Arató Mihály
Arató Mihály

2020. október 29. Csütörtök

Arató Mihály

orvos, pszichiáter

Születési adatok

1948. január 3.

Kaposvár

Halálozási adatok

2003. július 27.

Budapest


Család

Sz: Arató László orvos, Lux Ágnes orvosi könyvtáros. F: Murányi Amy. Három leánya: Arató Auguszta (1974), Arató Franciska (1976), Arató Flóra (1976); két fia: Arató Máté (1980) és Arató Marcell (1994).

Iskola

A kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban éretts. (1966), a SOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1972), pszichiátrer (1977), kliniko-farmakológus szakorvosi vizsgát tett (1981), az orvostudományok kandidátusa (1982), doktora (1994).

Életút

A Gyöngyösi Kórház Ideg- és Elmegyógyászati Osztályának segédorvosa (1972–1974), az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet Klinikofarmakológiai Osztályának tud. munkatársa (1974–1977), uo. a Patokémiai Laboratórium tud. főmunkatársa (1977– 1996), és a laboratórium vezetője (1985-től). A Pharmaproject Kft. ügyvezetője (1996–2003). Az Orvostovábbképző Egyetem, ill. a HIETE Pszichiátriai és Klinikai Pszichológiai Tanszék osztályvezetője (1985–1988) és c. egy. tanára (1991-től). A kanadai McMaster Egyetem (Hamilton, Ontario) vendégprofesszora (1988–1991). A pszichiátriai betegségek biokémiai hatásmechanizmusával, neuroendokrinológiai gyógyszerek neurokémiai hatásvizsgálatával fogl. Alapvetően új eredményeket ért el különféle pszichiátriai betegségek és állapotok pathomechanizmusának kutatása, hormonális hátterének feltárása, ill. klinikai kémiai értékelése terén. Mo.-on elsők között vizsgálta az öngyilkosságok biológiai összetevőit, kutatásokat végzett a szuicid magatartás hátterében feltételezhető szerotonin és neuroendokrin szabályozási zavarok kimutatására. Posztmortem likvor- és agyszövet-neurokémiai analíziseivel új módszert vezetett be, s igazolta az öngyilkos likvorában a szerotonin-metabolizmus és az ún. hipofizeoadrenális tengely diszregulációját.

Elismertség

Az MTA Ideg- és Elmegyógyászati Bizottság (1985–1990), a Pszichiátriai és a Pszichológiai Bizottság tagja (1990-től). A Magyar Pszichiátriai Társaság alelnöke. Az International Psychoneuroendocrine Society (1983-tól), a European College of Neuropsychopharmacology (1988-tól) és a Society for Light Treatment and Biological Rhythms tagja (1988-tól).

Szerkesztés

Az Animula Könyvek sorozatszerkesztője (1985-től). A Psychiatrica Hungarica, ill. a Convulsive Theraphy, a L’’Encephale és a The Journal of Psychiatry Research c. folyóiratok szerkesztőbiz. tagja.

Főbb művei

F. m.: A szervesoldószer abusus esetei pszichiátriai osztályon. Erdős Andrással, Kasánszky E.-vel. (Orvosi Hetilap, 1976)
A skizofréniák akut szakát követő depresszív állapotok differenciáldiagnózisa. Erdős Andrással. (Ideggyógyászati Szemle, 1979)
Neuroendocrine Investigations in Tardive Dyskinesia. Többekkel. (Neuroendocrin Letters, 1980)
Studies on the Prolactin Response Induced by Electroconvulsive Therapy in Schizophrenics. Többekkel. (Acta Psychiatrica Scandinavica, 1980)
Pszichiátriai terápiák hatásának, mellékhatásainak és hatásmechanizmusának neuroendokrin mutatói. Kand. értek. (Bp., 1981)
A szexuális diszfunkció endokrin vizsgálata krónikus alkoholista férfiakban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1981)
Comparative Analysis of Indices of Central Dopaminergic Functions in Man. Többekkel. (Life Science, 1983)
A szérum dopamin-béta-hidroxiláz aktivitás vizsgálata mániás-depressziós nőbetegeknél. Bagdy Györggyel, Rihmer Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1984)
Serum Dopamine- beta-hydroxylase Activity and Alcohol Withdrawal Symptoms. (Cardiologica Hungarica, 1986)
Elevated CSF CRF in Suicide Victims. Többekkel. (Biological Psychiatrics, 1989)
Increased Cisternal 5-HIAA Level in Suicides. Többekkel. (European Journal of Pharmacology, 1990)
Az öngyilkossági magatartás biológiai komponensei. Doktori értek. (Bp., 1993)
A depresszió kezelése az alapellátásban. (Bp., 1995)
Mindennapi lelki szenvedéseink. Pánikbetegség, kényszerbetegség, fóbiák, evési zavarok, depresszió. Túry Ferenccel. (Bp., 1995)
Mindennapi szorongásaink: a jó, a rossz és a gonosz. A félelemtől a fóbiákig. (Bp., 2000)
szerk.: A depressziók neuroendokrin tesztjei. (Bp., 1992)
Depresszió. (A pszichiátria haladása. Bp., 1994)
A depresszió határterületei a medicinában. (Bp., 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013