Ávédik Félix
Ávédik Félix

2020. október 20. Kedd

Ávédik Félix

jogász, történész

Születési adatok

1888. június 15.

Erzsébetváros, Kis-Küküllő vármegye

Halálozási adatok

1949. december 22.

Budapest


Család

Örmény eredetű családból származott. Felesége felvinci Takács Alice hegedűművész.

Iskola

A budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1910); Szablya-Frischauf Ferenc szabadiskolájában, majd Berlinben és Párizsban festészetet tanult.

Életút

A Kincstári Jogügyek budapesti Igazgatóságának segédfogalmazója (1912–1915), az I. világháborúban, mint főhadnagy-hadbíró szolgált (1915–1917), leszerelése után Rózsahegyen járásbíró (1917–1918). A budapesti központi járásbíróság bírája (1918–1920 és 1921–1926); közben a Kúrián a Sajtótanács jegyzője (1920–1921). A budapesti büntetőtörvényszék bírája, Töreky Géza sajtótanácsában szavazó- és tanácsvezető bíró (1926–1929), a budapesti büntető járásbíróság elnöke (1929–1939), a budapesti büntetőtörvényszék másodelnöke (1939–1945).

A II. világháború után Budapesten ügyvédként tevékenykedett (1946–1949).

Festőként a Független Művészek Társasága tagjaként állította ki képeit (a budapesti Nemzeti Szalonban, 1929-től).

Jogászként büntetőjoggal, büntetőbíráskodással foglalkozott. Történészként különösen jelentősek a magyarországi örménység múltját feldolgozó munkái.

Elismertség

A Magyarországi Örmények Egyesülete (1921) és a budapesti örmény katolikus egyházközség egyik megszervezője (1922).

 

A Fehér Ház nevű ellenforradalmi szervezet központjának tagja (1919).

Főbb művei

F. m.: A magyar örménység múltja és történeti jelentősége. (Bp., 1920)
Az örmények. Herrmann Antallal és Hovhannesian Eghiával. (Bp., 1921)
Az örmény nép múltja és jelene. Alexa Ferenccel. (Bp., 1927)
Büntetőjog. I–III. köt. (Bp., 1931–1937)
A büntetőbíráskodás. (Bp., 1938)
A mozi és közönsége. (Bp., 1942)
A fiatalkorúak nevelése és az igazságügyi hatóságok. (Bp., 1943).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013