Antal Árpád
Antal Árpád

2024. október 6. Vasárnap

Antal Árpád

irodalomtörténész

Születési adatok

1925. július 24.

Nyújtód, volt Háromszék vármegye

Halálozási adatok

2010. július 6.

Kolozsvár


Iskola

Kézdivásárhelyen éretts. (1944), a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen – a Móricz Zsigmond Kollégium tagjaként – magyar nyelv- és irodalom szakos tanári okl. szerzett (1948), doktorált (1970).

Életút

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszék tanársegéde (1948–1950), egy. adjunktusa (1950–1970), előadó tanára (1970–1987) és a Tanszék vezetője (1970–1973 és 1982–1985). Reformkori és 19. sz. végi magyar irodalommal és művelődéstörténettel, elsősorban Arany János, Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály munkásságával fogl. A magyar népköltészet elismert kutatója. Az erdélyi magyar olvasók számára igen sok klasszikus magyar művet gondozott, rendezett sajtó alá; számos líceumi irodalom- és nyelvtankönyvet írt és szerkesztett. A kolozsvári magyar nyelvű oktatás II. vh. alatti történetét feldolgozó munkája kéziratban maradt.

Emlékezet

Kolozsvárott (a Horea utcában) élt és alkotott.

Elismertség

A Román Filológiai Tudományos Társaság tagja (1975-től).

Elismerés

Kiváló egyetemi tanár (1984), Pro Humanitate et Libertate Díj (1996), Bányai János-díj (2005).

Szerkesztés

Az Erdélyi Múzeum c. folyóirat felelős szerkesztője, a Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Útmutató az 1848-as népköltészeti gyűjtéshez. (Kolozsvár, 1956)
Szentiványi Mihály. Monográfia és műveinek, leveleinek, kéziratainak jegyzéke. (Bukarest, 1958)
A magyar irodalom a reformkorban és a polgári demokratikus forradalom idején. (Kolozsvár, 1959)
Bevezetés a magyar filológiába. Egy. jegyz. Balogh Dezsővel. (Bukarest, 1962)
Balog Józsi balladája keletkezésének és változásainak kérdéséhez. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1962)
Kriza János költészete. (K. J. – A. Á., Faragó József és Szabó T. Attila három tanulmánya. Bukarest, 1965
2. átd. kiad. 1971)
A falusi lakosság olvasókörei a reformkorban. Adatok Brassai Sámuel népnevelő munkájához. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1969)
A magyar irodalom a reformkorban és 1848–1849-ben. Egy. jegyz. (Bukarest, 1979)
Nyújtód, Szászfalu és Sárfalva helynevei. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1987)
Áron püspök élő öröksége. (Erdélyi Múzeum, 1996)
Egy Vörösmarty-portré és „környéke”. (Nyelvünk és kultúránk, 2001)
kéziratban: A kolozsvári magyar nyelvű oktatás történetéből. Tények és vallomások. 1938–1945. (Szegedi Tudományegyetem Könyvtára, 1989)
szerk.: Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival. Reg. Szerk., az utószót írta. (Magyar klasszikusok. Bukarest, 1957
2. kiad. 1960
3. kiad. Kolozsvár, 1970)
Katona József: Bánk bán. Dráma. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. Ill. Abodi Nagy Béla. (Magyar klasszikusok. Bukarest, 1959)
Arany János: Toldi. – Toldi szerelme. – Toldi estéje. Költői elb. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. Ill. Abodi Nagy Béla. (Magyar klasszikusok. Bukarest, 1960)
Arany János: Költemények. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Bukarest, 1964)
Vajda János: A virrasztók. Versek. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Tanulók könyvtára. 48. Bukarest, 1966
2. kiad. Kolozsvár, 1972)
Vörösmarty Mihály: Költemények. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Bukarest, 1970)
Arany János: Költő az legyen, mi népe. Lírai versek és balladák. Vál., a bevezető tanulmányt és a szövegmagyarázatokat írta. (Tanulók könyvtára. 115. Kolozsvár, 1972
2. átd. kiad. 1993)
Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Reg. A bevezető tanulmányt írta. (Kolozsvár, 1972)
Arany János és Petőfi Sándor levelezése. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Téka. Bukarest, 1973)
Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. 1–2. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Kolozsvár, 1973)
Gárdonyi Géza: Néha az ember feledékeny. Rajzok és novellák. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Tanulók könyvtára. 149. Kolozsvár, 1974)
Mikszáth Kálmán: A lohinai fű. Kisreg.-ek. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Tanulók könyvtára. 160. Kolozsvár, 1975)
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban. Vál. költemények. – Csongor és Tünde. Drámai költemény. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Kolozsvár, 1983
Remekírók diákkönyvtára. 2. kiad. 2000)
Kisfaludy Károly: A kérők. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. Szerk., az utószót írta. (Bukarest, 1989)
György Lajos életműve. György Lajos irodalmi munkássága. Összeáll. Köllő Károllyal. (Erdélyi tudományos füzetek. 210. Kolozsvár, 1992)
Jókai Mór: Forradalmi és csataképek 1848–1849-ből. Novellák, emlékezések. Egy bujdosó naplója. Vál. A. Á., a bevezető tanulmányt írta Nagy Miklós. (Remekírók diákkönyvtára. Kolozsvár, 1999).

Irodalom

Irod.: Berde Zoltán: Megjegyzések egy új monográfiáról. (Igaz Szó, 1959. 1.)
Benkő Samu: Kriza tanulmányok. (Korunk, 1965)
Balogh Edgár: Hármas Kriza-kép. (Igaz Szó. 1965. 8.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője