Anthes György
Anthes György

2024. április 17. Szerda

Anthes György

énekes

Névváltozatok

Anthes, Georg 

Születési adatok

1863. március 12.

Bad Homburg, Németország

Halálozási adatok

1922. február 23.

Budapest

Temetési adatok

1922. február 25.

Budapest

Kerepesi út


Család

Apja karmester volt.

Iskola

Jogi tanulmányokat folytatott, majd Frankfurtban Julius Stockhausen, Milánóban Cesare Galliera tanítványa (1880-as évek).

Életút

Freiburg im Breisgauban mint koncerténekes kezdte pályáját (1888–1890), első sikerei után a drezdai operaház tagja (1890–1902). A New York-i Metropolitan Opera (1902–1903), a bp.-i Operaház vendégművésze (1903–1913). Színpadi szereplésének befejezése után Magyarországon telepedett le, az Országos Magyar Zeneművészeti Főiskola énektanára (1913–1920), az Operaház vezető főrendezője (1920–1922).

Nagy drezdai, bayreuthi, New York-i sikerei után, Lohengrin (Wagner: Lohengrin, 1903) szerepében mutatkozott be a bp.-i Operaházban. Kritikusai korának egyik legkiválóbb Wagner-tenorjaként méltatták. Hangjának nemes fényével, plasztikus deklamálásával, választékos színészi játékával mindig elbűvölte a közönséget. Nagyon sokat tett annak érdekében, hogy Wagner művei méltó módon szólaljanak meg Bp.-en. Számos kiváló magyar énekest (pl. Anday Piroskát, Závodszky Zoltánt) nevelt.

Főbb művei

F. szerepei: Florestan (Beethoven: Fidelio, 1904)
Cavaradossi (Puccini: Tosca, 1904)
Des Grieux (Massenet: Manon, 1905)
Wagner- szerepek: Siegmund (A walkür), Walter (A nürnbergi mesterdalnokok, 1906-tól)
Trisztán (Wagner: Trisztán és Izolda, 1911)
Sámson (Saint-Saëns: Sámson és Delila)
Parsifal (Wagner: Parsifal, 1913)
Siegfried (Wagner: Siegfried, 1922).

Irodalom

Irod.: Somogyi Vilmos: A. Gy. (Muzsika, 1962)
A budapesti operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. (Bp., 1984).

Megjegyzések

Magyar Színházművészeti Lexikon: téves születési hely: Hamburg!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője