Antal Árpád
Antal Árpád

2020. október 31. Szombat

Antal Árpád

irodalomtörténész

Születési adatok

1925. július 24.

Nyújtód, volt Háromszék vármegye

Halálozási adatok

2010. július 6.

Kolozsvár


Iskola

Kézdivásárhelyen éretts. (1944), a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen – a Móricz Zsigmond Kollégium tagjaként – magyar nyelv- és irodalom szakos tanári okl. szerzett (1948), doktorált (1970).

Életút

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszék tanársegéde (1948–1950), egy. adjunktusa (1950–1970), előadó tanára (1970–1987) és a Tanszék vezetője (1970–1973 és 1982–1985). Reformkori és 19. sz. végi magyar irodalommal és művelődéstörténettel, elsősorban Arany János, Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály munkásságával fogl. A magyar népköltészet elismert kutatója. Az erdélyi magyar olvasók számára igen sok klasszikus magyar művet gondozott, rendezett sajtó alá; számos líceumi irodalom- és nyelvtankönyvet írt és szerkesztett. A kolozsvári magyar nyelvű oktatás II. vh. alatti történetét feldolgozó munkája kéziratban maradt.

Emlékezet

Kolozsvárott (a Horea utcában) élt és alkotott.

Elismertség

A Román Filológiai Tudományos Társaság tagja (1975-től).

Elismerés

Kiváló egyetemi tanár (1984), Pro Humanitate et Libertate Díj (1996), Bányai János-díj (2005).

Szerkesztés

Az Erdélyi Múzeum c. folyóirat felelős szerkesztője, a Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Útmutató az 1848-as népköltészeti gyűjtéshez. (Kolozsvár, 1956)
Szentiványi Mihály. Monográfia és műveinek, leveleinek, kéziratainak jegyzéke. (Bukarest, 1958)
A magyar irodalom a reformkorban és a polgári demokratikus forradalom idején. (Kolozsvár, 1959)
Bevezetés a magyar filológiába. Egy. jegyz. Balogh Dezsővel. (Bukarest, 1962)
Balog Józsi balladája keletkezésének és változásainak kérdéséhez. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1962)
Kriza János költészete. (K. J. – A. Á., Faragó József és Szabó T. Attila három tanulmánya. Bukarest, 1965
2. átd. kiad. 1971)
A falusi lakosság olvasókörei a reformkorban. Adatok Brassai Sámuel népnevelő munkájához. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1969)
A magyar irodalom a reformkorban és 1848–1849-ben. Egy. jegyz. (Bukarest, 1979)
Nyújtód, Szászfalu és Sárfalva helynevei. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1987)
Áron püspök élő öröksége. (Erdélyi Múzeum, 1996)
Egy Vörösmarty-portré és „környéke”. (Nyelvünk és kultúránk, 2001)
kéziratban: A kolozsvári magyar nyelvű oktatás történetéből. Tények és vallomások. 1938–1945. (Szegedi Tudományegyetem Könyvtára, 1989)
szerk.: Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival. Reg. Szerk., az utószót írta. (Magyar klasszikusok. Bukarest, 1957
2. kiad. 1960
3. kiad. Kolozsvár, 1970)
Katona József: Bánk bán. Dráma. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. Ill. Abodi Nagy Béla. (Magyar klasszikusok. Bukarest, 1959)
Arany János: Toldi. – Toldi szerelme. – Toldi estéje. Költői elb. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. Ill. Abodi Nagy Béla. (Magyar klasszikusok. Bukarest, 1960)
Arany János: Költemények. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Bukarest, 1964)
Vajda János: A virrasztók. Versek. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Tanulók könyvtára. 48. Bukarest, 1966
2. kiad. Kolozsvár, 1972)
Vörösmarty Mihály: Költemények. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Bukarest, 1970)
Arany János: Költő az legyen, mi népe. Lírai versek és balladák. Vál., a bevezető tanulmányt és a szövegmagyarázatokat írta. (Tanulók könyvtára. 115. Kolozsvár, 1972
2. átd. kiad. 1993)
Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Reg. A bevezető tanulmányt írta. (Kolozsvár, 1972)
Arany János és Petőfi Sándor levelezése. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Téka. Bukarest, 1973)
Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. 1–2. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Kolozsvár, 1973)
Gárdonyi Géza: Néha az ember feledékeny. Rajzok és novellák. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Tanulók könyvtára. 149. Kolozsvár, 1974)
Mikszáth Kálmán: A lohinai fű. Kisreg.-ek. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Tanulók könyvtára. 160. Kolozsvár, 1975)
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban. Vál. költemények. – Csongor és Tünde. Drámai költemény. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Kolozsvár, 1983
Remekírók diákkönyvtára. 2. kiad. 2000)
Kisfaludy Károly: A kérők. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. Szerk., az utószót írta. (Bukarest, 1989)
György Lajos életműve. György Lajos irodalmi munkássága. Összeáll. Köllő Károllyal. (Erdélyi tudományos füzetek. 210. Kolozsvár, 1992)
Jókai Mór: Forradalmi és csataképek 1848–1849-ből. Novellák, emlékezések. Egy bujdosó naplója. Vál. A. Á., a bevezető tanulmányt írta Nagy Miklós. (Remekírók diákkönyvtára. Kolozsvár, 1999).

Irodalom

Irod.: Berde Zoltán: Megjegyzések egy új monográfiáról. (Igaz Szó, 1959. 1.)
Benkő Samu: Kriza tanulmányok. (Korunk, 1965)
Balogh Edgár: Hármas Kriza-kép. (Igaz Szó. 1965. 8.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013