Aszlányi Dezső
Aszlányi Dezső

2024. november 9. Szombat

Aszlányi Dezső

újságíró, költő, filozófus

Névváltozatok

1911-ig Ausländer Dezső 

Születési adatok

1869. április 7.

Szeged

Halálozási adatok

1947. július 24.

Budapest


Család

Fia: Aszlányi Károly (1908–1938) újságíró, író.

Életút

Különböző vidéki lapok munkatársa, ill. vidéki városokban tisztviselőként dolgozott (1905–1914). Az I. vh. után Nagybecskereken élt (1914–1934), majd a jugoszláv hatóságok kiutasították, Bp.-re költözött (1934).

Termékeny, de alig olvasott szerző volt. Filozófiai íróként és költőként különleges bölcseleti rendszert alakított ki. Azt hirdette, hogy az ún. világszellem benne talált hajlékot, s neki, mint kiválasztottnak megvan az a kiváltsága, hogy megmagyarázza a világot. Befelé forduló, a lelki hatásokra és jelzésekre fogékony, a külső világtól pedig elforduló típus volt, aki filozófiai, vallási és természettudományos világszemléletének alapjába a kozmogóniát helyezte; s ennek részleteit magyarázta, már-már tragikus elszántsággal és fanatizmussal.

Főbb művei

F. m.: Nőkről, szerelemről. Essay. (Bp., 1904
2. kiad. 1905)
Ölelkező gondolatok. Próza és vers. (Bp., 1906)
Életünk és nemünk. Az összes nemi kérdések végső megoldása. (Bp., 1909)
Die Bibel des XX. Jahrhunderts. Neue biologische Grundenheit… (Dresden, 1909
2. kiad. Dresden–Leipzig, 1910)
Új evolúciók. – Piciny fiam. – Irodalomszeretet, művészetpártolás és az ősök megújhodása. – A normaember. Nemzetsors. (Bp., 1910)
Világszerelem. – Természetfilozófia. 1. Kosmogonia. (Bp., 1910)
Weltverjüngung. Sechs Essays. (Leipzig, 1912)
A messiásság. A világlét és a lelki titkos egységes okfejtése. 1. könyv. (Nagybecskerek, 1914)
Az eszme. (Nagybecskerek, 1918)
Megismerés. Gondolatok és gnómák. (Nagybecskerek, 1918)
Az asszony. Versek és essayk. (Nagybecskerek, 1922)
Das Deutschtum. Eine Deutung. (Betschkerek, 1922)
Megszólal a történelem. (Nagybecskerek, 1923)
A test. Történelmi materializmus. Kritika. (Nagybecskerek, 1923)
Szerelem 1. A hang. 2. A visszhang. (Nagybecskerek, 1924)
Isten népe. Essay, versek. (Nagybecskerek, 1924)
Világszerelem. 1. Az ember. 2. Az emberiség. (Nagybecskerek, 1925)
Krisztus – Antikrisztus. (Nagybecskerek, 1928)
„Világbéke”. Költői szintézis. (Nagybecskerek, 1928)
Königs Israels. Ein Beitrag zur Revision des Christus–Pilatus–Prozesses. (Stuttgart, 1930)
A béke innen indul! (Bp., 1936).

Irodalom

Irod.: Komlós Aladár: Tehetségtelen zsenik. (Bécsi Magyar Ujság, 1922. júl. 18.)
Walter Gyula: A. D. könyvei. (Pásztortűz, 1923)
Fischer Árpád: A. D.-ről. (Vajdasági Irás, 1928)
Majtényi Mihály: Apa és fia. (M. M.: A magunk nyomában. Újvidék, 1961)
Lőrincz Péter: A. D. és az irracionális dialektika. (A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1970)
Kalapis Zoltán: A. D. (K. Z.: Életrajzi kalauz. Újvidék, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője