Atzél Elemér
Atzél Elemér

2022. január 21. Péntek

Atzél Elemér

gyógyszerész, orvos, jogász

Születési adatok

1888. április 10.

Kemenesmagasi, Vas vármegye

Halálozási adatok

1954. december 16.

Budapest


Család

Sz: Atzél György, Csupor Terézia.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen gyógyszerész okl. (1911), orvosdoktori okl. 1917), jogtudományi doktori okl. (1921), magyar közegészségügyi és közigazgatási jogból magántanári képesítést szerzett (1926), tisztiorvosi (1931) és ügyvédi vizsgát tett (1934).

Életút

A Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium miniszteri titkára (1921–1933), a Belügyminisztérium (BM) XIII/a Egészségügyi és Rendészeti Alosztályának vezetője (1933–1944) c. miniszteri osztálytanácsosi rangban (1933-tól). A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar magántanára (1926–1935), c. ny. rk. tanára (1935–1944). Egészségügyi és gyógyszerészeti közigazgatással fogl. Számos gyógyszerészeti rendeletet kodifikált, összegyűjtötte a magyarországi egészségügyi és gyógyszerészeti törvényeket. Egyik kezdeményezője volt a Gyógyszerészek Országos Jóléti Alapjának, amely több bérházat is megvásárolt Bp.-en, amelyek bevételéből nyugdíjat biztosított a patikusoknak, valamint özvegyeiknek és árváiknak. 1945 után közel 60 évesen fogorvosi szakképesítést is szerzett és rendelőt nyitott, amelyben egészen haláláig dolgozott.

Szerkesztés

Törvénybe foglalta a korabeli egészségügyi rendeleteket, és szerkesztette az Egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye c. mű köteteit (V–IX. köt., 1928–1944).

Főbb művei

F. m.: A magyar egészségügyi közigazgatás kézikönyve. I–III. (Bp., 1937–1940).

Irodalom

Irod.: A. E. (Gyógyszerészeti Szemle, 1941)
Hegedüs Lajos: Emlékezés egy neves magyar gyógyszerészre. A. E. (Orvosi Hetilap, 1988).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője