Arany Sándor
Arany Sándor

2020. október 25. Vasárnap

Arany Sándor

vegyészmérnök

Születési adatok

1899. március 4.

Mezőtúr

Halálozási adatok

1984. február 16.

Debrecen


Család

F: Herke Ilona, Herke Sándor (1882–1970) vegyészmérnök, talajkutató leánya. Fia: Arany Sándor (1939–) vegyészmérnök, Arany László (1942–) orvos; leánya: Arany Ilona (1944–) matematikus.

Iskola

A József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1923), doktori okl. (1926), a talajtan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1931), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1954).

Életút

A debreceni Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomás élelmiszervegyésze (1923–1926), a bp.-i József Műegyetemen ‘’Sigmond Elek tanársegéde (1926–1930); közben az amerikai Berkeley Egyetem (1926) és a bonni egyetemen vendégkutatója (1927). A debreceni Gazdasági Akadémia Kémiai Tanszék r. tanára (1930–1940); a debreceni Tisza István Tudományegyetem magántanára (1931–1941), a talajtan c. ny. rk. tanára (1941–1945). A II. vh. után a Tiszántúli Talajjavító Vállalat talajlaboratóriumának megszervezője és vezetője (1945–1954), az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Int. (OMMI) debreceni Talajtani Osztályának vezetője (1954–1962). A szikes talajok javításával és mezőgazdasági hasznosításával fogl. Megállapította, hogy a Hortobágy olyan szikes területei, amelyek felső rétegei a kilúgozás következtében mészhiányt mutattak, szénsavas meszet tartalmazó anyagokkal megjavíthatóak. Az általa készített talajtérkép volt a Hortobágy első tud. talajtérképe. Kidolgozta a talajok kötöttségének meghatározására való módszert és a kötöttséget mutató Arany-féle kötöttségi számot.

Emlékezet

Tiszteletére a DATE Arany Sándor-emlékérmet alapított (1987), ill. emléktáblát helyezett el az egyetem falán (1999).

Elismertség

Az MTA Talajtani Biz. tagja. A Talajtani Társaság elnöke (1959–1963). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Tudományos Tanácsának tagja (1958–1962), az Állandó Talajjavítási Bizottság elnöke (1958– 1962).

Elismerés

A DATE tb. doktora (1981). Munka Érdemrend (arany, 1968). Kossuth-díj (1958), Treitz Péter-emlékérem (1982).

Főbb művei

F. m.: A hortobágyi szikes legelőkön végzett talajfelvételek. (Kísérletügyi Közlemények, 1926)
A cukorgyári mésziszap talajjavító hatása. (Kísérletügyi Közlemények, 1926)
A fresnói (California) fekete alkáli által tarkított területek javítása. (Kísérletügyi Közlemények, 1928)
A Nagy-Alföldön gyakorlatilag alkalmazott szikestalaj-javító eljárásokról. (Mezőgazdasági Kutatások, 1930)
A szabolcsi talajok mész- és tápanyag-szükséglete. (Debrecen, 1931)
Vezérfonal a gazdasági akadémiai hallgatók laboratóriumi gyakorlataihoz. (Debrecen, 1938)
A talajok rögszerkezete. (Mezőgazdasági Kutatások, 1943)
Szikes talajok vizsgálata. (Bp., 1944)
A szikes talaj és a víz, mint a rizstermesztés tényezői. Doktori értek. (Bp., 1954)
A szikes talaj és javítása. (Bp., 1956)
A felszín alatti vizek öntözésre való alkalmasságának kérdései. (Bp., 1961).

Irodalom

Irod.: Máté Ferenc: A. S. 60 éves. (Agrokémia és Talajtan, 1959), Darab Katalin: A. S. 70 éves. (Agrokémia és Talajtan, 1969), Filep György: A. S. 80 éves. (Agrokémia és Talajtan, 1979)
Cseh Ervinné: Emlékezés A. S.-ra, a szikes talajok jeles kutatójára, a kötöttségi szám atyjára. (Georgikon, 1984)
Loch Jakab–Bilincsi Lajos: Dr. techn. A. S. Életrajz és bibl. (Debrecen, 1989).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013