Azary Ákos
orvos, sebész, állatorvos
Születési adatok
1850. április 27.
Verbiás, Bereg vármegye
Halálozási adatok
1888. július 20.
Szob
Iskola
A budapesti tudományegyetemen orvostudori és sebészi okl. (1874), az állategészségügyi rendészet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1886).
Életút
A budapesti tudományegyetem Gyógy- és Kórtani Intézetének gyakornoka (1873–1874), egy. tanársegéde (1874–1878), majd mint főorvos részt vett a boszniai hadjáratban (Bosznia-Hercegovina okkupációja, 1878). A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium ösztöndíjával (1879–1880), ill. a budapesti tudományegyetem Schordann-ösztöndíjával Berlinben, Münchenben és Alfort-ban (Párizs mellett) állatorvosi tanulmányokat folytatott (1880–1881). A budapesti Állatorvosi Intézetben a belgyógyászat előadó tanára (1881–1882), a belgyógyászat és járványtan ny. r. tanára és az állatorvosi rendészet és hússzemle előadója (1882–1888).
A budapesti tudományegyetem magántanára (1886–1888). A mezőhegyesi ménesparancsnokság állatorvosa (1881-től).
Állatorvosként elsősorban a sertések központi idegrendszerének tuberkulózisával, juhok, ökrök és baromfik betegségeivel, ill. az anthrax elleni védőoltásokkal kapcsolatos kutatásokkal foglalkozott. 1885-ben részletes javaslatot dolgozott ki az Állatorvosi Tanintézet újjászervezésére, a modern magyarországi állatorvosképzés kidolgozója.
Emlékezet
Szobra (Azary Ákos-emlékszobor, bronz mellszobor, Telcs Ede alkotása, leleplezési ünnepség: Budapest, Állatorvosi Főiskola parkja, 1905. szept. 3.) az első magyar állatorvosi szobor.
Szerkesztés
A Veterinarius c. folyóirat szerkesztője (1882–1884). Írásai Magyarországon elsősorban az Orvosi Hetilapban (1876–1881) és a Természettudományi Közlönyben jelentek meg (1877–1878).
Főbb művei
F. m.: Előadások az idegrendszer betegségeiről. Tartotta a Salpetriére Kórházban Charcot, J. M. Összegyűjté és közlé Bourneville. A 2. kiad. után ford. (Bp., 1875)
Kórbonctani jelzéstan vezérfonala. Orth János után ford. (Bp., 1876)
A háziállatok részletes kór- és gyógytana. I. Vizsgálati módszertan és előkészítés a kórodára. (Bp., 1888)
Az 1888. évi VII. tcz. az állategészségügy rendezéséről. Jelzetekkel, utasításokkal és magyarázatokkal ellátta. (Bp., 1888).
Irodalom
Irod.: A. Á. (Orvosi Hetilap, 1888. 32.)
A. Á. (Egyetértés, 1888. 32.)
A. Á. (Természettudományi Közlöny, 1889)
Liebermann Leo: A. Á. emlékezete. (Veterinarius, 1891)
Hőgyes Endre: Emlékkönyv a budapesti tudományegyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről. (Bp., 1896)
Hutÿra Ferenc: A. Á. (Állatorvosok Lapja, 1905)
Kotlán Sándor: A magyar állatorvosképzés története. 1787– 1937. (Bp., 1941).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)