Apáthy István
Apáthy István

2020. október 31. Szombat

Apáthy István, id.

jogász

Születési adatok

1829. augusztus 29.

Hidja, Tolna vármegye

Halálozási adatok

1889. december 4.

Budapest


Család

Sz: apja Bezerédj István gazdatisztje volt. Fia: Apáthy István, ifj. (1863–1922) biológus, zoológus, az MTA tagja.

Iskola

Középiskoláit Nagykanizsán végezte, belépett a piarista rendbe, két évig novícius Kecskeméten (1848 előtt). A pesti tudományegyetemen bölcseleti tárgyakat és jogot tanult, jogtudori okl. szerzett (1857), ügyvédi vizsgát tett (1859).

Életút

A feldunai hadsereg tüzérhadnagyaként vett részt a forradalomban és szabadságharcban (1848–1849), amelynek leverése után bujdosni kényszerült. Tanulmányai befejezése után Pesten ügyvéd (1859-től). A pesti, ill. a bp.-i tudományegyetemen a magyar magánjog, váltó- és kereskedelmi jog helyettes tanára (1865–1869), a kereskedelmi és váltójog, az európai nemzetközi és tengerjog ny. r. tanára (1870–1889); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1874–1875 és 1887–1888), az egyetem rektora (1881–1882). Kir. tanácsos (1874-től). A Szabadelvű Párt ogy.-i képviselője (1878–1889). Kereskedelmi és váltójoggal, nemzetközi joggal, a nemzetközi szerződések jogával, ill. csődjoggal fogl. Elkészítette a kereskedelmi és váltótörvény (1875: XXXVII., 1876: XXVII. tc.) és a csődtörvény tervezetét (1881: XXIII. tc.).

Emlékezet

Emlékét őrzi az Apáthy István-díj.

Elismerés

Az MTA Nagyjutalma (Kautz Gyulával, 1877).

Szerkesztés

A Jogtudományi Közlöny (1869–1889) és a Budapesti Szemle munkatársa (1888–1889).

Főbb művei

F. m.: Váltójogtan. Egy. tankönyv. (Pest, 1869–1870)
A magyar váltójog kézikönyve. (Pest, 1871
2. kiad. Bp., 1875)
A polgári törvénykezési rendtartás. (Pest, 1871)
A magyar váltóeljárás, tekintettel az új bírósági szervezetre. (Pest, 1872)
A magyar kereskedelmi törvénykönyv tervezete indokolással. 1–2. (Pest, 1872–1873
németül: 1873)
A magyar váltótörvény indokolással. (Bp., 1873)
A magyar büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. (Bp., 1874)
A kényszer-egyezség a csődeljárásban. Akadémai székfoglaló is. (Elhangzott: 1875. jan. 4.
Értekezések a társadalomtudományok köréből. III. köt. 1. Bp., 1875
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1875)
A kereskedelmi jog, a magyar kereskedelmi jog alapján. (Bp., 1876
2. átd. kiad. 1884)
Anyagi és alaki válltójog. 1–2. (Bp., 1877–1878
2. átd. kiad. 1884)
Tételes európai nemzetközi jog. (Bp., 1878
2. teljesen átd. és bőv. kiad. 1888)
A magyar kötelmi jog tervezete indoklással. 1–3. (Bp., 1882–1885)
A magyarországi katholikus vallási és tanulmányi alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálásáról. Jelentés. (Bp., 1884)
A szerzői jogról szóló törvény – 1884. XVI. t. cz. – méltatása jogi és gazdasági szempontból. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1885. nov. 9.
Értekezések a társadalomtudományok köréből. VIII. köt. 3. Bp., 1885)
Emlékbeszéd Baintner János l. tag fölött. (Bp., 1885)
A magyar csődjog rendszere. 1–2. (Bp., 1887–1888).

Irodalom

Irod.: A. I. (Vasárnapi Ujság, 1889. 50.)
A. I. (Ország-Világ, 1889. 51.)
A. I. (Katholikus Szemle, 1890)
Matlekovits Sándor: Emlékbeszéd A. I. r. tagról. (Bp., 1891)
Hoff György: A. I. (Jogi doktorok emlékezete. Bp., 1935).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013