Árvay Sándor
Árvay Sándor

2020. október 30. Péntek

Árvay Sándor

orvos, szülész-nőgyógyász

Születési adatok

1903. április 16.

Debrecen

Halálozási adatok

1997. június 15.

Pécs


Család

Sz: apja (†1907) ügyvéd. Négy gyermeke volt, egyik fia: Árvay Sándor (1952–) sportújságíró.

Iskola

A debreceni állami főreáliskolában éretts. (1921), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1928); közben a bécsi egyetem ösztöndíjasa (1924–1925), szülész-nőgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1937), az endokrinológia szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1942), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1964).

Életút

A debreceni Tisza István Tudományegyetem Kórtani Int. gyakornoka, egy. tanársegéde (1928–1931), a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika (1937–1938); közben a Bázeli Tudományegyetem Élettani Intézet egy. tanársegéde (1930–1931). Abaúj-Torna vm. szikszói Közkórháza Szülészeti és Nőgyógyászati Osztálya (1937–1941), a Máramarosszigeti Állami Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztálya (1941–1943), a Gyulai Állami Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztálya osztályvezető főorvosa (1943–1950). A DOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952. febr. 15.–1975) és a klinika ig.-ja (1951– 1975). Hajdú-Bihar megye szülész-nőgyógyász főorvosa is (1954-től). Kísérletes és klinikai nőgyógyászati endokrinológiával, elsősorban a női ivari működés neurális és hormonális szabályozásának vizsgálatával fogl. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a hipotalamusz–hipofízis-rendszer hatásmechanizmusának kutatása, ill. a hipotalamusz–hipofízis-rendszernek a mellékvese- és a pajzsmirigyműködéssel összefüggő viselkedésének feltárása terén. A nőgyógyászati hormonkezelés magyarországi bevezetője. Vizsgálta továbbá a női ivarszervi gümőkór hormonális megoldásait, továbbá a terhességgel összefüggő hormonális hatásokat. Az 1960-as években az elsők között bírálta a korlátlan abortuszt és ismerte fel a terhességmegszakítás késői súlyos következményeit.

Emlékezet

A DOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája 80., 85. és 90. születésnapja tiszteletére ünnepi tudományos ülést rendezett. Emlékére a gyulai Pándy Kálmán Kórház konferenciatermét Árvay-teremnek nevezték el (1999). A Magyar Nőorvos Társaság Cervixpatológiai Szekciója Árvay Sándor-emlékérmet alapított (1999).

Elismertség

A Német Nőgyógyászati Társaság tb. tagja (1962-től).

Elismerés

Munka Érdemrend (1955; arany, 1973 és 1983). Weil Emil-emlékérem (1967), Hőgyes Endre-emlékérem (1971), Pro Universitate Emlékplakett (DOTE, 1976), Pro Urbe Emlékérem (1983).

Főbb művei

F. m.: Die spezifisch-dynamische Wirkung bei Vitaminmangel. (Biochemische Zeitung, 1928)
A csukamájolaj és fractióinak hatása a fehérjék specifikus dynamikai hatására. (Debrecen, 1930)
Újabb kutatások a női sexuális hormonokról. (Orvosképzés, 1931)
Serum-Bilirubin und Erythropoese im Hochgebirge. (Biochemische Zeitung, 1933)
Az újszülöttek vízforgalma. (Orvosi Hetilap, 1933)
A túlhordás hormonális okairól. (Magyar Nőgyógyászat, 1937)
Nőgyógyászati megbetegedések hormonkezeléséről. (Magyar Nőgyógyászat, 1938)
Hormonok hatása a havivérzésre. (Orvostudományi Közlemények, 1943)
Tévedések a méhen kívüli terhesség kórismézésében. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1947)
A széles méhszalag daganatairól. Karoliny Lajossal. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1948)
A nő endokrinológiája. Monográfia és egy. tankönyv. (Debrecen, 1948)
A nő- és az anyavédelem a szocializmusban. (Vöröskereszt, 1953)
Az „antihormon” kérdésről az ivarszervi rákok hormonvonatkozásaival kapcsolatban. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1953)
A női nemi szervek fejlődési rendellenességei. – A nemi szervek kóros helyzetváltozásairól. – A meddőség. – Az antibiotikumok szerepe a nőgyógyászati terápiában. (Nőgyógyászat. Egy. tankönyv. Bp., 1955)
The Daily Periodicity of the Spontaneous Notility of the Normal and Denerved Uterus. 1–2. Nagy Jánossal. (Acta Physiologica, 1956)
A megterhelő ingerek hatása a petefészek működésére és alaki viszonyaira. Kovács Nagy Zsigmonddal, Nagy Tamással. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1956)
The Significance of Nervous Effects in the Genesis of Certain Functional Anomalies of Uterin Bleeding. (Acta Medica, 1958)
Pszichikus hatások jelentősége egyes nőgyógyászati megbetegedések genezisében. (Orvosképzés, 1961)
Die Wirkung der Hysterektomie auf die Morphologie und Funktion des Ovariums. (Acta Chirurgica, 1961)
A terhesség és a tuberkulózis. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1962)
A szexuális funkciók cortico- hypothalamikus kormányzásáról. (A szülészet és nőgyógyászat haladása. Bp., 1962)
Kombinált oestrogen-progesteron készítmények szülészeti és nőgyógyászati alkalmazása. (Bp., 1962)
A terhesség szövődése belgyógyászati betegségekkel. Többekkel. (Bp., 1962)
A női ivari működések cortico-hypothalamikus kormányzása. Doktori értek. (Bp., 1963)
Az experimentális gerontológia aktuális kérdései. (Bp., 1975)
Környezeti és pszichikus hatások jelentősége a nőgyógyászatban és a szülészetben. 1–2. (Egészségügyi Munka, 1975).

Irodalom

Irod.: Emlékfüzet Doctor medicinarium dr. h. c. Á. S. egyetemi tanár működésének 20. évfordulójára. Művei bibliográfiájával. (Debrecen, 1971)
Á. S. nyugdíjas egyetemi tanár 75 éves. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1978)
Fazekas Valéria: Á. S. (Debreceni Szemle, 1989)
Lampé László: Á. S. egyetemi tanár. (Orvosi Hetilap, 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013