev. Rácz Györggyel. (Bp., 1937).

Irodalom

Irod.: Büntetőjogi tanulmányok A. P. születése 60. és jogtanári működése 35. évfordulójának emlékére. Szerk. Heller Erik, Moór Gyula, Rácz György. Munkássága bibliográfiájával. (Bp., 1933).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője