Arz Arthur
Arz Arthur

2022. szeptember 25. Vasárnap

Arz Arthur, straussenburgi

cs. és kir. tábornok

Névváltozatok

1917-től br.

Születési adatok

1857. június 16.

Nagyszeben

Halálozási adatok

1935. július 1.

Budapest


Család

Erdélyi szász családból származott.

Iskola

Gimnáziumi tanulmányai befejezése után Ausztriában jogot tanult; tanulmányai megszakítva egyévi önkéntes a nagyszebeni cs. és kir. 23. tábori vadászzászlóaljnál (1876–1877), a tiszti vizsgák letétele után uo. hivatásos hadnaggyá avatták (1878), a bécsi Hadiiskolán is végzett (1887).

Életút

Csapatszolgálat után a szarajevói XV. és a bécsi II. hadtest-parancsnokságokon vezérkari tiszt (1887–1890), majd ismét legelső alakulatánál szolgált (1890–1896), a csapatok főszemlélőjének szárnysegédje (1896–1898), különböző vezérkari beosztásokban szolgált – többek között – a kassai cs. és kir. 34. gyalogezrednél (1898–1902). A Vezérkar bécsi Igazgatósági Irodájának főnöke (1903–1908); közben vezérőrnaggyá nevezték ki (1904). A bp.-i cs. és kir. 61. gyalogdandár (1908–1912), a miskolci cs. és kir. 15. gyaloghadosztály parancsnoka (1912–1913), a bécsi cs. és kir. Hadügyminisztérium csoportfőnöke (1913–1914). Az I. vh. kitörése után altábornagyként a cs. és kir. 15. gyaloghadosztályt (1914. szept.–nov.), majd a kassai VI. hadtestet vezette az orosz harctéren (1914. nov.–1916). Gyalogsági tábornokká nevezték ki és az újonnan alakított 1. osztrák–magyar hadsereg parancsnoka (1916. aug. 28.–1917. márc. 2.), a vh. végén az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének vezérkari főnöke (1917. márc. 2.–1918. nov.); közben vezérezredessé léptették elő (1918. febr. 26.). Az összeomlás után nyugállományba helyezték (1919. jan. 1.). Az I. vh. után megtagadta, hogy az új román államba költözzék, mivel erdélyi hadisikerei miatt megtorlástól tartott. Bécsben élt, később Bp.-re költözött (1932), magyar állampolgárságot kapott (1933). M. kir. titkos tanácsos. Jelentős érdemeket szerzett a győztes limanovai (= limanowa-lapanowi) csatában (1914. dec.), az ún. gorlicei áttörésnél (1915. máj.–aug.) és Breszt-Litovszk elfoglalásánál (1916. máj.). Az erdélyi fronton a többszörös túlerő ellenére is sikeresen harcolt a betörő román csapatokkal szemben (1916 ősze). Mint vezérkari főnök részt vett a caporettói áttörés megszervezésében és a Kerenszkij-offenzíva elhárításában (1917. máj.–júl.).

Elismerés

A kolozsvári, ill. a szegedi Ferenc József Tudományegyetem t. doktora. Nagyszeben, Beszterce, Székelyudvarhely díszpolgára.

Főbb művei

F. m.: Zur Geschichte des Grossen Krieges. 1914–1918. (Wien–Leipzig–München, 1924)
Kampf und Sturz der Kaiserreiche. (Wien– Leipzig, 1935).

Irodalom

Irod.: Veltzé, Alois: Unsere Heerführer. (Wien, 1917)
Arminius: Felherrnköpfe. 1914–1918. (Leipzig, 1932)
Alföldi László Mihály: Die Generale magyarischer Nationalitat im k. u. k. Heer von 1890 bis 1914. (Innsbruck, 1970).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője