Arma Pál [Paul]
Arma Pál [Paul]

2025. január 13. Hétfő

Arma Pál [Paul]

zeneszerző, zongoraművész

Névváltozatok

1924-ig Weisshaus Imre

Születési adatok

1904. október 22.

Budapest

Halálozási adatok

1987. november 27.

Párizs


Iskola

Az Országos Magyar Zeneművészeti Főiskolán Bartók Béla tanítványa (1921–1924).

Életút

A Budapesti Zongoratrió tagja (1925–1926), majd szólistaként Európa-szerte és az USA-ban koncertezett (1926–1930), egyúttal az amerikai egyetemeken modern zenei és etnológiai előadásokat és vitaesteket tartott. Európába való visszatérése után a dessaui Bauhaus tanára és Lipcsében, ill. Berlinben népi kórusok karnagya (1931–1933). A nácizmus elől Franciaországban telepedett le (1933). A francia rádió mellett működő ifjúsági zenei táborok alapító ig.-ja (Loisirs Musicaux de la Jeunesse, 1933–1940). A párizsi egyetem Zenei Etnofonetikai Intézetének alapító-vezetője (1949-től). Az 1950-es években a párizsi rádió, az RTF musique concrète kísérletező csoportjának tagja. Részt vett a nem hagyományos, ún. konkrét zene kimunkálásában. Pályája elején antifasiszta dalokat, agitációs műveket komponált. Az 1930-as években részt vett a spanyol polgárháborúban, költő barátja, Robert Desnos szövegére írt kórusa (No pasaran! Nem törnek át!, 1934; lesz a nemzetközi brigádok egyik leghíresebb indulója; másik híres dala a Madrid határán Komját Aladár szövegére készült (1936). Az ő kantátájával nyitották meg az első munkászenei olimpiát (Strasbourgban, 1935. jún. 8-án). Később francia népdalokat, amerikai néger spirituálékat gyűjtött, majd érdeklődése az etnológiai kutatások felé fordult. Az etnofonetikai és zenei etnológiai kutatások megindítója, világhírű képviselője. Zenei műveinek jelentős része alapult a mindennapos hangélmények – levélzizegés, vízcsobogás, utcai zajok, sikoltás, madárfütty stb. – feldolgozásán. Összesen 303 számozott műve ismert: írt hagyományos hangszeres versenyművet, szvitet, különleges, 6–8 tagú együttesekre kamarazenét. Elektronikus alkotásai gyakran irodalmi ihletésűek. Hangszalagról megszólalnak rajtuk Blaise Cendrars, Eugène Ionesco és Tristan Tzara szövegei. Kiállítást és néhány elektronikus szerzeményéből hangversenyt is rendezett Bp.-en (Mozgás a mozgásban, Bp., Vigadó Galéria, 1984); 3 fémplasztikáját a párizsi Magyar Intézetnek ajándékozta (1986).

Emlékezet

Születésének 100. évfordulóján Bécsben nagy szabású emlékkiállítást és műveiből hangversenysorozatot rendeztek (a Douce France? c., tíz rendezvénysorozatból álló fesztivál részeként, 2004/05).

Főbb művei

F. m.: zeneművei: Zongoraverseny (1939)
Suite de la danses (1940)
Chants du silence. 11 dal (1942–1944)
Gerbe hongroises (1943)
Versenymű (1949)
Harminchat francia népdal (1949)
Szimfónia (1950)
31 instanés (1951)
Cantate de la terre (1952)
Versenymű kórusra és szólókra (1954)
Musique métaphonique. Improvisation, précédée et suivi de ses variations (1956)
Cantata de camera (1957)
Polydiaphonie (1962)
Structures variées (1964)
Convergence de mondes arrachés (1968). F. m.: írásai: Chantons au vent. 111 chants, pour la route. (Paris, 1942)
Chantons le travail. (Paris, 1942)
Chantons des mois de l’’an. (Paris, 1944)
Chantons au pas. (Paris, 1946)
Chantons le vin. (Paris, 1946)
Noël, chantons Noël. (Paris, 1946)
Si tous les enfants de la terre mêlaient leurs voix. (Paris, 1948)
Chantons l’’humour. Effel, Jeannal. (Paris, 1948)
Nouveau dictionnaire de musique. 1–2. Tiénot, Y.-val. (Paris, 1949, 1950)
Chantons pour apprendre le français. Chansons populaires. (Paris, 1949)
Chants du silence (Paris, 1953)
Liebenslieder aus europäischen Ländern. (Hamburg, 1961)
Französische Trinklieder. (Hamburg, 1961)
Mouvement dans le mouvement. (Paris, 1970).

Irodalom

Irod.: Hanthy Kinga: Háromszor kezdte újra az életet. Budapesti találkozás Paul Armával. (Magyar Nemzet, 1983. 114.)
Elhunyt A. P. (Népszabadság, 1987. dec. 4.)
Borgó András: Douce France-tól édes Magyarországig? A. P.-ról egy kiállítás kapcsán. (Muzsika, 2005).

Megjegyzések

Valamennyi lexikon téves születési adata: 1905. okt. 22. Bp.; téves halálozási adata: 1987. dec. 2. Párizs! A valós adatokat a zeneszerző fia, Robin Arma közölte a fentebb idézett Muzsika c. folyóiratban!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője