Iskola

Középiskoláit Nagyszombaton és Esztergomban végezte, a bp.-i tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1876), sebészmester és fogász vizsgát tett (1877). A londoni School of Dental Surgery-ben (1876–1877), és Párizsban hosszabb tanulmányutat tett (1877), a fogászat tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1882).

Életút

Bp.-en fogorvos (1877–1880), majd magánintézetének vezetője (Árkövy József Foggyógyintézete, Bp., IV. ker., Magyar u. 21., 1880– 1888), a bp.-i Szent Rókus Kórház Fogászati Osztályának főorvosa (1888–1890). A bp.-i tudományegyetemen a fogászat magántanára (1882–1892), c. ny. rk. (1892–1906), ny. rk. (1906–1918), ny. r. tanára (1918–1920) és a Fogászati (1906-tól Stomatológiai Klinika) ig.-ja (1890–1922). A magyarországi tudományos fogorvosképzés megteremtője. Nevéhez fűződik a fog- és szájbetegségek kórbonctani, kórszövettani vizsgálatokon alapuló új, nemzetközileg elterjedt osztályozásának és diagnosztikájának kidolgozása. Alapvetően új eredményeket ért el hisztológiai kutatásaival, új konzerválási, szájsebészeti műtéteket dolgozott ki, jelentősen fejlesztette a foghúzás és -tömés technikáját. A (magánintézetéből, ill. a szintén általa alapított Szent Rókus Kórház Fogászati Osztályából megalapított) bp.-i Fogászati Klinika első ig.-ja, majd az ő tervei alapján adták át az új Stomatológiai Klinika épületét (Bp., Mária u., 1909. febr. 14.). A klinikán elsősorban magángyűjteményéből nemzetközi hírű sztomatológiai szakkönyvtárat is létrehozott.

Emlékezet

A BOTE-n munkásságának tiszteletére Árkövy József-emlékérmet alapítottak (1963).

Elismertség

A Fogorvosok Egyesülete (1879-től), a Bp.-i Kir. Orvosegyesület Stomatológus Szakosztálya (1896-tól) és a Stomatológusok (Fogorvosok) Országos Egyesületének alapító tagja (1896-tól), díszelnöke. Az Odontological Society of Great Britain alelnöke (1903–1905) Az Association Stomatologique Internationale elnöke, majd örökös tb. elnöke.