Ángyán Béla
Ángyán Béla

2020. október 20. Kedd

Ángyán Béla, 1910-től vörösberényi

politikus, jogász, zeneszerző

Születési adatok

1885. március 10.

Budapest

Halálozási adatok

1959. december 30.

Pécs


Család

Sz: Ángyán Béla (1845–1920) orvos, belgyógyász, hohenaui Zettner Aranka (1862–1940). Testvére: Ángyán János (1886–1969) orvos, belgyógyász, Ángyán Géza (1890–1936) cs. és kir. udvari titkár, huszár főhadnagy és tordai Drasche-Lázár Alfrédné Ángyán Aranka. F: 1912-től Nagy Edit.

Iskola

Tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte, a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1911), ügyvédi szakvizsgát tett (1913).

Életút

Budapesten ügyvédi irodát nyitott (1913). Az I. világháborúban huszár főhadnagyként az orosz fronton szolgált, de sebesülése után (1914) szolgálaton kívüli állományba helyezték. Az összeomlás után a jobboldali konzervatív Nemzeti Egyesülés Pártja egyik megalapítója és vezetője (1919. febr.– márc.), egyúttal részt vett a keresztény és nemzeti alapon álló Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége megszervezésében is (1919. jan.–márc.).

A Tanácsköztársaság idején néhány hétig fogságban volt, majd Bécsben csatlakozott az Antibolsevista Comitéhoz, s gr. Bethlen István magántitkára lett (1919). Budapesten ügyvédi gyakorlatot folytatott (1919–1922). Minisztertanácsosi rangban a Miniszterelnökségi Sajtóiroda vezetője (1922–1928), Bethlen, mint egyik legbizalmasabb munkatársát a legkényesebb bel- és külpolitikai ügyekbe is beavatta. Az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkáraként (1927. jan.–1931. aug.) részt vett az igazságügyi törvényalkotások előkészítésében, Bethlen bukása után őt is felmentették (1931).

A Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt (Egységes Párt), ill. a Nemzeti Egység Pártja országgyűlési képviselője (Békési választókerület, 1927–1931 és 1935–1939; Pápai választókerület, 1931–1935).

Zeneszerzőként legismertebb művét, Délibáb hercegnő c. háromfelvonásos operettjét a budapesti Blaha Lujza Színház mutatta be először (1921. okt. 8.).

Emlékezet

Budapesten született és tevékenykedett, élete végén Pécsett (Szent István tér 15.) telepedett le, ott is hunyt el. A budapesti Fiumei úti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2010-ben).

Elismertség

A Hadimúzuem Egyesület és a Külügyi Társaság igazgatóválasztmányának tagja.

A Hunnia Csónakázó Egylet és a M. Kir. Yachtklub választmányi tagja.

Irodalom

Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Békésmegyei fejek. 1929. Szerk. Gergely Gábor Arnold. (Békéscsaba, 1929)
A magyar feltámadás lexikona. Szerk. Szentmiklóssy Géza. (Bp., 1930)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Magyar politikai és közigazgatási compass. 1919–1939. (Bp., 1939).

Megjegyzések

Lexikonok téves halálozási adata: 1945. júl. 10.! Azon a napon egy másik Ángyán Béla, egy részvénytársasági igazgató hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2018