Áron Nagy Lajos
Áron Nagy Lajos

2024. október 7. Hétfő

Áron Nagy Lajos

festőművész

Születési adatok

1913. november 7.

Budapest

Halálozási adatok

1987. január 6.

Székesfehérvár


Iskola

Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost és Varga Nándor Lajos növendéke (1933–1938).

Életút

Tanulmányai befejezése után Balló Ede-ösztöndíjjal bejárta a nyugat-európai városokat (1938–1939), Székesfehérvárott rajztanárként dolgozott (1939-től); közben a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa (a vh. miatt nem tudott kijutni, 1943). 1935-től kiállító művész, 1968-tól az egri Országos Akvarellbiennálék állandó résztvevője. Posztimpresszionista hagyományú tájképein elsősorban a velencei-tavi és a dunántúli vidéket örökítette meg. Akvarelleket festett, dekoratív foltkészítéssel is kísérletezett. Murális alkotása (Csongor és Tünde, pannó, Vörösmarty Színház, 1963) és nagyméretű falfestménye (Az ezer éves Fehérvár, Velence Szálló, 1972) Székesfehérvárott látható.

Emlékezet

Emlékszobrát Székesfehérvárott állították fel (bronz, Nagy Benedek alkotása, Basa u., 1997-ben).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1973 és 1981). Munkácsy Mihály-díj (1956 és 1967), Alba Regia Emlékérem (1958), Csók István-emlékérem (1965), Velinszky László Közművelődési Díj (1970), Székesfehérvár díszpolgára (1971), a Magyar Művészeti Alap Nívódíja (1985).

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Fényes Adolf Terem. Bory Jenővel, Pallay Józseffel (Bp., 1955)
Csók Képtár (Székesfehérvár, 1959)
István Király Múzeum (Székesfehérvár, 1964
1973
1983
1988)
Képcsarnok (Veszprém, 1966)
Népház (Tatabánya, 1966)
Csók Galéria (Bp., 1967
1976
1982)
Megyei Művelődési Ház (Székesfehérvár, 1967)
Műcsarnok (Győr, 1969)
Xántus János Múzeum Képtára (Győr, 1972)
Rudnay Terem (Eger, 1973)
Csepel Galéria (Bp., 1974)
GATE Nyisztor Gyula Kollégiuma (Gödöllő, 1975)
Béke Művelődési Központ (Inota, 1976)
Kápolna Galéria (Velence, 1976)
Dési Huber Terem (Veszprém, 1976)
Megyei Művelődési Központ (Székesfehérvár, 1977)
Lamberg Kastély (Mór, 1978)
Képcsarnok (Dunaújváros, 1978)
Művelődési Központ (Ajka, 1979)
Rideg Sándor Művelődési Ház (Bp., 1979)
József Attila Színház (Bp., 1980)
Videoton Művelődési Központ (Székesfehérvár, 1980)
Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ (Bp., 1980)
Vörösmarty Színház (Székesfehérvár, 1981)
Művelődési Központ (Sárbogárd, 1982)
Mészöly Géza Kiállítóterem (Székesfehérvár, 1985)
Művelődési Ház (Szabadbattyán, 1986)
Vörösmarty Terem (Székesfehérvár, 1993)
emlékkiállítás: István Király Múzeum (Székesfehérvár, 1988)
csoportos: Nemzeti Szalon (Bp., 1935
1943)
A Fejér megyei képzőművészet 25 éve (István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1970)
Felszabadulási képzőművészeti kiállítás (István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1975)
A kibontakozás évei 1960 körül (Csók Képtár, Székesfehérvár, 1983)
A Fejér megyei képzőművészet 40 éve (István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1985).

Irodalom

Irod.: Á. N. L. és Laborc Ferenc. (Élet és Irodalom, 1964. nov. 14.)
Losonczy Miklós: Á. N. L. műtermében. (Életünk, 1973)
Takács Imre: Á. N. L. (Művészet, 1974)
Á. N. L. Munkácsy-díjas festőművész kiállítása. Kat. (Mór, 1978)
Á. N. L. Kat. Szerk., a kiállítást rendezte Gyimesi Edit, Zsolnai Zoltán. (Székesfehérvár, 1980)
Á. N. L. festőművész gyűjteményes kiállítása. Kat. Szerk. Kovács Péter. (Székesfehérvár, 1983)
Pesti János: A víz Á. N. L. vásznain. (Fejér megyei Hírlap, 1986. nov. 15.)
Á. N. L. festőművész emlékkiállítása. Kat. Szerk., a kiállítást rendezte Sasvári Edit. (Székesfehérvár, 1988)
Péntek Imre: (Utó)élet és műérték. (Fejér megyei Hírlap, 1993. nov. 3.)
Péntek Imre: Festői utazások térben és időben. (Fejér megyei Hírlap, 1993. nov. 9.)
Á. N. L. Szerk. Lakat Erika. (Székesfehérvár, 1997)
Pogány Ö. Gábor: Á. N. L. (Árgus, 1998).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője