Asztalos László
Asztalos László

2024. március 29. Péntek

Asztalos László

jogász

Névváltozatok

1954-ig Asztalos Tihamér

Születési adatok

1925. április 25.

Újpest

Halálozási adatok

1988. február 28.

Budapest


Család

Sz: Asztalos Sándor műszerész, Mersva Róza. F: 1. Kanitz Zsuzsanna. Elvált. 2. Lábady Klára bírósági fogalmazó. Fia: Asztalos László György (1953) közgazdász; leánya: Asztalos Márta.

Iskola

A bp.-i Lónyay u.-i gimnáziumban éretts. (1943), a Pázmány Péter Tudományegyetemen állam- és jogtud. doktori okl. szerzett (1948), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1964), doktora (1980).

Életút

Az ELTE ÁJTK Magánjogi, ill. Polgári Jogi Tanszék könyvtárkezelője (1948–1949), tanársegéde (1949–1954), egy. adjunktusa (1954– 1958), a Pest megyei Bíróság bírája (1958–1962), az ELTE ÁJTK Polgári Jogi Tanszék egy. adjunktusa (1962–1965), egy. docense (1965–1968), egy. tanára (1969. júl. 1.–1988). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1957–1959). Polgári és magánjoggal, elsősorban a polgári jogi felelősség és szankció összefüggéseivel, a magyar burzsoá magánjog történetével, ill. a polgári jog elméleti kérdéseivel fogl. Kodifikációs tevékenysége is jelentős; közreműködött a nemzetközi magánjogi kodifikációban (1969–1970) és a vasúti törvény előkészítésében (1969). Bibliográfiai tevékenysége is értékes.

Szerkesztés

Tudományos dolgozatai elsősorban a Jogtudományi Közlönyben (1957–1976), a Magyar Jogban (1964-től), az Acta Juridicában (1965-től) és az Állam és Igazgatásban jelentek meg (1968-tól).

Főbb művei

F. m.: A polgári jog tárgyának kérdéséhez. (Tanulmányok az állam és a jogtudomány kérdései köréből. Bp., 1953)
A polgári jogi szankció. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1966)
Kényszer, meggyőzés, szankció. (Állam és Igazgatás, 1968)
Polgári jogi és családi jogi szabálygyűjtemény. 1–2. Szerk. Weiss Emíliával. (Bp., 1969)
A rugalmasság felfogása és az egyes konkrét intézmények szabályozása a nemzetközi magánjogban. (Jogtudományi Közlöny, 1969)
A magyar burzsoá magánjog rövid története. (Polgári jogi tanulmányok. 1. Bp., 1970)
Polgári jogi és családi jogi példatár. Szerk. Bessenyei Lajossal, Bérczi Imrével. (Bp., 1971)
Magyar állam- és jogtörténet. Csizmadia Andorral, Kovács Kálmánnal. (Bp., 1972
3. kiad. 1986
6. bőv. és átd. kiad. 1995
7. kiad. 1996)
A civilisztika oktatásának és tudományának fejlődése a budapesti egyetemen. 1945–1970. (Polgári jogi tanulmányok. 2. Bp., 1973)
A magyar „civiljog” történetének alapproblémái. (Jogtudományi Közlöny, 1975)
Polgári jogi jogszabálygyűjtemény. 1–2. Szerk. (Bp., 1975)
A polgári jog elméletéhez. Doktori értek. (Bp., 1979)
Felelősség és szankció a jogban. Szerk. Gönczöl Katalinnal. (Bp., 1980)
Grosschmid Béni helye a magyar civilisztikában. (Bp., 1984)
Polgári jogi alaptan. A polgári jog elméletéhez. (Bp., 1987).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője