Angyal Sándor
Angyal Sándor

2024. december 5. Csütörtök

Angyal Sándor

színész

Születési adatok

1925. január 8.

Fehérgyarmat, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1968. november 16.

Budapest

Temetési adatok

1968. november 21.

Budapest

Farkasrét


Iskola

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán színész okl. szerzett (1949).

Életút

A debreceni Csokonai Színház (1949–1960), a Fővárosi Operettszínház (1960–1962 és 1964–1968) és a Petőfi Színház tagja (1960–1964). Műkedvelőként kezdett el játszani, első nagyobb szerepe Horatio volt (Shakespeare Hamletjében, 1948-ban). A Főiskola elvégzése után Debrecenbe szerződött, ahol epizódszerepeken kívül néhány prózai főszerepet is eljátszott. Elsősorban operettekben aratott sikerei után szerződött Budapestre, a Petőfi Színházhoz, ahol sok zenés szerepben lépett fel; a színház megszűnése után haláláig a Fővárosi Operettszínházban játszott.

Emlékezet

Budapesten (Újlak, II. kerület Lajos utca 37.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismerés

Jászai Mari-díj (1959).

Főbb művei

F. szerepei a debreceni Csokonai Színházban: Szakmáry Zoltán (Móricz Zsigmond: Úri muri, 1949)
Kiss Gáspár, traktoros (Földes Mihály: Mélyszántás, 1950)
Belcore őrmester (Donizetti: Szerelmi bájital, 1950)
van Trompe (Beecher-Stowe: Tamás bátya kunyhója, 1951)
Lysander (Shakespeare: Szentivánéji álom, 1951)
II. Endre (Katona József: Bánk bán, 1951)
Lizsikov (Sejnyin: Végzetes örökség, 1951)
Drághy Péter (Lehár Ferenc: Garabonciás, 1953)
Horace (Molière: Nők iskolája, 1953)
Don Pedro (Shakespeare: Sok hűhó semmiért, 1955)
Ifj. Nagy István. (Bródy Sándor: A tanítónő, 1955)
Balázs (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Debrecen 1955)
Konstantin nagyherceg (Jacobi Viktor: Sybill, 1957)
Török Péter (Kálmán Imre: Marica grófnő, 1957)
Leone (Volpone: A pénz komédiája, 1958)
dr. András György (Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok, 1958)
Pottenstein-Hatfaludy gróf (Lehár Ferenc: A mosoly országa, 1958)
Agárdi Péter (Heltai Jenő: A néma levente, 1959)
Banquo, tábornok (Shakespeare: Macbeth, 1960)
a Petőfi Színházban: Paul (Saidy–Harburg: Szivárványvölgy, 1960)
Obolski (Charell–Amstein–Gilbert: Tűzijáték, 1961)
Károly, egy szigorú költő (Hubay Miklós: Egy szerelem három éjszakája, 1961)
Laskett (Aszlányi Károly: A hét pofon, 1962)
Kapitány (Molnár Ferenc: Liliom, 1963)
a Bartók Teremben: Viola bácsi (Chitz Klára–Romhányi József–Ránki György: Muzsikus Péter kalandjai, 1962)
a Fővárosi Operettszínházban: Gordon Stone (Pavek–Havlu: Jó éjt, Bessy!, 1965)
Zéta Mirkó, nagykövet (Lehár Ferenc: Víg özvegy, 1968)
Pickering ezredes (Lerner–Loewe: My Fair Lady, 1966).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1968. nov. 17.)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője