Árvay János
Árvay János

2020. október 25. Vasárnap

Árvay János

közgazdász, statisztikus

Születési adatok

1924. december 10.

Rátka, Borsod vármegye

Halálozási adatok

1996. március 1.

Genf, Svájc


Család

Sz: Tirk Margit. Felesége szintén KSH-alkalmazott volt, két gyermekük született.

Iskola

Kereskedelmi középiskolában éretts. (1944), az Agrártudományi Egyetem Agrárközgazdasági Karán mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1959), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1975). Felsőfokú statisztikai képesítést szerzett (1954).

Életút

A II. vh. végén a Szovjetunióban hadifogoly (1944–1948), a Szövosz Oktatási Osztályának előadója (1949–1951), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Mezőgazdasági Statisztikai Főosztály Módszertani Osztályának vezetője (1952–1957), a Közgazdasági Főosztály Mezőgazdasági Mérlegosztályának vezetője (1957–1962), a Népgazdasági Osztály vezetője (1962–1964), a Közgazdasági Főosztály helyettes vezetője (1964–1987). Az ENSZ genfi Európai Gazdasági Bizottságának munkatársa (1979–1985 és 1994–1996). A KGST Statisztikai Állandó Bizottságának és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának rendszeres felkért szakértője. Gazdaságstatisztikai alapkutatásokkal, elsősorban a mezőgazdasági nemzeti jövedelemmel, a népgazdasági mérlegszámítások elvi, módszertani és gyakorlati kérdéseivel fogl. Kidolgozta a munkások és a parasztok életszínvonalának jellemzésére és egymásközti összehasonlítására alkalmas ún. mutatószámrendszer alapjait (1957–1959), majd kezdeményezője és részese annak a munkának, amely a nemzeti jövedelem és az életszínvonal-számítások között fennálló fogalmi, tartalmi és módszertani különbségeket feltárta (1959–1966). Továbbfejlesztette a mezőgazdasági nemzetijövedelem-számítás módszertanát, az új nemzetgazdasági mérlegrendszer egyik kidolgozója (1966–1970). Az ENSZ különböző bizottságainak felkérésére számos, a népgazdasági mérlegszámításokkal összefüggő tanulmányt, ill. memorandumot készített.

Elismertség

Az MTA Statisztikai Bizottságának tagja (1975–1996) és titkára (1985–1994). A Nemzetközi Jövedelem- és Vagyonkutató Társaság elnöke (1989–1992).

Elismerés

Szocialista Munkáért (1960), Munka Érdemrend (ezüst, 1967). Akadémiai Díj (1975), Állami Díj (1988), Keleti Károly-emlékérem (1994).

Főbb művei

F. m.: Az állami gazdaságok statisztikai beszámolási rendszere. (Statisztikai Szemle, 1951)
Az állattenyésztési statisztika néhány kérdése. (Statisztikai Szemle, 1953)
Mezőgazdasági statisztika. Mohos Jenővel. (Bp., 1954)
A nemzeti jövedelem alakulása 1938– 1963 között. (Statisztikai Szemle, 1964)
A népgazdasági mérlegek keretszámrendszere. (Statisztikai Szemle, 1966)
A népgazdasági mérlegrendszer fejlesztésének programja. (Korszerű statisztikai törekvések Magyarországon. Bp., 1968)
A nemzeti jövedelem és a nettó nemzeti termelés új idősorai. 1960–1970. (Statisztikai Szemle, 1971)
A nemzeti vagyon. (Gazdaság, 1971)
A nemzeti vagyon mérlege. (Statisztikai Szemle, 1972)
Nemzeti termelés, nemzeti jövedelem, nemzeti vagyon. Kand. értek. is. (Bp., 1973)
A nemzeti vagyon fogalmi rendszere. (Statisztikai Szemle, 1989)
Népgazdasági szerkezet. Kupcsik Józseffel, Szilágyi Györggyel. (Bp., 1990)
A nemzetijövedelem-számítás története Kautz Gyulától napjainkig. (Közgazdasági Szemle, 1992)
Péter György. 1903–1969. Egy reformközgazdász emlékére. Tudományos ülésszak. Szerk. Hegedűs B. Andrással. (Bp., 1994)
A magánszektor és a rejtett gazdaság súlya Magyarországon. Vértes Andrással. (Bp., 1994
angolul: 1995).

Irodalom

Irod.: Szilágyi György: Á. J. Művei bibliográfiájával. (Statisztikai Szemle, 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013