Antal István
Antal István

2022. május 28. Szombat

Antal István

zongoraművész, pedagógus

Születési adatok

1909. január 27.

Budapest

Halálozási adatok

1978. szeptember 25.

Budapest


Család

Sz: Antal Márk (1880–1942) művelődéspolitikus, matematikus. Testvére: Antal János (1907–1943) író, újságíró. F: Szokolay Dóra, a Hungaroton zenei rendezője. Fia Antal Mátyás (1945–) karmester, fuvolaművész.

Iskola

A bécsi zeneakadémián tanult (1925–1929), a berlini zeneakadémián L. Kreutzer (1932), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Strasser István és Weiner Leó növendékeként végzett (1937).

Életút

A Nemzeti Zenede rendes tanára (1945–1947), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zongora Tanszak főiskolai tanára (1947– 1978). 1929-től koncertezik, szólistaként bemutatkozó hangversenyén a bp.-i Vigadó nagytermében szerepelt (1937), majd Európa valamennyi pódiumán fellépett. Bach, Beethoven, Schubert, Liszt, Bartók és kortárs magyar szerzők műveit játszotta, mintaképeinek Kreutzert és Schnabelt tartotta. Bemutatta Horusitzky Zoltán versenyművét (1938), Sugár Rezső Hegedű-zongora szonátáját (1946), Szabó Ferenc Felszabadult melódiák (1949) c. zongoradarab-sorozatát, Kadosa Pál III. zongoraversenyét (1952), Székely Endre Concertóját (1959).

Elismertség

A bp.-i Liszt Ferenc Társaság alapító tagja, a bécsi és a varsói Chopin Társaság vezetőségi tagja.

Elismerés

Liszt Ferenc-díj (1954), érdemes művész (1955).

Irodalom

Irod.: Kerényi Mária: Beszélgetés A. I.-nal. (Muzsika, 1970)
Molnár Antal: A. I. tanulókoráról. (Muzsika, 1978)
Raics István: A. I. (Muzsika, 1978)
Nemes Katalin: A. I.-ról. (Parlando, 1978).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője