Aranyi Sándor
Aranyi Sándor

2020. október 31. Szombat

Aranyi Sándor

orvos, szülész-nőgyógyász, politikus

Születési adatok

1908. április 7.

Nagybecskerek

Halálozási adatok

1982. július 12.

Csongrád


Iskola

Középiskolai tanulmányait Szolnokon végezte, a debreceni Tisza István Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1931), szülész-nőgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1939).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. Női Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1931–1939), a bp.-i Honvéd Tiszti Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály h. vezetője (1939–1942), osztályvezető főorvosa (1942–1944). A II. vh. után a Honvédelmi Minisztérium Egészségügyi Osztály h. főcsoportfőnöke (1945. máj.–1950) orvosezredesi rangban (1947–1950). Nevéhez fűződik a bp.-i Róbert Károly körúti Központi Honvéd Kórház újjászervezése, ahol új, 40 ágyas női osztályt rendezett be. A bázeli XI. Nemzetközi Katonaorvos és Gyógyszerész Kongresszuson Mo. képviselője (1947). Csongrád város Kiemelt Szülészotthonának vezető főorvosa (1955–1976), Csongrád és környékének egészségügyi – elsősorban nővédelmi – ellátásának megszervezője. A II. vh. alatt ún. egészségügyi oszlopparancsnokként Pálffy György és Sólyom László vezérkari századosokon keresztül kapcsolatba került az illegális kommunista párt katonai vezetésével; megszervezte katonai ellenállás esetére az egészségügyi ellátást, Kálló Ferenc honvéd esperes segítségével fegyvereket gyűjtött. A Bajcsy-Zsilinszky Endre–Kiss János altábornagy vezette ellenállási mozgalom katonai-egészségügyi ellenállási szervezetének vezetője (1944), az ellenállás báziskórházává a Baár–Madas iskolát alakította ki. A nyilasok letartóztatták (1944. nov. 25.), Bp.-en, majd a sopronkőhidai fegyházban tartották fogva, bizonyítékok hiányában szabadon engedték. A II. vh. végén orosz hadifogságba esett (1945), de az Ideiglenes Nemzeti Kormány közbenjárására elengedték. A Sólyom László altábornagy elleni koncepciós perben ismét letartóztatták (1950. ápr. 13.), halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték (1950. aug. 17.), a váci börtönben és a bp.-i Gyűjtőfogházban raboskodott (1950–1954; szabadlábra helyezték: 1954; perújrafelvétel után rehabilitálták: 1955).

Emlékezet

Emléktábláját a szolnoki Széchenyi-lakótelepen, a róla elnevezett utcában helyezte el az MSZP helyi szervezete (2006-ban).

Elismertség

Magyar Szabadság Érdemrend (1945).

Szerkesztés

Nőgyógyászati dolgozatai elsősorban az Orvosképzésben (1936-tól) és a Magyar Nőorvosok Lapjában jelentek meg (1938-tól).

Főbb művei

F. m.: Két akasztófa árnyékában. (Szeged, 1989).

Irodalom

Irod.: Kubinyi Ferenc: Kis kék pillangók, fehér virágokkal. In memoriam A. S. orvosezredes. (Élet és Irodalom, 1982)
Kubinyi Ferenc: Ketrecbe engem zártak. (Bp., 1989).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013