Arenstein József
Arenstein József

2020. október 21. Szerda

Arenstein József

matematikus, mérnök

Születési adatok

1816. június 12.

Pest

Halálozási adatok

1892. február 23.

Stuppach, Alsó-Ausztria


Iskola

Belépett a piarista rendbe (1832), a rend váci iskolájában bölcseletet (1836–1837), a pesti tudományegyetemen teológiát tanult (1838–1841), pappá szentelték (Esztergomban, 1841-ben), a bécsi egyetemen és uo. a politechnikumban matematikát és csillagászatot tanult (1844–1846) és felsőbb mennyiségtanból „vizsgálatot” tett (tkp. tudori okl. szerzett, 1843-ban). Az MTA tagja (l.: 1847. dec. 20.).

Életút

Az 1846. nov. 1-jén létrejött József Ipartanodában az elméleti betűszámtan (= algebra) és gyakorlati mértan első r. tanára (1846– 1849), a forradalomban és szabadságharcban való részvétele miatt állásvesztésre ítélték (1849). Temesvárott tanított (1851–1852), a bécsi főreáliskolában az algebra és a földmértan r. tanára (1852–1856 és 1858–1865); közben a bécsi tudományegyetemen a matematika ny. r. tanára és a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1857–1858). 1865-ben nyugdíjaztatta magát, kilépett a piarista rendből, állásáról lemondott, ref. hitre tért és megnősült. A bp.-i műegyetem első nyolc tanárának egyike, a matematika (mennyiségtan) első professzora. Jelentős szerepet játszott a magyaroszági műszaki oktatás elindításában; 1848-ban meglátogatta Németország, Elzász és Svájc nevezetesebb gyárait, technikai és reáltanintézeteit. Mik a képzetes mennyiségek és mi azoknak mértani értelme? c. munkáját 1846-ban az MTA első jutalmára méltatta. Számos népszerű matematikai tankönyv és német nyelvű gazdasági munka szerzője.

Szerkesztés

Az 1840-es években rendszeresen tárcákat írt a Nemzeti Ujságba, az Életképekbe és a Társalkodóba. Az Allgemeinische land- und forstwissenschaftliche Zeitung szerkesztője (1851–1865).

Főbb művei

F. m.: Betűszámtani előadások vázlata. (Pest, 1847)
A képzetes mennyiségek tulajdonságai, mind analytikai, mind mértani értelmök. (Pest, 1847)
D’’Alembert elve, az úgynevezett virtuális utak elve. Akadémiai székfoglaló is. (Társalkodó, 1848. 22.)
Beobachtungen über die Eisverhältnisse der Donau. 1847–1848 bis 1849–1850. (Wien, 1850)
Maschinenlehre für Ober- Realschule. (Wien, 1854)
Számtan az I. és II. gymnázium osztálya számára. (Pest, 1854)
Mértan. (Pest, 1854
4. kiad. 1864)
Der landwirtschaftliche Theil der Münchener Ausstellung. (Wien, 1854
2. kiad 1855)
Betűszámtan. – Algebra. (Pest, 1855
6. kiad. 1874)
Számtan a III. és IV. gymnázium osztálya számára. (Bécs, 1855)
Mechanik. (Wien, 1855)
Die landwirtschaftlichen Abtheilung der Pariser Ausstellung. (Wien, 1855
2. kiad. 1858)
Skizzen über die Zucht der Rinder, Schafe und Schweine im Kaiserliche Oesterreich. (Wien, 1856
franciául: Paris, 1856)
Die Lehrmittel an der Pariser Ausstellung. (Wien, 1858)
Album der österreichischen Rindviehracen. (Wien, 1859)
Österreich auf der internationalen Ausstellung 1862. (Wien, 1862
franciául és angolul is)
Katalog der Londoner Industrie-Ausstellung. (Wien, 1862)
Österreichischen Bericht über die Internationale Ausstellung in London. (Wien, 1862
2. kiad. 1863)
Zur landwirtschaftlichen Organisation in Frankreich. (Wien, 1865)
Festrede aus Anlass der vierzigjährigen Bestandes des Nieder-Österreichischen Gewerbevereines in der Festversammlung am 4. Mai. (Wien, 1880).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013