Ányos István
Ányos István

2022. január 21. Péntek

Ányos István, fajszi és vámosi

jogász, filozófus

Születési adatok

1881. március 19.

Nagyesztergár, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1919. augusztus 21.

Badacsony


Család

Sz: Ányos Tivadar főszolgabíró, Kisfaludy Melanie.

Iskola

A gimnáziumot Kalocsán és Veszprémben végezte, a bp.-i és a kolozsvári tudományegyetemen tanult (1899–1903), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen államtud. doktori okl. (1903), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1907); közben filozófiát tanult a lipcsei, a berlini és a párizsi egyetemen.

Életút

Tanulmányai befejezése után birtokain gazdálkodott, jogi és filozófiai tanulmányokat írt.

Szerkesztés

Tudományos dolgozatai elsősorban az Athenaeumban (1905-től), a Magyar Filozófiai Társaság Közleményeiben (1908–1914), ill. az Élet (1908-tól) és A Cél c. lapokban jelentek meg (1910-től).

Főbb művei

F. m.: Az okviszony ismerettana. (Bp., 1906)
Az értékelméleti relativizmus. (Bp., 1910)
A filozófia és a pozitív tudományok viszonya a XX. század első évtizedében. (Bp., 1910)
Normatív elvek az ethikában, jogban és aesthetikában. (Bp., 1911)
A legújabb kor értékelméleti törekvései. (Bp., 1912)
Kant kriticizmusa és az értékelmélet. (Bp., 1912)
A lét és az érvény problémáinak kifejlődése. Vázlatos áttekintés. (Bp., 1914)
Instrumentális felfogások a modern tudományelméletben. (Bp., 1914).

Irodalom

Irod.: Pauler Ákos: Á. I. (Athenaeum, 1919).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője