Antalffy György
Antalffy György

2025. március 21. Péntek

Antalffy György

jogász, politikus

Születési adatok

1920. június 1.

Szeged

Halálozási adatok

1993. december 26.

Szeged


Család

Sz: Antalffy György szegedi halászmester, Kovács Erzsébet. F: Lukács Magdolna. Fia: Antalffy György (1946).

Iskola

Szegeden éretts. (1938), majd tanulmányait Szegeden és Kolozsvárott folytatta, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen állam- (1942) és jogtud. doktori okl. szerzett (1944), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaság- tudományi Karán is tanult (1944–1945), MDP Központi Pártiskolát végzett (1948). A jogtudományok kandidátusa (1960), az állam- és jogtudományok doktora (1969).

Életút

Bp.-en ügyvédjelölt (1944–1945), a II. vh. után Szegeden aljegyző, főispáni titkár (1945), majd Szeged város polgármester- helyettese (1945. aug.–1948), a Délmagyarország főszerkesztője (1948–1949). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE ÁJTK meghívott előadó tanára (1946–1950), ny. rk. tanára (1949-1950), ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952–1990. jún. 30.); közben az Állam és Jogelméleti Tanszék vezetője (1950–1990), az ÁJTK dékánja (1950–1951, 1953–1958, 1967–1970), majd az egyetem rektora (1958–1964 és 1976–1982). Ogy.-i pótképviselő (az SZDP Csongrád és Csanád vm.-i listájáról, 1947; behívására 1949. jan. 27-én került sor). Ogy.-i képviselő (Csongrád, 8. sz. választóker., 1971–1980; Csongrád, 9. sz. választóker., 1980–1990), az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottságának elnöke (1985–1989). A MSZMP Szegedi Városi Bizottságának tagja, a Városi Tanács VB tagja. Általános állam- és jogelméleti kérdésekkel, az államszervezet vizsgálatával, a szocialista állam gazdasági-társadalmi összefüggéseinek elméleti feltárásával fogl. A marxista állam- és jogelméleti kutatások megteremtője. Jogtörténeti munkássága is értékes: több művet írt N. Machiavelli államtudományi nézeteiről, ill. Szalay Lászlóról.

Elismertség

Az MTA Állam- és Jogtud. Bizottság (1958–1985), az MTA–TMB Állam- és Jogtudományi Bizottság (1968–1990), a Szegedi Akadémiai Bizottság Intézőbizottságának tagja (1961–1990). A Magyar Jogász Szövetség (MJSZ) elnöke (1971–1990) és az MJSZ Csongrád megyei elnöke (1962–1990). A Politikatudományi Társaság alelnöke (1985–1990). Az International Political Science Association magyar tagozatának alelnöke (1965-től). A l’’Institut International des Sciences Administratives magyar tagozatának tagja (1964-től).

Elismerés

Az odesszai Állami Mecsnyikov Egyetem díszdoktora (1980). Munka Érdemrend (1962; arany, 1964), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1980). József Attila-emlékérem (1965).

Szerkesztés

A Délmagyarország főszerkesztője (1948–1949). A brüsszeli Revue de Droit Contemporain szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Állam és mai állam. (Tiszatáj, 1948)
A szuverenitás fogalma és a béke. (Állam és Igazgatás, 1951)
Állam- és jogelmélet. (Szeged, 1951)
Törvény az állami statisztikáról. (Állam és Igazgatás, 1953)
Az állam szervezete és elmélete a rabszolgatartó athéni demokráciában. Kand. értek. (Szeged, 1959)
Platón és Arisztotelesz a „tökéletes” állami és társadalmi formákról. (Szeged, 1958)
Az állam szervezetéről a rabszolgatartó athéni demokráciában. (Studia Iuridica, 1962)
Állam- és alkotmány az athéni demokráciában. (Bp., 1962)
Társadalom, állam, jog. Halász Pállal. (Bp., 1963)
A társadalmi önigazgatásról. (Állam és Igazgatás, 1965)
Az állami és társadalmi szervezetek viszonyának újabb állam- és jogelméleti problémáiról. (Szeged, 1966)
Állam és demokrácia. Fejezetek az állam és jogelmélet köréből. (Bp., 1967)
A szuverenitás lényegének állam- és jogelméleti koncepciójáról. (Ünnepi Acta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Évfordulója alkalmából. Szeged, 1967)
Szemelvények állam- és jogelméleti szerzők műveiből. I–II. Egységes jegyz. Papp Ignáccal. (Bp., 1967–1968)
Az állam és társadalom viszonyának állam- és jogelméleti alapjairól. Doktori értek. (Szeged, 1968)
Basic Problems of State and Society. (Bp., 1974)
A politikai és jogi tanítások története. (Bp., 1974)
Állam, politikai rendszer, társadalom. (Bp., 1979)
Niccolo Machiavelli politikatudományi tanításának lényegéről. (Szeged, 1982)
Szalay László, a reformkor politikai-jogi gondolkodója. (Bp., 1983)
Machiavelli és az állam tudománya. Állami- és jogelméleti reflexiók. (Bp., 1986)
Állam és jogelmélet. (Bp., 1987).

Irodalom

Irod.: Emlékkönyv A. Gy. egyetemi tanár oktatói működésének 40. és születésének 70. évfordulójára. Szerk. Tóth Károly. (Szeged, 1990)
A. Gy. 1920–1993. (Magyar Jog, 1994)
Révész György: A szocialista állam és professzora. Széljegyzetek A. Gy. portréjához. (Jogelméleti Szemle, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője