Apáti Abt Sándor
Apáti Abt Sándor

2021. február 25. Csütörtök

Apáti Abt Sándor

szobrász, keramikusművész

Névváltozatok

Abt Sándor, apáti

Születési adatok

1870. január 14.

Torda, Torda-Aranyos vármegye

Halálozási adatok

1916. március 23.

Budapest

Temetési adatok

1916. március 26.

Kálnó


Család

Testvére: apáti Abt Jenő és apáti Abt Vilma. F: váradi Török Izóra. Fia: Apáti Abt Gábor, Apáti Abt István és Apáti Abt András; leánya: Apáti Abt Izóra.

Iskola

A budapesti iparművészeti iskolában és a müncheni művészeti akadémián szobrászati tanulmányokat folytatott (1885–1889).

Életút

Tanulmányai befejezése után Stróbl Alajos mellett dolgozott (1893–1896), a pécsi Zsolnay-gyár tervezője (1898–1908), a budapesti Iparrajziskola r. tanára (1908–1916). Kisplasztikáival a modern magyar kerámiaművészet egyik úttörő egyénisége. Pécsi működése egybeesett a Zsolnay-gyár szecessziós korszakának kezdetével, a gyárnak közel ötszáz tárgyat tervezett. Alakos vázái, allegorikus figurái (pl. Luna, Rózsaillat) és dísztárgyai a magyar kerámiaművészet kiemelkedő teljesítményei. 1903-tól elsősorban rusztikus kőedényeket készített ún. eozinált díszítéssel. Épületkerámiát is tervezett, falburkolatait geometrikusan stilizált növénymintákkal, később tiszta mértani síkformákkal díszítette. Kerámiaképei közül Krisztus-fej c. munkája a legismertebb, amelyet terrakotta alapra festett magastüzű zománccal. Legsikerültebb munkája a pécsi Zsolnay-szobor öt szimbolikus alakjának megformálása: a szobrot Zsolnay Vilmos (1828–1900) emlékére állíttatta a város 1907-ben; az öt mellékalak a fazekasságot, a vegyészetet, a festészetet, a szobrászatot és az építészetet szimbolizálja. Ékszereket is tervezett.

Emlékezet

Zsolnay Vilmos halála után a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara rendkívüli közgyűlésén (1900. márc. 23-án) döntött arról, hogy Zsolnay emlékére szoborcsoportot állít. A közadakozásból összejött 20 000 korona tette lehetővé, hogy az emlékszobor-együttest felavassák (a Pécsi Országos Kiállítás évében, 1907. okt. 13-án). A talpazatot Schulek Frigyes tervezte, a főalakot Horvay János mintázta. Budapesten hunyt el, Kálnón (Nógrád vármegye, Losonci járás; ma: Kalinovó, Szlovákia) nyugszik.

Főbb művei

F. m.: köztéri szobrai: Tordán: Leányka (portré, 1893)
br. Jósika Miklós (emléktábla, 1894)
Kecskeméten: Miklós Gyula emlékműve. Stróbl Alajossal (márvány, mészkő, Miklóstelepi út, 1895)
Komlón: Jánosi Engel Adolf (mellszobor, bronz, mészkő, Városház tér, a Komlói Múzeum bejárata előtt, 1903?)
Pécsett: Kerti díszek (kerámia, pirogránit, Zsolnay Múzeum belső udvari díszei, Káptalan u. 2., 1903
újra felállítva: 2010)
Puttók. Mack Lajossal (fríz, pécsi Főposta épülete, 1904)
Nő. Mack Lajossal (allegorikus szobor, uo., 1904)
Angyalos címer. Mack Lajossal (relief-dombormű, uo., 1904)
Zsolnay Vilmos (szoborcsoport, bronz, mészkő, pirogránit, Szabadság út, 1907)
Dísztárgyak (szoborcsoport és díszkút, kerámia, mázas pirogránit, Zsolnay-gyár parkja, Zsolnay Vilmos út 37., 1907)
Francia emlékmű. Pilch Andorral (a napóleoni háborúk idején Pécsre került, és itt elhunyt francia katonák tiszteletére
a Fenyves Hotel és a Kikelet Hotel közötti úton, kő, pirogránit, 1908).

Irodalom

Irod.: Kovács Orsolya: Felfedezett életművek. Sikorski Tádé és A. A. S. tervezői munkássága a Zsolnay-gyárban. (Pécs, 2000)
Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeáll. Szegedi László. (Bp., 2000)
Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. (Déva, 2002)
Miklósi-Sikes Csaba: Fadrusz János és az erdélyi köztéri szobrászat a 19. században. (Székelyudvarhely–Sümeg, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013