Árkay Bertalan
Árkay Bertalan

2024. április 17. Szerda

Árkay Bertalan

építész

Születési adatok

1901. április 11.

Budapest

Halálozási adatok

1971. november 23.

Budapest


Család

Sz: Árkay Aladár (1868–1932) építész, Kallina Irma, Kallina Mór (1844–1913) építész leánya. F: Sztehló Lili (1897–1959) festőművész.

Iskola

A József Műegyetemen építészmérnöki okl. szerzett (1925).

Életút

A párizsi Académie des Beaux-Arts építészeti szak ösztöndíjasaként Thier munkatársa (1926), a bécsi Képzőművészeti Akadémia mesteriskoláján Peter Behrens tanítványa (1927), a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1928–1929). Apja irodájában dolgozott (1929–1932), majd annak halála után önállóan folytatta tevékenységét (1932–1948). A Fővárosi Épülettervező Iroda vezető tervezője (1949–1971). Apjától vette át a mohácsi Fogadalmi templom tervezését, és a városmajori templom építésének irányítását; mindkettő a magyar építőművészet kiemelkedő alkotása. A mohácsi templom különlegessége, hogy alapjaiba 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából felvett egy-egy kilós földcsomagokat helyeztek el (1929-ben). Az ország első betonhéjazatú építményének kupolája 30 m magas és 20 m átmérőjű, a templom 3600 fő befogadására alkalmas. A két vh. egyik legfoglalkoztatottbb építészeként családi- és bérházakat, templomokat, iskolákat és székházat tervezett (1927– 1944). Korai munkája, Burchard-Bélaváry Andor villája az első modern budai villa: az ajtók mintázata, a kilincsek formája art deco motívumokat mutat. A római Nemzetközi Egyházművészeti Kiállítás magyar csarnokának (1934), a Milánói Triennálé magyar pavilonjának (1936) és a Velencei Biennálé magyar részlegének tervezője (1938). Az 1940-es években elsősorban városrendezéssel és lakótelepek tervezésével is fogl. A II. vh. után műemlékek helyreállítását vezette, ő restaurálta a váci székesegyház altemplomát és a bp.-i Szépművészeti Múzeum épületét (1948). Festőként is ismert volt, 1922-től képeivel rendszeresen szerepelt különböző kiállításokon.

Emlékezet

Budapest építészetére vonatkozó tervgyűjteményét a Budapesti Történeti Múzeumban (BTM) őrzik.

Főbb művei

F. m.: épületei: Burchard-Bélaváry-villa (Bp., II. Virágárok u. 5., 1927
átalakítás után jelenleg óvoda)
Krivátsy-Szűcs-villa (Bp., 1928)
Jézus Szíve-plébánia. Árkay Aladárral. Sztehlo Lili színes üvegablakaival (Bp., XII. ker. Városmajor, 1932–1933)
Fogadalmi templom. Sztehlo Lili színes üvegablakaival (Mohács, 1933–1935)
bérházcsoport (Bp., VIII. ker., Köztársaság tér, 1935)
Országos Társadalombiztosító Int. (OTI) rendelője (Sopron, 1938)
polgári iskola (Sátoraljaújhely, 1942)
tanácsépület (Bp., V. ker., 1950)
plébániatemplomok: Taksony (1958), Kerecsend (1959), Parádsasvár (1962), Tiszaeszlár (1963).

Irodalom

Irod.: Bierbauer Virgil: Árkay Aladár és Á. B., két magyar építész. (Revue de Hongrie, 1933)
Bierbauer Virgil: A magyar építészet utolsó tíz éve. (Tér és Forma, 1938)
Pusztai László: Á. B. (Magyar Építőművészet, 1972)
Gábor Eszter: A római iskola építészete. (Művészet, 1977)
P. Szűcs Julianna: A városmajori templom építéstörténete és kora. (Ars Hungarica, 1977)
Szekeres-Virág Judit: Á. B. (Műemlékvédelem, 1982)
Gábor Eszter: Budapesti villák a kiegyezéstől a második világháborúig. (Bp., 1997
angolul és németül is)
Ritoók Pál: Budapest, városmajori plébániatemplom. (Bp., 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője