Angyalffy Mátyás András
Angyalffy Mátyás András

2020. október 19. Hétfő

Angyalffy Mátyás András

mezőgazda, szakíró

Névváltozatok

Angyalffy Matthias Andreas; Angyalffi Mátyás

Születési adatok

1776. február 5.

Naszály, Komárom vármegye

Halálozási adatok

1839. március 17.

Pozsony


Iskola

Nem tudni, hogy hol végezte tanulmányait, gazdasági ismereteire valószínűleg német nyelvterületen tett szert, majd hosszabb utazásokat tett Nyugat-Európában, ahol a fejlett mezőgazdasági rendszereket tanulmányozta. Feljegyzések szerint a latin és a görög nyelven kívül szinte valamennyi európai nyelvet elsajátította. Az MTA tagja (l.: 1832. márc. 9.).

Életút

Hazatérése után egy előkelő családnál nevelői állást vállalt (1810-es évek–1818), gr. Festetics György felkérésére a keszthelyi Georgikon r. tanára (1818–1822); közben az intézet egyik vezetője (ún. arkhónja, 1819–1821). Pestre költözött, s kizárólag gazdasági irodalmi munkásságával foglalkozott. A magyarországi mezőgazdasági szakirodalom úttörője, egyik első művelője, jóllehet munkáinak nagy részét még német nyelven írta. A Georgikon első tanárai közé tartozott, ahol külföldi tapasztalatai alapján jószágkezeléstant, mezőgazdaságtant, mezőgazdasági berendezéstant tanított. Pestre költözése után megalapította az első magyar nyelvű mezőgazdasági folyóiratokat (Mezei Gazdák Barátja, 1824–1825 és 1829; Mezei Gazda, 1832). A Mezei Gazdák Barátja volt az első magyar „gazdasági folyó írás”, hetenként megjelent mezőgazdasági szakfolyóirat (1824-ben indult meg, II. kötete 1825-ben, III. 1829-ben jelent meg; a folytatása lett a szintén rövidéletű Mezei Gazda, 1832). Angyalffy ezen kívül kiadott még egy Juhász kátét (= a juhok tartásáról szóló magyar nyelvű könyvet) és a tkp. első magyar állatorvosi szakkönyvet (Közönséges baromorvosi könyv, 1836).

Emlékezet

Pozsonyban hunyt el. Róla nevezték el a naszályi Angyalffy Mátyás Általános Iskolát (1989-ben), ahol emléktábláját is elhelyezték. Az iskola Angyalffy-díjat is alapított legkiválóbb diákjainak elismerésére. – A Közhasznú Esmeretek Tára munkatársa (1831–1834).

Főbb művei

F. m.: Grundsätze der Schaafkultur. (Oedenburg, 1817)
Ökonomie der Landwirtschaft. I–II. köt. (Pest, 1823–1824)
Grundsätze der Feldkultur. I–IV. köt. (Pest, 1823–1824)
Juhász-káté. Vagyis a juhok tartásáról, tenyésztéséről ’s nemesíttetéséről… szóló rövid oktatások. (Pest, 1830)
Közönséges baromorvosi könyv, vagyis alapos és mégis könnyen érthető oktatás, melly szerint minden birtokos a marhája nyavalyáit legegyszerűbb és legolcsóbb módon… meggyógyíthatja. Kiadta egy nagytapasztalású baromorvos. (Kassa, 1836).

Irodalom

Irod.: Balásházy János: Emlékbeszéd A. M. l. tag felett. (Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. 1842–1844. Pest, 1846)
Kubina Lajosné: A. M. A. (Komárom-Esztergom Megyei Honismereti Füzet. 1990/91. Esztergom, 1992)
Keszthelyi életrajzi lexikon. (Keszthely, 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013