Arany Sándor
Arany Sándor

2023. szeptember 27. Szerda

Arany Sándor

vegyészmérnök

Születési adatok

1899. március 4.

Mezőtúr

Halálozási adatok

1984. február 16.

Debrecen


Család

F: Herke Ilona, Herke Sándor (1882–1970) vegyészmérnök, talajkutató leánya. Fia: Arany Sándor (1939–) vegyészmérnök, Arany László (1942–) orvos; leánya: Arany Ilona (1944–) matematikus.

Iskola

A József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1923), doktori okl. (1926), a talajtan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1931), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1954).

Életút

A debreceni Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomás élelmiszervegyésze (1923–1926), a bp.-i József Műegyetemen ‘’Sigmond Elek tanársegéde (1926–1930); közben az amerikai Berkeley Egyetem (1926) és a bonni egyetemen vendégkutatója (1927). A debreceni Gazdasági Akadémia Kémiai Tanszék r. tanára (1930–1940); a debreceni Tisza István Tudományegyetem magántanára (1931–1941), a talajtan c. ny. rk. tanára (1941–1945). A II. vh. után a Tiszántúli Talajjavító Vállalat talajlaboratóriumának megszervezője és vezetője (1945–1954), az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Int. (OMMI) debreceni Talajtani Osztályának vezetője (1954–1962). A szikes talajok javításával és mezőgazdasági hasznosításával fogl. Megállapította, hogy a Hortobágy olyan szikes területei, amelyek felső rétegei a kilúgozás következtében mészhiányt mutattak, szénsavas meszet tartalmazó anyagokkal megjavíthatóak. Az általa készített talajtérkép volt a Hortobágy első tud. talajtérképe. Kidolgozta a talajok kötöttségének meghatározására való módszert és a kötöttséget mutató Arany-féle kötöttségi számot.

Emlékezet

Tiszteletére a DATE Arany Sándor-emlékérmet alapított (1987), ill. emléktáblát helyezett el az egyetem falán (1999).

Elismertség

Az MTA Talajtani Biz. tagja. A Talajtani Társaság elnöke (1959–1963). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Tudományos Tanácsának tagja (1958–1962), az Állandó Talajjavítási Bizottság elnöke (1958– 1962).

Elismerés

A DATE tb. doktora (1981). Munka Érdemrend (arany, 1968). Kossuth-díj (1958), Treitz Péter-emlékérem (1982).

Főbb művei

F. m.: A hortobágyi szikes legelőkön végzett talajfelvételek. (Kísérletügyi Közlemények, 1926)
A cukorgyári mésziszap talajjavító hatása. (Kísérletügyi Közlemények, 1926)
A fresnói (California) fekete alkáli által tarkított területek javítása. (Kísérletügyi Közlemények, 1928)
A Nagy-Alföldön gyakorlatilag alkalmazott szikestalaj-javító eljárásokról. (Mezőgazdasági Kutatások, 1930)
A szabolcsi talajok mész- és tápanyag-szükséglete. (Debrecen, 1931)
Vezérfonal a gazdasági akadémiai hallgatók laboratóriumi gyakorlataihoz. (Debrecen, 1938)
A talajok rögszerkezete. (Mezőgazdasági Kutatások, 1943)
Szikes talajok vizsgálata. (Bp., 1944)
A szikes talaj és a víz, mint a rizstermesztés tényezői. Doktori értek. (Bp., 1954)
A szikes talaj és javítása. (Bp., 1956)
A felszín alatti vizek öntözésre való alkalmasságának kérdései. (Bp., 1961).

Irodalom

Irod.: Máté Ferenc: A. S. 60 éves. (Agrokémia és Talajtan, 1959), Darab Katalin: A. S. 70 éves. (Agrokémia és Talajtan, 1969), Filep György: A. S. 80 éves. (Agrokémia és Talajtan, 1979)
Cseh Ervinné: Emlékezés A. S.-ra, a szikes talajok jeles kutatójára, a kötöttségi szám atyjára. (Georgikon, 1984)
Loch Jakab–Bilincsi Lajos: Dr. techn. A. S. Életrajz és bibl. (Debrecen, 1989).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője