Antall József
Antall József

2022. augusztus 19. Péntek

Antall József, id.

politikus

Névváltozatok

kisjenői

Születési adatok

1896. március 28.

Oroszi, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1974. július 24.

Budapest


Család

Sz: Antall Lajos (1875–1936), Balogh Irma. Hárman voltak testvérek. F: Szűcs Irén. Fia: Antall József, ifj. (1932–1993) politikus, miniszterelnök. Leánya: Héjj Lászlóné Antall Edit, a MÉM Információs Intézet csoportvezetője.

Iskola

A bp.-i piarista gimnáziumban éretts. (1914), a Pázmány Péter Tudományegyetem jogtud. doktori okl. szerzett (1923) és a BTK-n német–latin szakon is tanult.

Életút

Az I. vh.-ban a keleti fronton szolgált, orosz hadifogságba esett (1915–1918). Tanulmányai befejezése után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) és a Pénzügyminisztérium (PM, 1923–1928), a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium tisztviselője (1928–1932), ennek megszüntetése után a Belügyminisztérium (BM) Szegényellátási és Általános Segélyezési Osztályának segédtitkára, titkára (1932–1939), a vh. kitörése után osztálytanácsosi, ill. miniszteri tanácsosi rangban az osztály főnökeként menekültügyi kormánybiztos (1939–1944). Az ország német megszállása után (1944. márc. 19.) lemondott hivataláról, a Gestapo letartóztatta (1944. márc.–szept.). Szabadon bocsátása után a nyilas uralmat Veszprém vm.-ben, Somló környékén vészelte át. Az FKgP tagja (1931-től), a II. vh. után a párt ngy.-i, ill. ogy.-i képviselője (Veszprém vm., 1945–1947; Somogy vm., 1947– 1949), az országos intézőbizottság tagja (1945–1946), a párt ig.-ja (1946–1949), a politikai bizottság tagja (1946. szept. 10.– 1947. szept. 11.). A Népgondozó Hivatal vezetője (1945. máj.), az ideiglenes kormány újjáépítési minisztérumi adminisztratív államtitkára (1945. máj. 24.–nov. 15.), Tildy Zoltán és a Nagy Ferenc kormányának újjáépítési minisztere (1945. nov. 15.–1946. júl. 20.); közben ideiglenesen ő vezette a Pénzügyminisztériumot is (1946. márc.–ápr.). 1949-ben visszavonult a közélettől, nem vállalt állást, nyugdíjából, magánnyelvórákból és a család somlói szőlőskertjének jövedelméből tartotta fenn magát. A forradalom idején távollétében az újjászervezettt FKgP pártigazgatójává választották (1956. okt.). Kovács Béla 1956. nov. 4-e után közel három hétig náluk tartózkodott és az FKgP intézőbizottsága is bp.-i lakásukban ülésezett. A Magyar Vöröskereszt elnöke (1946–1948). A Lengyel–Magyar Kamara, a Magyar Külforgalmi Rt. elnöke, a Magyar Árubeszerzési és Fogyasztási Szövetkezet igazgatóságának tagja. Szociálpolitikai kérdésekkel fogl. Részt vett az Egri Norma (Magyar Norma) néven ismert szociális modell kidolgozásában. Kormánybiztosként a német megszállók elől Mo.-ra menekült lengyelek, zsidók, a hadifogoly- és internálótáborokból szökött szövetséges katonák, a 2. bécsi döntés után is román kézen maradt területekről áttelepülők elhelyezéséről, élelmezéséről, segélyezéséről, személyi biztonságáról gondoskodott. Megszervezte iskoláztatásukat, művelődésüket, egészségügyi ellátásukat és jogvédelmüket. Segítséget nyújtott a lengyel Honi Hadsereg (Armia Krajówa) illegális magyarországi bázisának működtetéséhez, megszervezte a lengyel katonák nyugatra szöktetését. Szorosan együttműködött a lengyel ellenállással; kapcsolatban állt az SZDP- vel, Bajcsy-Zsilinszky Endre körével, az ország megszállása után a nemzeti ellenállási mozgalom résztvevője.

Emlékezet

Bp.-en emléktáblát állítottak tiszteletére (V. Ferenciek tere, 1996), az ő nevét viseli a varsói Antall József Lengyel–Magyar Baráti Társaság. A II. vh. alatti tevékenységéért Varsóban utcát (1981) és iskolát neveztek el róla; az óvárosban kétnyelvű tábla őrzi emlékét (1990). Emléktáblát kapott Jeruzsálemben és Párizsban is; Krakkóban, Tarnówban és több városban emlékhelyet állítottak fel tiszteletére.

Elismertség

Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje és nagykeresztje (1947), Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1948), a Világ Igaza (2004).

Főbb művei

F. m.: Az „Egri norma” vagy újabban „Magyar Norma” néven szereplő szegénygondozás ismertetése. (Bp., 1938)
Lengyel menekültek Magyarországon a háború alatt. Bev., szerk. (Bp., 1946)
Polonia semper fidelis. (Magyar–Lengyel Kurir 1947).

Irodalom

Irod.: Várkonyi Endre: A. J. (Magyarország 1974. 36.)
Boross Imre: Id. A. J. fája. (Magyar Hírlap 1996. márc. 26.)
Szalai Attila: Polonia semper fidelis. (Új Magyarország 1996. márc. 28.).
Kapronczay Károly: Polonia semper fidelis. (Magyar Nemzet 1996. ápr. 6.)
Menekültek menedéke. A. J. emlékezése. (Bp., 1996)
Kapronczay Károly: Id. A. J. centenáriumára. (Hévíz, 1996)
Lubczyak, Grzegorz: A lengyel Wallenberg. Henryk Slawik és id. A. J. története. (Bp., 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője