Aujeszky László
Aujeszky László

2024. április 17. Szerda

Aujeszky László

meteorológus

Születési adatok

1903. augusztus 23.

Budapest

Halálozási adatok

1978. december 7.

Budapest


Család

Sz: Aujeszky Aladár (1869–1933) orvos, állatorvos, bakteriológus, Megyeri Karolina.

Iskola

A budapesti állami gyakorlógimnáziumban éretts. (1921), a Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakos középiskolai tanári okl. (1925), bölcsészdoktori okl. (1926), az időprognózis fizikai módszere tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1937), a fizikai tudományok kandidátusa (1953), a földtudományok doktora (1971).

Életút

Az Országos Meteorológiai Intézet Prognózis Osztálya, ill. 1951-től a Központi Előrejelző Osztály meteorológusa, tud. munkatársa (1927–1953), osztályvezető főmunkatársa (1953–1963); közben az intézet mb., majd h. igazgatója (1944–1945). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE TTK magántanára (1937–1952).

A Magyar Agrártudományi Egyetemen és a BME Hadmérnöki Karán a meteorológia előadó tanára.

Légkörfizikai kutatásokkal, meteorológiai energetikával foglalkozott. Az időjárás-előrejelzés magyarországi korszerűsítője és egzakt fizikai alapokra helyezője. Meghonosította az ún. bergeni iskola légtömeg- és frontanalízisre épülő előrejelzési módszereit, megalapozta az időjárási folyamatok háromdimenziós szemléletét. A II. világháború utáni új meteorológiai világegyezmény aláírója (Washington, 1945). A meteorológiatudományt népszerűsítő tevékenysége igen jelentős.

Elismertség

A Magyar Meteorológiai Társaság főtitkára. A TIT másodtitkára.

Elismerés

Hegyfoky Kabos-emlékérem (1946), Steiner Lajos-emlékérem (1961 és 1963).

Szerkesztés

Az Időjárás c. folyóirat szerkesztője (1948–1951), a Természettudományi Közlöny társszerkesztője. Tudománynépszerűsítő cikkei a Természettudományi Közlönyben (1928–1967), az Egészségben (1929–1943), a Természettudományban (1947), Az Erdőben (1961–1966) és az Élővilágban jelentek meg (1962–1964).

Főbb művei

F. m.: Védekezés az időjárási károk ellen. (Az Időjárás, 1930)
A sztratoszféra. (Az Időjárás, 1934)
Időjelzések készítése hiányos hírszolgálati viszonyok között. (Az Időjárás, 1939)
Meteorológiai tényezők szerepe a piackutatásban. (Az Időjárás, 1939)
Új fogalmak a meteorológiában. (Az Időjárás, 1942)
Jégesőgyakoriság és valószínűség Magyarországon. (Bp., 1946)
A városrendezési meteorológia alapelvei. (Bp., 1946)
Mezőgazdasági meteorológia. Béll Bélával, Berényi Dénessel. (Bp., 1951)
Természetes és mesterséges eső. Dési Frigyessel. (Bp., 1954)
Az időjárás előrejelzése. Ozorai Zoltánnal. (Bp., 1954)
A harmatképződés előrejelzése. (Az Időjárás, 1956)
Az időjárás és a mindennapi élet. (Bp., 1956)
A légkör fizikája. Monográfia. (Bp., 1957)
A felhők világa. (Bp., 1958)
Értsük meg az időjárást. (Bp., 1960)
Hogyan készül az időjárásjelentés? (Bp., 1960)
A korszerű időprognosztika földrajzi vonatkozásai. (Földrajzi Közlemények, 1961)
A talajmenti csapadékok hidrometeorológiája. (Hidrológiai Közlöny, 1961)
A talajpusztulás szempontjából veszedelmes szinoptikai folyamatok időbeli és területi eloszlása Magyarországon. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1964)
A levegőszennyezések ellen való küzdelem meteorológiai alapjai. (Ipari energiagazdálkodás, 1964)
Budapest zivataros felhőszakadásai 1871 óta. (Hidrológiai Közlöny, 1965)
Energetikai meteorológia. (Energia és atomtechnika, 1968)
A hajózás időjárásprognosztikai problémái. (Közlekedéstudományi Szemle, 1969)
Kísérlet a légkör meteorológiailag mobilizálódó energiakészletének megbecsülésére. (Bp., 1970).

Irodalom

Irod.: Béll Béla: A. L. Művei bibliográfiájával. (Az Időjárás, 1979).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője