Iskola

Nem tudni, hogy hol végezte tanulmányait, gazdasági ismereteire valószínűleg német nyelvterületen tett szert, majd hosszabb utazásokat tett Nyugat-Európában, ahol a fejlett mezőgazdasági rendszereket tanulmányozta. Feljegyzések szerint a latin és a görög nyelven kívül szinte valamennyi európai nyelvet elsajátította. Az MTA tagja (l.: 1832. márc. 9.).

Életút

Hazatérése után egy előkelő családnál nevelői állást vállalt (1810-es évek–1818), gr. Festetics György felkérésére a keszthelyi Georgikon r. tanára (1818–1822); közben az intézet egyik vezetője (ún. arkhónja, 1819–1821). Pestre költözött, s kizárólag gazdasági irodalmi munkásságával foglalkozott. A magyarországi mezőgazdasági szakirodalom úttörője, egyik első művelője, jóllehet munkáinak nagy részét még német nyelven írta. A Georgikon első tanárai közé tartozott, ahol külföldi tapasztalatai alapján jószágkezeléstant, mezőgazdaságtant, mezőgazdasági berendezéstant tanított. Pestre költözése után megalapította az első magyar nyelvű mezőgazdasági folyóiratokat (Mezei Gazdák Barátja, 1824–1825 és 1829; Mezei Gazda, 1832). A Mezei Gazdák Barátja volt az első magyar „gazdasági folyó írás”, hetenként megjelent mezőgazdasági szakfolyóirat (1824-ben indult meg, II. kötete 1825-ben, III. 1829-ben jelent meg; a folytatása lett a szintén rövidéletű Mezei Gazda, 1832). Angyalffy ezen kívül kiadott még egy Juhász kátét (= a juhok tartásáról szóló magyar nyelvű könyvet) és a tkp. első magyar állatorvosi szakkönyvet (Közönséges baromorvosi könyv, 1836).

Emlékezet

Pozsonyban hunyt el. Róla nevezték el a naszályi Angyalffy Mátyás Általános Iskolát (1989-ben), ahol emléktábláját is elhelyezték. Az iskola Angyalffy-díjat is alapított legkiválóbb diákjainak elismerésére. – A Közhasznú Esmeretek Tára munkatársa (1831–1834).