Auer György
Auer György

2024. október 15. Kedd

Auer György

jogász

Születési adatok

1888. augusztus 26.

Budapest

Halálozási adatok

1958. április 25.

Budapest


Család

Sz: Auer Mór tőzsdetanácsos, a Magyar Állami Hitelbank cégvezetője, Laczkó Hermin.

Iskola

A budapesti, a berlini és a lipcsei egyetemen tanult, a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1911), Budapesten egyesített ügyvédi-bírói vizsgát tett (1914), a bűnvádi eljárásjog tárgykörében magántanári képesítést szerzett (1928).

Életút

Budapesten bírósági alkalmazott (1911–1917), ügyész (1917–1925), a budapesti ügyészség beosztott ügyésze (1925–1933), a budapesti főügyész helyettese (1933–1940), a főváros főügyésze és a kúria tanácselnöke (1945–1948).

 

A pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára (1928–1948), c. ny. rk. tanára (1938–1948).

Büntetőjoggal és büntetőeljárásjoggal foglalkozott. Magyarországot többször képviselte különböző nemzetközi jogi kongresszusokon.

Szerkesztés

A Magyar Köztársaság Törvénytára c. jogszabálygyűjtemény szerkesztője (1945–1946). A Kereskedelmi Jog c. lap szerkesztője (1915–1917); jogtudományi dolgozatai a fentin kívül még elsősorban a Jogállamban (1911–1913), a Jogtudományi Közlönyben (1912–1923), a Magyar Jogi Szemlében (1922-től) és a Magyar Jogászegylet Értekezéseiben jelentek meg (1935-től).

Főbb művei

F. m.: Begriff und Wesen des Vorsatzes in den mittelalterlichen Strafgesetzen Ungarns. (Stuttgart, 1911)
Reform des ungarischen Strafgesetzbuches. (Berlin, 1915)
Die ungarische Strafgesetzreform. (Heidelberg, 1915)
Büntetendő cselekmény és magánjogi vétség. (Bp., 1916)
Bűntettesek és bűncselekmények a háború alatt. (Bp., 1917)
A pornográfia leküzdése. (Bp., 1917)
Farhlässigkeit und Betriebsunfall. (Berlin, 1918)
Büntetendő cselekmény és magánjogi vétség. (Bp., 1922)
Jog, igazságszolgáltatás és forradalom. (Bp., 1922)
A nemibeteg által történő fertőzés büntethetősége. (Bp., 1925)
A magyar bűnvádi eljárási jog rövid tankönyve. (Bp., 1927)
A becsület fogalma és védelme a büntetőjogban. (Bp., 1928)
A bűnvádi eljárási jog. Mendelényi Lászlóval. I–VI. köt. (Bp., 1930–1934)
Büntető törvény és kultúra. (Bp., 1935)
Javíthatunk-e büntetőbírósági eljárásunkon? (Kecskemét, 1935)
Magyar bűnvádi eljárási jog. (Bp., 1938)
Gróf Széchenyi István és a magyar jogrend reformja. (Bp., 1942)
Az első magyar büntetőtörvény-javaslat. (Bp., 1943)
szerk.: A hatályos büntetőjog szabályai. Összeáll. (Bp., 1947)
A hatályos bűnvádi eljárási jog szabályai. Összeáll. (Bp., 1948)
Büntetőjogi döntvénytár. (Bp., 1948–1949)
A hatályos büntetőjog anyagi és alaki szabályai. Összeáll. (Bp., 1949).

Megjegyzések

A lexikonok – pl. MÉL, UMÉL – adataival ellentétben a két Auer (György és Pál) nem voltak testvérek!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője