Azary Ákos
Azary Ákos

2024. november 13. Szerda

Azary Ákos

orvos, sebész, állatorvos

Születési adatok

1850. április 27.

Verbiás, Bereg vármegye

Halálozási adatok

1888. július 20.

Szob


Iskola

A budapesti tudományegyetemen orvostudori és sebészi okl. (1874), az állategészségügyi rendészet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1886).

Életút

A budapesti tudományegyetem Gyógy- és Kórtani Intézetének gyakornoka (1873–1874), egy. tanársegéde (1874–1878), majd mint főorvos részt vett a boszniai hadjáratban (Bosznia-Hercegovina okkupációja, 1878). A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium ösztöndíjával (1879–1880), ill. a budapesti tudományegyetem Schordann-ösztöndíjával Berlinben, Münchenben és Alfort-ban (Párizs mellett) állatorvosi tanulmányokat folytatott (1880–1881). A budapesti Állatorvosi Intézetben a belgyógyászat előadó tanára (1881–1882), a belgyógyászat és járványtan ny. r. tanára és az állatorvosi rendészet és hússzemle előadója (1882–1888).

A budapesti tudományegyetem magántanára (1886–1888). A mezőhegyesi ménesparancsnokság állatorvosa (1881-től).

Állatorvosként elsősorban a sertések központi idegrendszerének tuberkulózisával, juhok, ökrök és baromfik betegségeivel, ill. az anthrax elleni védőoltásokkal kapcsolatos kutatásokkal foglalkozott. 1885-ben részletes javaslatot dolgozott ki az Állatorvosi Tanintézet újjászervezésére, a modern magyarországi állatorvosképzés kidolgozója.

Emlékezet

Szobra (Azary Ákos-emlékszobor, bronz mellszobor, Telcs Ede alkotása, leleplezési ünnepség: Budapest, Állatorvosi Főiskola parkja, 1905. szept. 3.) az első magyar állatorvosi szobor.

Szerkesztés

A Veterinarius c. folyóirat szerkesztője (1882–1884). Írásai Magyarországon elsősorban az Orvosi Hetilapban (1876–1881) és a Természettudományi Közlönyben jelentek meg (1877–1878). 

Főbb művei

F. m.: Előadások az idegrendszer betegségeiről. Tartotta a Salpetriére Kórházban Charcot, J. M. Összegyűjté és közlé Bourneville. A 2. kiad. után ford. (Bp., 1875)
Kórbonctani jelzéstan vezérfonala. Orth János után ford. (Bp., 1876)
A háziállatok részletes kór- és gyógytana. I. Vizsgálati módszertan és előkészítés a kórodára. (Bp., 1888)
Az 1888. évi VII. tcz. az állategészségügy rendezéséről. Jelzetekkel, utasításokkal és magyarázatokkal ellátta. (Bp., 1888).

Irodalom

Irod.: A. Á. (Orvosi Hetilap, 1888. 32.)
A. Á. (Egyetértés, 1888. 32.)
A. Á. (Természettudományi Közlöny, 1889)
Liebermann Leo: A. Á. emlékezete. (Veterinarius, 1891)
Hőgyes Endre: Emlékkönyv a budapesti tudományegyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről. (Bp., 1896)
Hutÿra Ferenc: A. Á. (Állatorvosok Lapja, 1905)
Kotlán Sándor: A magyar állatorvosképzés története. 1787– 1937. (Bp., 1941).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője