Asbóth Lajos
Asbóth Lajos

2020. november 29. Vasárnap

Asbóth Lajos

hadtörténész, hadtudományi író, honvéd tábornok

Születési adatok

1803. június 2.

Keszthely, Zala vármegye

Halálozási adatok

1882. május 6.

Budapest


Család

Sz: Asbóth János (1768–1823) mezőgazda, a keszthelyi Georgicon igazgatója. Fia: Asbóth János (1845–1911) író, szerkesztő, politikus. Testvére: Asbóth Sándor (1810–1868) honvédtiszt, az emigrációban az USA tábornoka, majd diplomatája.

Iskola

A keszthelyi premontreieknél, majd a soproni ev. gimnáziumban tanult (1817-ig), a bécsi hadmérnöki akadémián végzett és hadnaggyá avatták (1820). Az MTA tagja (l.: 1863. jan. 13.).

Életút

A cs. 3. sz. dragonyosezredben szolgált (1820–1842), századossá léptették elő (1842–1844), megvált a cs. hadseregtől és Lugoshoz közeli birtokára vonult vissza (1844). A forradalom és szabadságharc idején Krassó vm.-ben nemzetőr őrnaggyá és a Bánsági bányavidéket védő hatszáz fős nemzetőr egység parancsnokává nevezték ki (1848. jún.–dec.), a hadiipari szempontból fontos bányavidéket a túlerő ellenében kénytelen volt feladni (1848. dec.). Debrecen városparancsnoka (1849. jan.), majd alezredesi rangban a szerveződő 12. (tartalék) hadosztály parancsnoka (1849. jan.–ápr.). Hadosztályával részt vett a tavaszi hadjáratban, s miután érdemeket szerzett a cs. hadsereg megtévesztését célzó hadműveletekben, ezredessé léptették elő (1849. ápr.). Buda ostromában, mint a II. hadtest egyik hadosztályának parancsnoka, majd – miután Aulich Lajos betegszabadságra ment – mint a II. hadtest parancsnoka vett részt. Hadteste továbbá kiválóan szerepelt a Vág folyó melletti hadműveletekben (1849. jún.), különösen a peredi csatában (1849. jún. 20–21.), azonban Asbóth nem a kiadott parancsok alapján irányította csapatait, ezért Görgei leváltotta őt a II., ill. Knézics Károlyt a III. hadtest éléről. (Utódjaik: Leiningen-Westerburg Károly és Kászonyi ezredes lettek). Leváltása után a tartalék hadtest egyik hadosztálya élére nevezték ki (1849. júl.–aug.). A fegyverletétel után halálra ítélték (az ítéletet 18 év várfogságra változtatták, 1856-ban kegyelmet kapott). Szabadulása után jelentős szerepet vállalt a szabadságharc utáni függetlenségi szervezkedésekben; az emigrációban megbízták egy tervezett felkelés előkészítésével. Miután az összeesküvés lelepleződött, néhány hónapra ismét letartóztatták (1861-ben Theresienstadtban raboskodott). Csak 1918-ban derült ki, hogy újabb kiszabadulása után a bécsi titkosrendőrség fizetett ügynöke lett (ő adta fel az Almásy Pál és Nedeczky István vezette összeesküvés résztvevőit). Hadtudósként különböző hadtörténeti és hadtudományi kérdésekkel fogl. Életrajzot írt Görgei Artúrról, feldolgozta az észak- amerikai polgárháború történetét. Emlékirata az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc fontos forrása.

Emlékezet

A Pered környékén lejátszódott csaták emlékére a Pozsonyi Honvédegylet 1869-ben emlékművet emelt. Pered község önkormányzata 1998-tól a peredi csata időpontjához legközelebb eső szombaton Falunapot rendez.

Főbb művei

F. m.: A. L. emlékiratai az 1848-ki és 1849-ki magyarországi hadjáratból. I–II. (1–2. kiad. Pest, 1862)
A hadimesterség fejlődése az őskortól a jelen időkig. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1863. máj. 18.
megjelent: MTA Matematikai és Természettudományi Osztálya Közleményei, 1863
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1863)
A hadvezér és a hadtudomány alapelvei az újabbkori hadjáratok történetével felvilágosítva. (Pest, 1863
2. kiad. 1869)
Görgei. Czáfolat Assermann vádiratára. (Pest, 1867)
Az éjszakamerikai polgárháború története. (Bp., 1875).

Irodalom

Irod.: Pauer István: Emlékbeszéd A. L. l. tag fölött. (Bp., 1883)
Steier Lajos: Beniczky Lajos visszaemlékezései és jelentései az 1848/49-iki szabadságharcról. (Bp., 1924)
Nyárády Gábor: Júdáspénzért a bajtársakat. Adatok az Almásy–Nedeczky-szervezkedés történetéhez. 1864. (Hadtörténeti Közlemények, 1997).

Megjegyzések

A Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1825–2002. és UMÉL I. Téves születési adat: jún. 20.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013