Arató Ferenc
Arató Ferenc

2024. december 5. Csütörtök

Arató Ferenc

pedagógus

Névváltozatok

Alexa Ferenc 

Születési adatok

1918. november 17.

Tiszaeszlár, Szabolcs vármegye

Halálozási adatok

1991. szeptember 3.

Budapest


Család

Sz: Arató Mihály kőművessegéd, Kovács Etelka hivatalsegéd. Négyen voltak testvérek, ő volt a legidősebb. F: 1943-tól Szilágyi Margit tanítónő. Leánya: Arató Ágnes (1944–); fia: Arató Ferenc (1950–). 

Iskola

Polgári iskoláit Büdszentmihályban (= Tiszavasvári) végezte, a nyíregyházi tanítóképzőben éretts. és tanítói képesítést (1937), az Egri Tanárképző Főiskolán általános iskolai tanári okl. (1952), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán pedagógia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1955), a neveléstudományok kandidátusa (1968). 

Életút

Nyírpazonyban elemi iskolai, ill. általános iskolai tanító (1938–1948), a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Oktatási Osztálya előadója, majd az osztály vezetője (1948–1959), a Művelődési Minisztérium (MM) főosztályvezetője (1959–1974). Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója (1967–1969).

Az MTA–TMB-n Ábent Ferenc aspiránsa (l.: 1960–1964). Szabolcs-Szatmár megye ún. úttörő titkára (1949–1959).

Pedagógiatörténettel, különböző oktatási rendszerek összehasonlító elemzésével, olvasáspedagógiai kutatásokkal foglalkozott. Számos tanyai iskolát szervezett Szabolcs-Szatmár megyében, elsőként kezdeményezte és valósította meg a tanyai tanítók pedagógiai továbbképzését, bevezette a továbbképző iskolákat, vizsgálta az összevont osztályok oktatási problémáit. Kezdeményezte továbbá a tanyai (= községi) általános iskolákban a speciális mezőgazdasági szakismeretek oktatását, a mezőgazdasági szakmunkásképzés „előiskoláját”, számos népszerű dolgozata jelent meg az iskola és a mezőgazdasági termelés összefüggéseiről. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatójaként érdeklődése nemzetközi összehasonlító pedagógiai és tantervelméleti kérdések felé fordult, kezdeményezte egy magyarországi pedagógiai informatikai rendszer kialakítását, több pedagógiai és bibliográfiai periodikumot indított. Olvasáspedagógusként kísérleti ábécéskönyvet és olvasókönyveket, valamint ezekhez kapcsolódó speciális segédkönyveket, feladatgyűjteményeket írt és szerkesztett. 

Elismerés

Munka Érdemérem (1956), Szocialista Munkáért Érdemérem (1958). 

Szerkesztés

A Magyar Pedagógiai Információ c. kiadványsorozat felelős szerkesztője (1971–1980). A Nemzetközi oktatásügy (1967–1974) és a Neveléstörténeti bibliográfiák c. kiadványsorozatok szerkesztője (1970–1974). A Szabolcsi Nevelők Könyvtára szerkesztője (1956–1957). 

Főbb művei

F. m.: Iskoláink létesítésének, fejlesztésének problémái a múltban és a jelenben. – Az 1868-as népoktatási törvény hatása megyénkre. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1956)
Az általános iskola összevont osztályaiban folyó oktató-nevelő munka sajátos problémái. (Bp., 1957)
Iskolarendszerünk új intézménye, a továbbképző iskola. (Köznevelés, 1959)
Az általános iskola továbbfejlesztésének kérdései. (Köznevelés, 1960)
A termelés alapjainak oktatása az általános iskolában. Az általános iskola tartalmi továbbfejlesztésének vitaanyaga. 1–2. (Bp., 1961)
Adalék a magyar népiskolai tanterv történetéhez. (Magyar Pedagógia, 1964)
Húsz éves az általános iskola. (Népszabadság, 1965. aug. 28.)
A továbbképző iskola és a mezőgazdaság. (Köznevelés, 1966)
A termelési ismeretek fogalma. (Pedagógiai Szemle, 1966)
A tanterv demokratikus jellege és a szerkezeti elemek. (Magyar Pedagógia, 1966)
Művelődés-gazdaságtan a Szovjetunióban. (Magyar Pedagógia, 1967)
A termelési ismeretek néhány általános iskolai tantervi problémája. Kand. értek. (Bp., 1968)
Eötvös József és a nemzetiségi népoktatás. – A tanulók órán kívül szerzett termelési ismeretei. (Pedagógiai Szemle, 1969)
Korabeli képes dokumentumok Comenius munkásságához. Kondor Imrével. – Az általános iskola keletkezése. – A termelési ismeretek néhány általános iskolai tantervi problémája. – Az olvasáspedagógia problematikájának körvonalai. (Pedagógiai Szemle, 1970)
A közoktatás irányítása a szocialista országokban. Többekkel. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványa. Bp., 1971)
A közoktatás demokratizálása Szabolcs-Szatmár megyében. (A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola füzetei. 12. Nyíregyháza, 1972)
A szocialista Korea oktatásügye tegnap és ma. (Pedagógiai Szemle, 1972)
Egység, központosítás, államosítás közoktatásunkban. (Pedagógiai Szemle, 1973)
A permanens önképzés, a permanens önnevelés tantervi problémái. (Pedagógiai Szemle, 1974)
A pedagógiai információs rendszer problémája. (Magyar Pedagógia, 1975)
A termelés és az általános képzés. (Pedagógiai Szemle, 1976)
A munkaoktatás és a politechnikai képzés tantervi koncepcióinak összehasonlító vizsgálata. (Magyar Pedagógia, 1978)
Hagyomány és korszerűség a pedagógiai közgyűjtemények fejlődésében. (Pedagógiai Szemle, 1978)
Az összehasonlító pedagógia helyzetének értékelése. (Pedagógiai Szemle, 1979)
A 11 nyelvű pedagógiai szótár. (Pedagógiai Szemle, 1982)
Az ETO 37 átdolgozásának problémái. (Könyvtári Figyelő, 1982)
Az első magyar pedagógiai közgyűjtemények történetéhez. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Évkönyve, 1984)
Líbia oktatási rendszere. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványa. Bp., 1985)
Az olvasás pedagógiája. Monográfia. (Közoktatási kutatások. Bp., 1991)
Iskoláim élménytörténete. 1–2. (Pedagógiai Műhely, 1991–1992)

 

olvasókönyvei: Az én ábécém. Kísérleti tankönyv. Arató Ferencnével. Ill. Szócska Magdolna. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványa. Bp., 1976
2. átd. kiad. 1980
3. kiad. 1982)
Második könyvem. Kísérleti tankönyv. Arató Ferencnével. Ill. Szócska Magdolna. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványa. Bp., 1977
2. kiad. 1980)
Második könyvem kisszótára. Kísérleti tankönyv. Arató Ferencnével. Ill. Szócska Magdolna. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványa. Bp., 1977)
Harmadik könyvem. Kísérleti tankönyv. Arató Ferencnével. Ill. Szócska Magdolna. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványa. Bp., 1979)
Harmadik könyvem kisszótára. Kísérleti tankönyv. Arató Ferencnével. Ill. Szócska Magdolna. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványa. Bp., 1979)
Negyedik könyvem. Kísérleti tankönyv. Arató Ferencnével. Ill. Szócska Magdolna. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványa. Bp., 1980)
Ötödik könyvem. Kísérleti tankönyv. Arató Ferencnével. Ill. Szócska Magdolna. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványa. Bp., 1980)
Ötödik könyvem szöveggyűjteménye. Kísérleti tankönyv. Arató Ferencnével. Ill. Szócska Magdolna. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványa. Bp., 1980)

 

szerk.: Negyven éve. Jubileumi emlékkönyv. A Tanácsköztársaság Szabolcs-Szatmár megyei története. Szerk. Többekkel. (Bp., 1959)
Útmutató a szocialista országok és néhány kapitalista ország oktatásügyéhez. Szerk. (Nemzetközi oktatásügy. 1. Bp., 1967)
A felsőoktatás aktuális problémái a szocialista és a számottevő kapitalista országokban. 1960–1967. Szerk. Halász Imrével. (Nemzetközi oktatásügy. 2. Bp., 1967)
A pedagógus etikai problémái. Szerk. Juhász Gyulával. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár kiadványa. Bp., 1968)
100 éves a kötelező népoktatás. Tanulmányok. Szerk. (Bp., 1968)
Tizennyolc ország jelentése az 1967/68. tanévről. A Nemzetközi Nevelésügyi Iroda 1967/68. tanévi jelentéseinek feldolgozása a szervezet kötelékébe tartozó nemzetek oktatásügyéről. Szerk. Koczka Jánossal. (Nemzetközi oktatásügy. 8. Bp., 1969)
Adalékok az ifjúságkutatáshoz. Szerk. A. F. Összeáll. Illés Lajosné és Juhász Gyula. (Nemzetközi oktatásügy. 9. Bp., 1969)
Comenius Magyarországon kiadott műveinek lelőhely-bibliográfiája. Összeáll. (Neveléstörténeti bibliográfiák. Bp., 1970)
Teljesítménymérés az iskolában. Tesztek. Szerk. (Nemzetközi oktatásügy. 10. Bp., 1970)
A középfokú oktatás főbb fejlesztési tendenciái. Nemzetközi összehasonlítás. Szerk. (Nemzetközi oktatásügy. 11. Bp., 1971)
Iskolarendszerek és fejlesztési tendenciák. Szerk. A. F. Összeáll. Hegedűs Lászlóné. (Nemzetközi oktatásügy. 12. Bp., 1971)
Az alsófokú oktatás főbb fejlesztési tendenciái. Szerk. (Nemzetközi oktatásügy. 13. Bp., 1971)
A középfokú oktatás főbb fejlesztési tendenciái. Szerk. (Nemzetközi oktatásügy. 14. Bp., 1971)
Az osztályozás és értékelés nemzetközi áttekintése. Szerk. (Nemzetközi oktatásügy. 17. Bp., 1972)
Olvasáspedagógiai kísérlet egy általános iskolában. A kísérletben résztvevő iskola a karcagi Kálvin utcai általános iskola. A kísérletet vezette A. F. és Kisfaludi Sándor. (Bp., 1972)
Helyzetkép, prognózismodell az iskolarendszerekről 11 országban. Szerk. (Nemzetközi oktatásügy. 18. Bp., 1973)
Tartalmi koncepciók, óratervek, tantárgyi programok, tantervek. Szerk. (Nemzetközi oktatásügy. 19. Bp., 1974)
30 év neveléstudomány és művelődéspolitika. A Magyar Pedagógiai Társaság gyűjteménye felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából. Szerk. Horváth Márton és Zibolen Endre. A bibliográfiát összeáll. A. F. (A Magyar Pedagógiai Társaság kiadványa. Bp., 1975)
Szuhomlinszkij, Vaszilij Alekszandrovics: A kommunista személyiség nevelése. Vál. pedagógiai írások. Vál., szerk. (Bp., 1975)
Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia. Hasonmás kiad. A kísérő tanulmányt írta A. F. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványa. Bp., 1975)
Szabolcs-Pócspetri előtt és után. Az államosítás történetének bibliográfiája. Összeáll. (Az államosítás közoktatásunkban. Tanulmányok. Szerk. is. Bp., 1976)
Apáczai Csere János: Disputatio theologica inaguralis de primi hominis Apostasia. Hasonmás kiad. A kísérő tanulmányt írta A. F. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványa. Bp., 1976)
Többnyelvű pedagógiai szakszótár. Szerk. (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványa. Bp., 1977)
Oktatásfejlesztés az európai szocialista országokban. 1960–1976. Szerk. (Nemzetközi oktatásügy. 21. Bp., 1978)
Az oktatási reformok tapasztalatai a 70-es években. Szerk. Halász Imrével és Illés Lajosnéval. (Nemzetközi oktatásügy. 24. Bp., 1979)
Tizenegy nyelvű pedagógiai szótár. I–V. köt. Főszerk. (Bp., 1982–1983)
A magyar pedagógiai irodalom 30 éve. Vál. bibliográfia. (Bp., 1985). 

Irodalom

Irod.: Pedagógiai lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Nagy Sándor. (Bp., 1976–1979)
Halálhír. (Népszabadság, 1991. szept. 10.)
Villangó István: A. F. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. (Bp., 2002). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője