Aszlányi Károly
Aszlányi Károly

2024. április 19. Péntek

Aszlányi Károly

író, újságíró

Névváltozatok

1911-ig Ausländer Károly Dezső  

Születési adatok

1908. április 22.

Tuffás, Krassó-Szörény vármegye

Halálozási adatok

1938. december 8.

Dorog közelében, Komárom-Esztergom vármegye

Temetési adatok

1938. december 11.

Budapest

Farkasrét


Család

Dédszülei, apai: ?, ?; Klein József vegyeskereskedő Ókanizsán, Rosenberg Mária.

Nagyszülei: Ausländer Károly (1831. Szeged–1888. szept. 12. Szeged) szállító, Klein Róza (1842. Ókanizsa, Bács-Bodrog vm.–1902. febr. 14. Szeged); Deutsch Simon, Böhm Johanna.

Szülei: Aszlányi Dezső (= 1911-ig Ausländer Dávid Dezső, 1869. ápr. 7. Szeged–1947. júl. 24. Bp.) újságíró, költő, filozófus, Deutsch Julianna (1886. aug. 8. Nagykikinda–1961. márc. 23. Bp.).

Aszlányi Dezső testvérei: Ausländer Gizella (1868. márc. 7. Szeged–1927. ápr. 16. Bp.), ill. Ausländer Sámuel (1861. szept. 17. Szeged), Ausländer Simon (1862. dec. 20. Szeged), Ausländer Alfréd (1864. aug. 16. Szeged), Ausländer Irma (1866. máj. 17. Szeged), Ausländer Ernő (1871. Óbecse), Steimle Vilmosné Ausländer Rebeka (1877. máj. 26. Hol?) és Ausländer József (1882. máj. 3. Szeged–1933. máj. 21. Balassagyarmat, Nógrád vm.).

Ausländer Gizella férje: Gergő Emil (= Greiner Emil, 1855. jún. 28. Szentlőrinc–1918. Bp.) MÁV-tisztviselő.Gyermekük: Gergő Zoltán (= 1905-ig Greiner Zoltán, 1893. jan. 16. Szeged–1975. aug. 24. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1975. szept. 4. Farkasrét) közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1958).

 

Felesége: 1937. szept. 14.–1938. dec. 8.: Horváth Ilona Róza (= Horváth Baba, 1906. febr. 11. Veszprém–1970. máj. Bp. Temetés: 1970. máj. 27. Farkasrét), Horváth Zoltán és Rácz Mária leánya.

Horváth Ilona Róza 2. férje: Brezovszky Tibor (1908. febr. 27. Bp.) műszaki tisztviselő, dr. Brezovszky Nándor (1879. szept. 5. Németcsernye, Torontál vm.–1938. márc. 21. Újvidék) orvos és Schmid Zelma Róza fia.

Iskola

Elemi iskoláit Temesvárott, a gimnáziumot Gyulafehérvárott (Aszlányi Károly Dezső néven, 1917–1918) és Nagybecskereken végezte (Aszlányi Dezső néven, 1918–1919), egyes adatok szerint Temesvárott tanult tovább (1919–1921), majd a nagybecskereki gimnáziumban fejezte be tanulmányait (mint magántanuló, 1921–1925), Nagybecskereken is éretts. (1925).

Életút

Tanulmányai befejezése után Bécsben és Berlinben élt, majd bejárta Nyugat- és Észak-Európa országait, megfordult Angliában, a Benelux-államokban, Dániában (1925–1927). Hazatérése után a Sporthírlap külső (1927–1935), majd belső munkatársa (1935–1938). Írásaiból élt.

Aszlányi Károly eredetileg zenei pályára készült, de első írásainak (A hóember c. novellájával I. díjat nyert a Nyugat irodalmi pályázatán, 1927-ben, tizenkilenc évesen!) sikerei hatására érdeklődése az irodalom felé fordult. A Nyugat közölte első verseit és zenekritikáit, majd huszonegy évesen megjelent első regénye, a Pénz a láthatáron (1929). A regény főhőse Jemmy Corner ökölvívó világbajnok, akinek különös kalandjai igen nagy sikert arattak; a mű valósággal berobbant a magyar irodalmi közéletbe. Mint sportújságíró a box, a futball, az autósport és a sakk szerelmese volt, szinte mindegyik kisregényébe vissza-visszatérő motívum a futballpályák, autóversenyek, boxringek világa, Aszlányi a romantikus sportregények műfajának magyarországi megteremtője. Témáihoz is gyakran visszatért: a Pénz a láthatáron c. művét Egy boxbajnok szerelmei címmel teljesen átdolgozta (Kirk van Hossum álnév alatt, 1933-ban), s nagyon hasonló az Egy sakkmester szerelmei c. novellája is (a Színházi Élet közölte, 1931-ben). Sportszeretete nyomot hagyott egyéb írásain is: nőalakjai az emancipáció szellemében önállóak, sportosak, magabiztosak, maga Aszlányi is több írást közölt a női sportról, a kialakuló női szubkultúrákról. Legismertebb műve, a Sok hűhó Emmiért (1935) modern Shakespeare-parafrázis, egy huszadik századi „Makrancos Kata”, aki „bánt, komisz és hazudik” mégis jó vele lenni.

Utópisztikus-misztikus abszurd regénye, a fasizálódást különös stílusparódiával megíró Özöngáz (1936) egy elképzelt második világháborúról szól (valószínűleg, regényben ő írta le először a második világháború kifejezést, már az 1930-as évek elején!). A mű főszereplője Philippe Brandan vegyészmérnök, aki szerelmi csalódásában minden idők legveszélyesebb harcigázának kifejlesztésén dolgozott. Az addig feltalált mérgesgázok keverékéből összeállított új gáz azonban teljesen „megszelídült”, „békegázzá” alakult át. Philippe Brandan, a háborús gázok előállításával foglalkozó, rendkívül ingerlékeny fiatalember véletlenül magába szívta az áthatóan édes harcigázt, s lassan különös, mély szelídség fogta el, ami idővel egész idegrendszerét hatalmába kerítette. Szegény kicsi állatok, nem akartalak titeket bántani – gondolta – és egyenként elnézést kért valamennyi laboratóriumi állattól, előbb a nyúltól, aztán a viperától, majd a vércsétől, végül a görénytől is, akik egyre jobban érezték magukat. Mr. Brandan úgy gondolta, hogy megkeresi Joant is és mindenkit, akit bántott, vagy akit szándékában állt megbántani, mindenekelőtt Mr. Woodleby-t, esetleges apósát, a helyi Pacifista Klub vezetőjét. Philippe Brandan mérgesgáz-előállító vegyészmérnök elméje azonban huszonnégy óra múlva kitisztult, s így már pontosan látta, hogy milyen hatalmas jelentőségű felfedezést tett. Mr. Brandan ugyanis nem mérgesgázt talált fel, az általa felfedezett harcigázok elegyéből minden idők legveszélyesebb fegyverét sikerült előállítania: a békegázt, a mesterséges jóság erőszakkal szelídíthető szerét. Mr. Brandan úgy vélte, hogy a gáz állandó élvezete döntő hatással lehet az ember szervezetére. Egy tonna békegázzal egy egész hadsereget lehet megszelídíteni, amelyik államnak módjában áll a békegázt besorolni a fegyvernemei közé, az eleve megnyer minden háborút: a katonákon úrrá lesz a szelídség és a jóság, s azonnal eldobják fegyvereiket. Ez ellen nincsen védekezés, s ennek beláthatatlan következményei lehetnek…

Szerette a szélsőségek ütköztetését társadalmi rang, vagyoni helyzet vagy alkat tekintetében is. A Hét pofon (1934) egy modern „Ludas Matyi-történet”, a megalázott kisember hétszer vág vissza sérelmeiért. A sportregények és a kalandregények mellett azonban a lektűr szinte minden ágában jelentőset alkotott: virtuóz detektívtörténeteket, groteszk humoreszkeket, színpadi műveket és ifjúsági regényeket is írt. Írásait a fanyar angol irónia és a harsány amerikai szórakoztatás egyaránt jellemzi. Gyilkos szatírájából tragikus vagy legalábbis komor végkifejlet következne, azonban az utolsó és logikusnak látszó lépéstől mindig visszarettent, és hepienddel fejezte be történeteit. Kortársai szerint kisregényeiben felfedezhető Karinthy Frigyes játékos és Rejtő Jenő fanyar humora, romantikus történetein pedig felsejlik Molnár Ferenc finom iróniája.

Emlékezet

Aszlányi Károly Ausländer Károly Dezső néven Ada-Kaleh szigetén született (Tuffás településen anyakönyvezték, a születési helye a lexikonokban tévesen Orsova…) A család Temesvárott élt, 1913-ban költözött Nagybecskerekre (a Nemanja utca 7-be). Jóllehet Nagybecskereken élt, de iskoláit Temesvárott és Gyulafehérvárott végezte; az Aszlányi nevet 1911-ben vette fel, gyerekkorában mind a Károly, mind a Dezső utónevet használta, az iskolai értesítőkben ezért különböző utóneveken szerepelt! Első irodalmi szárnypróbálgatásai is Nagybecskerekhez fűződnek. Gimnazista korában elsősorban verseket írt, s a Kadima sportegyesület művelődési előadásain többször is fellépett (nemcsak szavalataival, de előadóművészként is, ugyanis zeneszerzőnek készült – ifj. Aszlányi Dezső néven). Tanulmányai befejezése után Bécsben és Berlinben élt, mjad egy hosszabb nyugat-európai körutazás után Dániában telepedett le: Koppenhágából érkezett meg Budapestre. Még nem volt húszéves, amikor megnyerte a Nyugat novellapályázatát, huszonkétévesen pedig Szélhámos kerestetik c. vígjátékával a Nemzeti Színház legfiatalabb szerzője lett (1930). Rövid élete, mindössze tíz alkotói éve alatt több mint harminc regényt és színművet írt, közel ezer újságcikk (riport, tudósítás, tárca, egyéb kispróza) mellett.

Aszlányi Károly felesége társaságában Felvidékre indult, hogy sporttudósítás-sorozatot készítsen lapja, a Sporthírlap számára. A bécsi országúton, a 38. számú kilométerkőnél, Dorog közelében, tisztázatlan körülmények között autóbaleset áldozata lett. A Farkasréti Temetőben nyugszik, a temetésén képviseltette magát a színpadi írók és szerzők küldöttsége mellett a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ), a Nemzeti Sport és a Sporthírlap is. Ravatalánál a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete nevében Pünkösti Andor, a Sporthírlap nevében Gyarmati István felelős szerkesztő búcsúztatta. A koszorún Aszlányi utolsó filmjéből, a Gyimesi vadvirágból való verssor volt olvasható: Te szerelem … de szép voltál! Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Több mint tíz színművét és forgatókönyvét mutatták be, ill. filmesítették meg. Legismertebb filmje A hölgy egy kissé bogaras (Tolnay Klárival és Ráday Imrével, 1938), valamint a népszerű művéből készült azonos című Sok hűhó Emmiért (Szeleczky Zitával és Jávor Pállal, 1940; tévéfilm is: Gubás Gabival és Kulka Jánossal, 1997). Műfordítóként Leslie Charteris népszerű Angyal történeteit tolmácsolta először magyar nyelven. Izraelben az egyik legnépszerűbb szerző volt, magyar nyelvű életműsorozatát Tel-Avivban adták ki (1958–1961). Magyarországon, 1945 után elsősorban ifjúsági regényeit adták ki, ill. Hét pofon és Sok hűhó Emmiért c. művét (ez utóbbit Szalay Károly gondozásában, 1958-ban). Az 1980-as évektől viszont szinte valamennyi regényét és az általa fordított Angyal-történeteket újra és újra megjelentetik különböző kiadók.

Főbb művei

F. m.: regényei: Pénz a láthatáron. Regény. (Bp., Genius, 1929)
Haybodyt nem lehet agyonütni. Vidám regény. (Pesti Hírlap Könyvek 252. Bp., 1932)
Szilveszter. Regény. (Magyar mesgyén. Bp., Révai, 1933)
A sötét kamra. Bűnügyi regény. (Bokréta Regények 2. Bp., 1933)
Aki a pénz elől menekül. Regény. (Világvárosi Regények 57. Bp., 1933
2. kiad. Tel-Aviv, 1958 és Basel, 1958)
A kétfenekű dob. Regény. (Világvárosi Regények 63. Bp., 1933
2. kiad. Tel-Aviv, 1958 és Allschwil, 1958)
Utazás a villamosszék körül. Regény. (Világvárosi Regények. 84. Bp., 1933)
Dráma a háztetőn. Regény. (Világvárosi Regények 128. Bp., 1934)
Hét pofon. Regény. (Világvárosi Regények 141. Bp., 1934
2. kiad. 1937
3. kiad. Tel-Aviv, 1959
eszperantó nyelven: Heronsgate, 1943 és Bp., 1984
németül: Sieben Ohrfeigen. München, 1962)
Nem félünk a farkastól. Regény. (Világvárosi Regények 146. Bp., 1934
2. kiad. Tel-Aviv, 1959 és Allschwil, 1959)
A kettévált milliomos. Regény. (Világvárosi Regények 155. Bp., 1934
2. kiad. Tel-Aviv, 1959)
Kalandos vakáció. Ifjúsági regény. Gergely Tibor rajzaival. (Bp., Franklin, 1934, 2. kiad. 1943)
A tolvajkirály. Regény. (Világvárosi Regények. 182. Bp., 1935
2. kiad. Tel-Aviv, 1959)
A befalazott halál. Regény. (Világvárosi Regények. 207. Bp., 1935)
Aludni is tilos. Regény. (A NOVA regényei. Bp., 1935 díszkiadásban is)
Sok hűhó Emmiért. Regény. (A NOVA regényei. Bp., 1935 díszkiadásban is
3. kiad. 1940 és utánnyomások
olaszul: Milano, 1944)
Az Északi Park felfedezése. Ifjúsági regény. A Kalandos vakáció c. műve folytatása. Gergely Tibor rajzaival. (Bp., Franklin, 1935)
Előszó egy házassághoz. Regény. (A NOVA regényei. Bp., 1936)
A rejtélyes konflis. A. K. gimn. oszt. tan. magyar dolgozatai. Ifjúsági regény. Monath Márta rajzaival. (Bp., Gergely Könyvkereskedés, 1936)
Özöngáz. Regény. (A NOVA regényei. Bp., 1936 díszkiadásban is)
Brentford rendet csinál. Regény. (A NOVA regényei. Bp., 1937)
A másnak ásott verem. Regény. (Világvárosi Regények 417. Bp., 1937
2. kiad. Tel-Aviv, 1959)
A gazdag ember. Regény. (Bp., 1938)
Szélhámosok. Regény. (Új Idők Könyvtára 14. és a Magyar Otthon Könyvtára. Bp., 1939)
Vigyázz, ha jön a vonat! Regény. (Világvárosi Regények 627. Bp., 1939).

F. m.: regényei új kiadásai: Kalandos vakáció. Ifjúsági regény. Ill. Gugi Sándor. (Bp., Minerva Könyvkiadó, 1957)
Az Északi Park felfedezése. Ifjúsági regény. A Kalandos vakáció c. műve folytatása. Ill. Gugi Sándor. (Bp., Minerva Könyvkiadó, 1957)
Hét pofon. – Aludni is tilos. Két kisregény. A szerző előszavával. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1958)
Sok hűhó Emmiért. Regény. Az utószót írta Szalay Károly. Ill. Szenes Zsuzsa. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1959
németül: Viel Lärm um Emmi. Ill. Molnár Ágnes. Bp., Corvina Könyvkiadó, 1963
2. német kiad. 1964)
Kalandos vakáció. – Az Északi Park felfedezése. Két regény. Az utószót Feleki László írta. Ill. Brenner György. (Bp., Móra Kiadó, 1985
2. kiad. 1992)
Haybodyt nem lehet agyonütni. Regény. Sajtó alá rend. Furkó Zoltán. (Bp., Dovin Kiadó, 1988)
Sok hűhó Emmiért. Regény. (Bp., Szimultán Rt., 1988)
A rejtélyes konflis. A. K. gimn. oszt. tan. magyar dolgozatai. [Ifjúsági regény.] Monath Márta rajzaival. Hasonmás kiad. (Bp., Múzsák Könyvkiadó, 1988)
Özöngáz. Regény. (Bp., Szimultán Rt., 1989)
A gazdag ember. Regény. (Új régi könyvek. Regények. Bp., 1990)
Pénz a láthatáron. Regény. (Új régi könyvek. Regények. Bp., 1991)
Kalandos vakáció. Ifjúsági regény. Hasonmás kiad. (Bp., Trezor, 1998)
Kalandos vakáció. – Az Északi Park felfedezése. Ill. Fazekas Attila. (Magyar ifjúsági remekírók 13. Bp., Unikornis Kiadó, 2000)
Hét pofon. Regény. Ill. Almási Zétény. (Bp., Allprint Kiadó, 2005)
Sok hűhó Emmiért. Regény. (Ulpius anno. Bp., Ulpius Kiadó, 2007)
Aludni is tilos. Regény. (Bp., K. u. K. Kiadó, 2009)
Kalandos vakáció. – Az Északi Park felfedezése. Két regény. (Új Köntös Könyvek. Bp., 2010)
Kalandos vakáció. – Az Északi Park felfedezése. Két regény. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2009)
A gazdag ember. Regény. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2010)
Aludni is tilos. Regény. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2010)
Brentford rendet csinál. Regény. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2010)
Előszó egy házassághoz. Regény. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2010)
Haybodyt nem lehet agyonütni. Regény. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2010)
Hét pofon. Regény. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2010)
Özöngáz. Regény. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2010)
Pénz a láthatáron. Regény. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2010)
Sok hűhó Emmiért. Regény. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2010)
Szélhámosok. Regény. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2010)
A rejtélyes konflis. Ifjúsági regény. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., Fapadoskönyv, 2011)
Kalandos vakáció. – Az Északi Park felfedezése. Két regény. Ill. Gugi Sándor. (Klasszikusok fiataloknak. Bp., Ciceró Kiadó, 2011)
„Nem vagyok fontos! – Fenét.” Összegyűjtött novellák, versek, cikkek. Szerk. Tokaji Zsolt. (Bp., Fapadoskönyv, 2011)
Kalandos vakáció. – Az Északi Park felfedezése. Két regény. Deák Ferenc rajzaival. (Minikönyvtár. Szeged, Mozaik Kiadó, 2013)
Aki a pénz elől menekül. – A kettévált milliomos. Két regény. (Bp., K. u. K. Kiadó, 2023).

F. m.: regényei Kirk van Hossum néven: A bádogkirály leánya. Regény. (Pesti Hírlap Könyvek. 285. Bp., 1933)
Egy boxbajnok szerelmei. Regény. (Pesti Hírlap Könyvek. 298. Bp., 1933)
Az álmos riporter. Regény. (Pesti Hírlap Könyvek. 312. Bp., 1933)
A bádogkirály leánya. Regény. (Nosztalgia Regények. Bp., 1989)
Az álmos riporter. Regény. (Nosztalgia Regények. Bp., 1989)
Az álmos riporter. Regény. (A magyar ponyva klasszikusai. Bp., 2010)
A bádogkirály leánya. Regény. (A magyar ponyva klasszikusai. Bp., 2010)
Egy boxbajnok szerelmei. Regény. (A magyar ponyva klasszikusai. Bp., 2010).

F. m.: ford.: Charteris, Leslie: A szőke bosszú. Regény. (A NOVA Kalandos Regényei 6. Bp., 1935)
Charteris, Leslie: Izgalom a fürdőhelyen. Regény. (A NOVA Kalandos Regényei 10. Bp., 1935)
Winchester, Clarence: Pipogya fráter. Regény. (A NOVA Kalandos Regényei 13. Bp., 1935)
Winchester, Clarence: A sasok fia. Regény. (A NOVA Kalandos Regényei 23. Bp., 1936)
Charteris, Leslie: Angyal kalandjai. Találkozás a tigrissel. (Bécs, 1967).

F. m.: írásai a Nyugatban: Harsányi dalműve az Operaházban. (1926. 21.)
Puccini: Turandot. (1926. 23.)
Háry János. Kodály–Paulini–Filmzene. (1927. 1.)
A hóember. A Nyugat novellapályázatán díjjal kitüntetett pályamű. (1927. 3.)
Soha ilyen tavaszt! Andai Ernő regénye. (1927. 18.)
Unt élet rabszolgáinak. Pásztor Árpád versei. (1928. 9.)
Jenni asztaltársasága. Novella. (1929. 2.)
A fáraó. Boleslaw Prus regénye. (1929. 10.)

F. m.: filmforgatókönyvei: Beszállásolás (1938)
A hölgy egy kissé bogaras (1938)
Gyimesi vadvirágok (1938)
Sok hűhó Emmiért (1940).

F. m.: színművei: Szélhámos kerestetik. Vígjáték 3 felvonásban. (Nemzeti Színház Kamara Színháza, 1930. okt. 2.
Péter, avagy szélhámos kerestetik címmel, Karinthy Színház, 2016. okt. 28.)
Sok hűhó Emmiért. (Kolozsvári Nemzeti Színház, 1937. jan. 21.)
Amerikai komédia. Vígjáték. (Belvárosi Színház, 1938. febr. 9.
Hököm Színpad, 1983. nov. 12.
József Attila Színház, 1997. jan. 4.
Budapesti Operettszínház, 2014. márc. 21.).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források, megemlékezések: Greiner Emil, a vasúti leszámoló hivatal tisztviselője eljegyezte Ausländer Gizella kisasszonyt, özvegy Ausländer Károlyné leányát Szegeden. (Pesti Hírlap, 1890. nov. 9.)
(pán): P. R.: Írók arcképcsarnoka. Aszlányi Károly. (Literatura, 1929. 11.)
„Ada Kaleh szigetén születtem, jól boxolok, három színdarabom van készen, egyiket sem írtam tovább, mint négy napig.” [Beszélgetés a legfiatalabb színpadi szerővel, Aszlányi Károllyal.] (Színházi Élet, 1930. 42.)
Aszlányi Károly: Megfejtem a Hét pofont… (Színházi Élet, 1937. 25.)
A sportvilág gyászolja Aszlányi Károlyt. (Sporthírlap, 1938. dec. 10.)
Aszlányi Károly halálos autóstragédiája. (Az Újság, 1938. dec. 10.)
Autójával fának rohant és szörnyethalt Aszlányi Károly író. (8 Órai Újság–Pesti Hírlap, 1938. dec. 10.)
Halálos autóbaleset érte Aszlányi Károly írót. (Új Nemzedék, 1938. dec. 10.)
Halálos autószerencsétlenség érte a dorogi országúton Aszlányi Károly írót. (Az Est–Budapesti Hírlap, 1938. dec. 10.)
Eltemettük Aszlányit. (Nemzeti Sport, 1938. dec. 12.–Sporthírlap, 1938. dec. 14.)
Illés Endre: Aszlányi Károly. (Nyugat, 1939. 1.)
Bóka László: A. K. (B. L.: Arcképvázlatok és tanulmányok. Bp., 1962)
Papp Rezső: Aszlányi Károly évfordulói. (Népsport, 1987. dec. 8.)
Urbán László: Veszélyes karrier. [Aszlányi Károlyról.] (Magyarország [hetilap], 1987. 41.)
Németh Ferenc: A „tehetségtelen zseni” fia. Emlékezés Aszlányi Károlyra, halálának 50. évfordulóján. (Magyar Szó, 1988. dec. 10.)
Nemeskürty István: Aszlányi. (Magyarország [hetilap], 1989. 19.)
Köves Gábor: Elsüllyedt szerzők. A pehelysúly bajnoka: Aszlányi Károly. (Magyar Narancs, 2009. 41.). Malonyai Péter: 1938. Halálos autószerencsétlenség áldozata lett Aszlányi Károly. Zöld gomb. (Nemzeti Sport, 2018. dec. 3.).

Irod.: lexikonok: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Dorogi lexikon. A–Zs. Írta és szerk. Kovács Lajos és Solymár Judit. (Dorog, 2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. (Újvidék, 2002)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilmlexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
Kovács Lajos–Solymár Judit: Dorogi lexikon. (Dorog, 2008).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9G9-FQ67?i=131&cat=257906 (Ausländer Sámuel születési anyakönye, 1861)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9G9-FQDF?i=147&cat=257906 (Ausländer Simon születési anyakönyve, 1862)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9G9-FQ62?i=172&cat=257906 (Ausländer Alfréd születési anyakönyve, 1864)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9G9-FQ8M?i=196&cat=257906 (Ausländer Irma születési anyakönyve, 1866)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9G9-FQZ5?i=220&cat=257906 (Ausländer Gizella születési anyakönyve, 1868)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9G9-FQCF?cat=257906 (Ausländer Dezső születési anyakönyve, 1869)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9G9-FQ74?i=407&cat=257906 (Ausländer József születési anyakönyve, 1882)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTZQ-L4H?cat=257906 (Greiner Emil és Ausländer Gizella házassági anyakönyve, 1892)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTZQ-LL8?cat=257906 (Greiner Zoltán születési anyakönyve, 1893)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3W-FQ94 (Ausländer Károlyné Klein Róza halotti anyakönyve, 1902)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W8NW-GJZM (Aszlányi Károly és Horváth Ilona Róza házassági anyakönyve, 1937)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPX3-899 (Aszlányi Károly halotti anyakönyve, 1938)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QPZF-R4VR (Horváth Ilona Róza és Brezovszky Tibor házassági anyakönyve, 1941)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QPZR-W8F6 (Aszlányi Dezső halotti anyakönyve, 1947)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:71GJ-7H6Z (Aszlányi Dezsőné Deutsch Júlia halotti anyakönyve, 1961)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/360695 (Brezovsky [!] Tiborné Horváth Baby [!] gyászjelentése, 1970)

 

http://temesvar.blogrepublik.eu/2011/03/22/aszlanyi-karoly/ (Aszlányi Károly, Temesvárblog, 2011)

https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/aszlanyi-karoly (Hangosfilm, 2020)

Megjegyzések

1. Aszlányi Károly valójában Ada-Kaleh szigetén született, édesapja ott volt tisztviselő, édesanyjának kalapszalonja volt. Orsován anyakönyvezték az adatok szerint születési helye: Tuffás.

2. A sajtóban közölt életrajza szerint gimnáziumában minden évben megbukott valamiből, így iskoláit a bécsi Albert gassei gimnáziumban fejezte be. Valójában a nagybecskereki gimnáziumban mint magántanuló érettségizett 1925-ben, s csak utána utazott Berlinbe, majd Bécsbe.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője