Család

Testvére: apáti Abt Jenő és apáti Abt Vilma. F: váradi Török Izóra. Fia: Apáti Abt Gábor, Apáti Abt István és Apáti Abt András; leánya: Apáti Abt Izóra.

Iskola

A budapesti iparművészeti iskolában és a müncheni művészeti akadémián szobrászati tanulmányokat folytatott (1885–1889).

Életút

Tanulmányai befejezése után Stróbl Alajos mellett dolgozott (1893–1896), a pécsi Zsolnay-gyár tervezője (1898–1908), a budapesti Iparrajziskola r. tanára (1908–1916). Kisplasztikáival a modern magyar kerámiaművészet egyik úttörő egyénisége. Pécsi működése egybeesett a Zsolnay-gyár szecessziós korszakának kezdetével, a gyárnak közel ötszáz tárgyat tervezett. Alakos vázái, allegorikus figurái (pl. Luna, Rózsaillat) és dísztárgyai a magyar kerámiaművészet kiemelkedő teljesítményei. 1903-tól elsősorban rusztikus kőedényeket készített ún. eozinált díszítéssel. Épületkerámiát is tervezett, falburkolatait geometrikusan stilizált növénymintákkal, később tiszta mértani síkformákkal díszítette. Kerámiaképei közül Krisztus-fej c. munkája a legismertebb, amelyet terrakotta alapra festett magastüzű zománccal. Legsikerültebb munkája a pécsi Zsolnay-szobor öt szimbolikus alakjának megformálása: a szobrot Zsolnay Vilmos (1828–1900) emlékére állíttatta a város 1907-ben; az öt mellékalak a fazekasságot, a vegyészetet, a festészetet, a szobrászatot és az építészetet szimbolizálja. Ékszereket is tervezett.

Emlékezet

Zsolnay Vilmos halála után a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara rendkívüli közgyűlésén (1900. márc. 23-án) döntött arról, hogy Zsolnay emlékére szoborcsoportot állít. A közadakozásból összejött 20 000 korona tette lehetővé, hogy az emlékszobor-együttest felavassák (a Pécsi Országos Kiállítás évében, 1907. okt. 13-án). A talpazatot Schulek Frigyes tervezte, a főalakot Horvay János mintázta. Budapesten hunyt el, Kálnón (Nógrád vármegye, Losonci járás; ma: Kalinovó, Szlovákia) nyugszik.