Apor Vilmos
Apor Vilmos

2024. április 19. Péntek

Apor Vilmos, altorjai br.

római katolikus püspök

Születési adatok

1892. február 29.

Segesvár, Nagyküküllő vármegye

Halálozási adatok

1945. április 2.

Győr


Család

Sz: Apor Gábor, br. (1851–1898) politikus, államtitkár, anyja Pálffy Fidélia, gr. Testvére: Apor Gábor, br. (1889–1969) politikus, diplomata, szentszéki m. követ és Apor Gizella, br. (1886–1971) ápolónő, a vöröskeresztes szolgálat kiemelkedő alakja.

Iskola

Gimnáziumi tanulmányait a kalocsai jezsuita kollégiumban, a teológiát győri egyházmegyésként Innsbruckban a Canisianumban végezte, Nagyváradon pappá szentelték (1915. aug. 24.), Innsbruckban hittud. doktori okl. szerzett (1916).

Életút

Gyulán káplán (1915–1917), a Sarlós Boldogasszonyról nevezett Nagyváradi Papnevelő Intézetben a váradi szeminárium prefektusa és a dogmatika tanára (1917-től), a nagyváradi egyházmegye legfiatalabb városplébánosaként Gyula plébánosa (1918. aug.–1941), a város képviselőtestületének és Békés vm. törvényhatósági bizottságának tagja. Gyulán került munkakapcsolatba a Szociális Missziótársulattal, fogházmisszióval is fogl. (1923-tól), c. csolti apát (1929). Győri püspökké nevezték ki (1941. jan. 21), Gyulán szentelte Glattfelder Gyula csanádi és Czapik Gyula veszprémi püspök (1941. febr. 24; székét márc. 2-án foglalta el). Püspökként az Országgyűlés felsőházának tagja. Egyike azon főpásztoroknak, akik nyíltan szembefordultak a fajüldözéssel. Már a német megszállást megelőzően, 1943-ban igyekezett egyházmegyéje papságát felkészíteni a várható fejleményekre. Kezdeményezésére Győrött megalakult a Katolikus Szociális Népmozgalom (1943. aug. 24), amelynek püspök-védnöke. Támogatta a Keresztény Demokrata Néppárt (KDNP) megalapítását (1944. okt.). Pártfogolta az üldözötteket és az internáltakat, többször tiltakozott a zsidóüldözés ellen, beadványokkal fordult még a nyilas vezetőséghez is (1944–1945). Győr megkímélése érdekében közbenjárt a német hadvezetőségnél. 1945 tavaszán kb. kétszáz menekültről gondoskodott a püspökvár pincéjében, őket védelmezte, amikor márc. 30-án (nagypénteken) egy részeg orosz katona lelőtte. A Katolikus Népszövetség alelnöke (1942–1944), a Szent Kereszt Egyesület egyházi fővédnöke (1942–1944). Egyike azon főpásztoroknak, akik nyíltan szembefordultak a fajüldözéssel. Már a német megszállást megelőzően, 1943-ban igyekezett egyházmegyéje papságát felkészíteni a várható fejleményekre. Kezdeményezésére Győrött megalakult a Katolikus Szociális Népmozgalom (1943. aug. 24), amelynek püspök-védnöke. Támogatta a Keresztény Demokrata Néppárt (KDNP) megalapítását (1944. okt.). Pártfogolta az üldözötteket és az internáltakat, többször tiltakozott a zsidóüldözés ellen, beadványokkal fordult még a nyilas vezetőséghez is (1944–1945). Győr megkímélése érdekében közbenjárt a német hadvezetőségnél. 1945 tavaszán kb. kétszáz menekültről gondoskodott a püspökvár pincéjében, őket védelmezte, amikor márc. 30-án (nagypénteken) egy részeg orosz katona lelőtte.

Emlékezet

Ideiglenesen a győri kármelita templomban temették el. Eredetileg 1948. nov. 24-én került volna a végleges sírba, de az exhumálást és az ünnepélyes újratemetést a Belügyminisztérium kezdeményezésére a győri polgármester megtiltotta. Csak 1986. máj. 23-án temethették el a győri székesegyház Szent László-kápolnájában. Boldoggá avatási eljárását a győri egyházmegye kezdeményezte (1946), II. János Pál pápa avatta boldoggá (1997. nov. 9.), ünnepe: máj. 23. Róla nevezték el az Apor Vilmos Katolikus Főiskolát (1993–2004: zsámbéki, 2004-től váci székhellyel) és az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpontot. Bp.-en, a róla elnevezett téren állították fel emlékművét (Marton László egészalakos bronz szobra, 1997-ben). A győri egyházmegyében Apor Vilmos-emlékkiállítás nyílt (a püspökvár pincéjében, 2004-ben).

Elismerés

Gyula város díszpolgára (1941).

Szerkesztés

A Gyulai Katholikus Egyházi Tudósító (1921-től) és az őrszem c. lap szerkesztője (1934).

Főbb művei

F. m.: A Gyulán 1924. V. 15–17-én végbement alföldi katolikus nagygyűlés emlékkönyve. Összeáll. Megyesy Ágostonnal. (Gyula, 1925)
A püspökszentelés szertartása. Püspökké szenteltetésem emlékére. Gyula 1941. évi február hó 24. (Bp., 1941).

Irodalom

Irod.: Közi Horváth József: Apor püspök élete és halála. (München 1977
2. bőv. kiad. sajtó alá rend. Szamosi József. München, 1984)
Hamburger, Gerd [Schermann Rudolf]: Verfolgte Christen. Berichte aus unserer Zeit. (2. Aufl. Graz - Wien - Köln 1979)
Balássy László: A. V., a vértanú püspök. (Bp., 1989)
Hulesch Ernő: Győri nagypéntek 1945. A koronatanú így látta. (Győr, 1990)
Szolnoky Erzsébet: Fellebbezés helyett. A. V. püspök élete és vértanúsága. (Szeged 1990).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője