Arany Bálint
Arany Bálint

2023. december 6. Szerda

Arany Bálint

politikus, gépészmérnök

Születési adatok

1901. február 28.

Rinyaújlak, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1987. november 14.

Budapest


Család

Sz: Arany Bálint (1854–), a rinyaújlaki ref. elemi iskola ig.-ja, Sipos Róza. Nyolcan voltak testvérek (4 fiú, 4 leány, Bálint volt a legidősebb). F: Köpeczy Ilona.

Iskola

A csurgói ref. gimnáziumban éretts. (1919), a József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1925).

Életút

A Svéd Golyóscsapágy Rt. (SKF) mérnöke (1929–1944, 1945–1946, 1957-től). A gyár egyik vezető tervezőmérnökeként jelentős szerepet játszott a golyóscsapágyak széleskörű magyarországi elterjesztésében. A Magyar Élet nemzetpolitikai szemle kiadója (1939–1944), a Turul Könyv- és Lapkiadó (1939–1944), a Magyar Út c. hetilap munkatársa (1941–1944). A II. vh. után az FKgP Országos Szervezési Osztályának vezetője (1945. jan.–júl.). A német terjeszkedés ellen irányuló titkos szervezet, a Magyar Közösség tagja (1930-as évek közepétől), amely 1945-től már a szovjet megszállók ellen szervezkedett. Az FKgP szétzúzására irányuló kommunista akciók keretében a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztálya többekkel letartóztatta (1946. dec.), kínzásokkal beismerő vallomásokra kényszerítették, amelyet a Magyar Közösség elleni per bírósági tárgyalásán visszavont (1947. ápr.). A bíróság előbb halálra, majd az ítéletet megváltoztatva 12 évi kényszermunkára ítélte (1947. ápr.) A bp.-i Gyűjtőfogházban (1947–1950 és 1952–1956), a váci börtönben raboskodott, a forradalom előtt engedték szabadon (1956. szept.).

Emlékezet

Özvegye alapítványt tett a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Ref. Gimn. javára (Arany Bálint-alapítvány; a magyar nyelv és irodalom, történelem, latin és görög nyelv tanulmányozásában kiváló eredményt elért tanulók számára, 1993. jún. 8-án). Halálának 10. évfordulóján (1997-ben) bp.-i lakóháza falán (Abonyi u. 6.) emléktáblát helyezett el az FKGP.

Szerkesztés

A Magyar Élet nemzetpolitikai szemle kiadója (1939–1944), a Turul Könyv- és Lapkiadó (1939–1944), a Magyar Út c. hetilap munkatársa (1941–1944).

Főbb művei

F. m.: Koronatanú. Emlékirat. 1945–1947. Bev. Gombos Gyula. (Bp., 1990).

Irodalom

Irod.: Kis András: A Magyar Közösségtől a Földalatti Fővezérségig. (Bp., 1969)
Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája. 1944–1947. (Bp., 1976)
Gordos Béla: A. B. halálára. (Irodalmi Újság, 1988. 1.)
Kubinyi Ferenc: Akik megalapozták a diktatúrát. (Bp., 1991).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője