Család

Abai előnevű régi református nemesi családból származott (az abai Arany család azonban nem rokona a költő Arany Jánosnak!)

Nagyszülei, apai: Arany Sándor (1821. szept. 8. Hol?–1904. febr. 10. Rinyaújlak), Szomju Verona (= Szomju Veronika, 1818–1905. jan. 18. Rinyaújlak), Szomju Sámuel (1779–1831) csajági községi jegyző és Buzás Zsófia leánya.

Szomju Veronika/Verona nem azonos Szomju Veronikával (1838. ápr. 20. Lad, Somogy vm.–1922. szept. 22. Mocsolád, Somogy vm.) Vikár János feleségével, Vikár Béla (1859. ápr. 1. Hetes, Somogy vm.–1945. szept. 22. Dunavecse, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) etnográfus, zenetudós édesanyjával; Szomju István (1814–1885) és nemes Both Katalin (1814–1857) leányával!

Szomju Veronikának Arany Sándor a harmadik férje volt. Szomju Veronika első férje: kenesei Kenessey János (1802. Küngös, Veszprém vm.–1836. dec. 23. Küngös) Kenessey János unokája: Kenessey Béla (1866. okt. 28. Iváncsa, Fejér vm.–1936. márc. 22. Bp.) építőmérnök, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet vízügyi szakosztályának elnöke. Szomju Veronikának második férje Arany József (Arany Sándor közelebbről nem ismert rokona) volt.

Szülei: Arany Bálint (1854. febr. 28. Aba, Fejér vm.–1943. jan. 16. Gyömrő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetős: 1943. jan. 18. Gyömrő), a rinyaújlaki református elemi iskola igazgatója, zsinati képviselő, a Református Tanító Egyesület díszelnöke, Sipos Róza (1868. aug. 26. Zselickisfalud, Somogy vm.–1951. máj. 24. Gyömrő).

[id.] Arany Bálint első felesége: Szalóky Mária (1869–1890), nemes Szalóky Dániel (†1939. jan. 6. Erdőcsokonya, Somogy vm. Temetés: 1939. jan. 7. Erdőcsokonya, Református Temető) tanító, az Országos Református Tanító Egyesület tb. elnöke leánya.

Gyermeke, Arany Bálint féltestvére: Almássy Károlyné Arany Lenke (1889. márc. 9. Rinyaújlak–1972. dec. 15. Esztergom, Komárom m.).

Arany Lenke második férje: Almássy Károly (1888. jan. 6. Tarcal, Zemplén vm.–1971. nov. 9. Bp.) kertész; Almássy Mihály és Kolvex Teréz fia. Fiuk: dr. Almássy Károly (1922. febr. 18. Hajmáskér, Veszprém vm.) állatorvos.

Testvérei: Zákányi Józsefné Arany Julianna (1896. okt. 13. Rinyaújlak–1997. ápr. Kaposvár, Somogy m. Temetés: 1997. máj. 7. Kaposvár, Keleti Temető), B. Varga Sándorné Arany Piroska (1898. nov. 3. Rinyaújlak), Kolonics Pálné Arany Gabriella, ill. Arany István (1903. szept. 3. Rinyaújlak) székesfővárosi tisztviselő, Arany Sándor (1905. nov. 20. Rinyaújlak–1992. dec. 8. Bp. Temetés: 1993. jan. 5. Farkasrét) banktisztviselő és Arany László (1912. Rinyaújlak–2005. jan. 19. Cegléd, Pest m. Temetés, búcsúztatás: 2005. jan. 26. Cegléd) református lelkész, a Sztárai Énekkar vezetője, Cegléd díszpolgára (2000).

Arany Julianna férje: Zákányi József (1891. jún. 15. Komlósd, Somogy vm.–1950. okt. 9. Bp. Temetés: 1950. okt. 14. Homokszentgyörgy) református lelkész; Zákányi József és Kovács Erzsébet fia.

Zákányi József és Arany Julianna fia: Zákányi Zsolt (1925. máj. 8. Dunabogdány, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–2007. jan. 12. Kaposvár) énektanár, karvezető.

Arany Piroska férje: B. Varga Sándor (†1987. nov. 4. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1987. nov. 21. Rákoskeresztúr) középiskolai tanár, igazgatóhelyettes, hajmáskéri és üllői presbiter.

Arany Sándor és Latinovits Judit fia: Arany János (1955. márc. 28. Bp.) karnagy, kórusvezető.

Felesége: Köpeczy Ilona (1902. jún. 27. Pestújhely, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–2006. szept. 30. Bp. Temetés, hamvainak sírba tétele: 2006. okt. 20. Rákospalota), Köpeczy Károly (†1952. márc. 28. Bp.) tanító, iskolaigazgató és Szikra Ilona (1871. okt. 6. Bp.–1923. aug. 17. Bp.) tanítónő leánya.

Iskola

A csurgói református gimnáziumban éretts. (1919), a budapesti József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1925).

Életút

A Svéd Golyóscsapágy Rt. (SKF) mérnöke (1929–1944, 1945–1946 és 1957-től). A gyár egyik vezető tervezőmérnökeként jelentős szerepet játszott a golyóscsapágyak széleskörű magyarországi elterjesztésében. 

A II. világháború után az FKgP Országos Szervezési Osztálya vezetője (1945. jan.–júl.). A német terjeszkedés ellen irányuló titkos szervezet, a Magyar Közösség tagja (1930-as évek közepétől), amely 1945-től már a szovjet megszállók ellen szervezkedett. Az FKgP szétzúzására irányuló kommunista akciók keretében a Honvédelmi Minisztérium (HM) Katonapolitikai Osztálya többekkel letartóztatta (1946. dec. 20.), kínzásokkal beismerő vallomásokra kényszerítették, amelyet a Magyar Közösség elleni per bírósági tárgyalásán visszavont (1947. márc. 12.). A népbíróság a Donáth György és társai per hatodrendű vádlottjaként elsőfokon (1947. ápr. 16.) életfogytig tartó kényszermunkára, a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) másodfokon (1947. júl. 2.) 12 évi kényszermunkára ítélte. A budapesti Gyűjtőfogházban, majd a váci börtönben raboskodott (1947–1950 és 1952–1956) a forradalom előtt engedték szabadon (1956. szept. 22., a forradalom leverése után házkutatás tartottak nála és egy rövid időre ismét letartóztatták).

Emlékezet

Arany Bálint Rinyaújlakon született, tanulmányait Csurgón végezte. Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, hamvasztás előtti búcsúztatása a Farkasréti Temetőben volt, ahol dr. Vályi Nagy Ervin hirdette a vigasztalás igéit. Hamvait a Rákospalotai Temetőben helyezték el (Nádasi Vilmos Baross téri lelkipásztor szolgálatával, 1987. dec. 15-én). A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2010-ben).

Arany Bálint halála után özvegye alapítványt tett a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium javára (Arany Bálint-alapítvány; a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a latin és a görög nyelv tanulmányozásában kiváló eredményt elért tanulók számára, 1993. jún. 8-án). Halálának 10. évfordulóján (1997-ben) budapesti lakóháza falán (Abonyi utca 6.) emléktáblát helyezett el az FKGP. A koronatanú (1990) c. visszaemlékezéséből dokumentum-játékfilmet készített az Igen Média Kft. (rendezte: Bordás Barna és Réti László, bemutató: 2022. febr. 25.).

Szerkesztés

A Magyar Élet nemzetpolitikai szemle kiadója (1939–1944), a Turul Könyv- és Lapkiadó (1939–1944), a Magyar Út c. hetilap munkatársa (1941–1944).