Főbb művei

F. m.: önálló művei, tanulmányai: Adatok a diabetes insipidus klinikai képéhez és therápiájához. (Gyógyászat, 1930. 32.)
Functionalis gyomorvizsgálatok an- és hypaciditas eseteiben. A szegedi Egyetembarátok Orvosi Szakosztályában 1930. máj. 21-én tartott előadása. (Gyógyászat, 1930. 35.)
Kálium-anyagcsere vizsgálatok hypertoniás betegeken. (Orvosi Hetilap, 1934. 5.)
Az alapanyagcsere központi szabályozása. (Orvosi Hetilap, 1935. 12.)
A szívbajosok sárgaságáról. Bentsáth Aladárral. (Orvosi Hetilap, 1935. 32.)
A szívbajosok cukoranyagcseréje. (A Magyar Belorvosok Egyesülete 1935. évi Nagygyűlése munkálatai. Bp., 1936)
Az ascorbinsav hatása a capillaris resistentiára. (Orvosi Hetilap, 1936. 17.)
A flavoncsoportba tartozó anyagok befolyása a capillaris permeabilitására. Vitamin P. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1936. 40.)
A hypophysis kérdés mai állapota. (Orvosi Szemle, 1936)
C-hypervitaminosis. Novaszel Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1937. 34.)
A flavonfestékek hatása a vérnyomásra. (Magyar Orvosi Archivum, 1938)
A C-vitamin hatása néhány antigén antitest-reakcióra, paroxismalis haemoglobulinuriára, immunhaemolysisre és Wassermann-reakcióra. Hámori Arthurral. (Orvosi Hetilap, 1938. 14.)
Citrin – P-vitamin – meghatározása a vizeletben. B. Hatz Ellával és Rusznyák Istávnnal. (Orvosi Hetilap, 1938. 42.)
A retikulocyták viselkedése az experimentalis skorbut alatt. (Orvosi Hetilap, 1939. 4.)
Újabb adatok a haemorrhagiás diathesisek gyógyításához. (Orvosi Hetilap, 1940. 5.)
C-vitamin szükséglet és fedezése. (Orvosi Hetilap, 1940. 6.)
A sternalpunctio jelentősége a splenomegaliák elkülönító kórisméjében. Bentsáth Aladárral. (Orvosi Hetilap, 1940. 33.)
A vérzékenység legújabb kísérleti megvilágítása. (A Magyar Belorvosok Egyesületének 1940. évi Nagygyűlésén elhangzott előadások. Bp., 1941)
Die Wirkung verschiedener Ionen auf die katalytische Oxydation der Ascorbinsäure. (Biochemische Zeitung, 1941)
A hajszálerek rendes és kóros működése. (Orvosképzés, 1942. 4.)
A vitaminkérdés mai állása. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályából, Kolozsvár, 1942)
Ascorbinsav-oxydase és a neutrális sóhatás. A. Bartók Ilonával. (Magyar Orvosi Archivum, 1942)
Gyomorbélsipoly érdekes esetei. Jóna Istvánnal. (Magyar Röntgen Közlöny, 1942)
Recklingshausen-betegség és vesecysta. Kibédi Varga Lajossal. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
Az operált ulcusos betegek sorsa. (A Magyar Belorvosok Egyesületének 1942. évi Nagygyűlésén elhangzott előadások. Bp., 1943)
Blutjoduntersuchungen bei Schilddrüsenkrankheiten. (Universitatis Francisco-Josephina Kolozsvár. Acta Medica, 1944)
Adatok a Basedow-kór keletkezéséhez. (Orvostudományi Közlemények, 1944)
A colloid-golyva keletkezése. (Orvostudományi Közlemények, 1944)
A toxikus adenoma jódanyagcseréje. Géher Ferenccel. (Gyógyászat, 1944)
Újabb adatok az icterus haemolyticus pathogenesiséhez. Gál Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1955. 22. és 1956. 38.)
A szív betegségeinek rokkantsági és baleseti elbírálása. (A Munkaképesség-csökkentést Véleményező Orvosi Bizottságok Központi Vezető Főorvosának Hivatala kiadványa. Bp., 1959).

Irodalom

Irod. és források: dr. Armentano Lajos esküvője. Dr. A. L. egyetemi tanársegéd, a SZVE többszörös vívóbajnoka örök hűséget esküdött dr. Bartók-Waczek Ilona egyetemi tanársegédnek. (Délmagyarország, 1938. júl. 14.)
Meghalt a legrégebbi vívómester, Armentano Ede Szegeden. (Népsport, 1952. febr. 28.–Magyar Nemzet, 1952. febr. 29.)
Elhunyt dr. Armentano Lajos ny. főorvos. (Magyar Nemzet, 1984. febr. 12.)
In memoriam dr. Armentano Lajos főorvos, a Péterfy Kórház sakkcsapatának vezetője. (Magyar Sakkélet, 1984. 4.)
Szegedi egyetemi almanach. II. 1921–1996. (Szeged, 1997).

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3H-9KDM (Armentano Ede és Pöcher Emília házassági anyakönyve, 1903)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J37-9352 (Armentano Lajos születési anyakönyve, 1904)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/310855 (Armentano Lajos gyászjelentése, 1984)