Babics András
Babics András

2020. október 29. Csütörtök

Babics András

történész

Születési adatok

1906. január 20.

Komlósd, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1984. szeptember 12.

Pécs


Család

Szülei földművesek voltak. F: 1940-től Pernesz Aranka dr. könyvtáros. Leánya: Ádámné Babics Anna (1940–) könyvtáros, Ádám Antal (1930–) alkotmánybíró felesége és Babics Júlia. Unokája: Ádám Péter (1961–) fizikus, kandidátus és Hajnal András (1965–) orvos, neurofiziológus, PhD.

Iskola

Gyermekkorát Görgeteg községben (Somogy vármegye) töltötte, majd a wekerletelepi rokonainál nevelkedett. A kispesti Deák Ferenc Reálgimnáziumban éretts. (1927), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen történelem–földrajz szakos középiskolai tanári okl. (1931) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1933), a történettudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952) – A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete gyakornoka (1934–1938), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete intézeti tanára (1941–1944). A pécsi Dunántúli Tudományos Intézet (DTI), ill. 1955-től az MTA pécsi Dunántúli Intézete alapító tud. munkatársa, igazgatóhelyettese (1943–1965), igazgatója (1965–1970). Pécs város Tanácsának tagja.

Életút

Pécs város és környéke középkori, kora újkori és újkori történetével foglalkozott, a magyarországi regionális kutatások (= tájkutatás) egyik úttörője. Pályája kezdetén közigazgatás-történeti dolgozatokat írt, később érdeklődése a gazdaság- és a bányászattörténet, elsősorban a mecseki kőszénbányászat múltja felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a pécsi, pécsvidéki és komlói bányák történetének, művelődés-, kultúr- és technikatörténetének feltárása terén, vizsgálta továbbá a környék bányamunkásságának életét, mindennapjait. Különösen értékes bibliográfiai és forráskiadói tevékenysége: összegyűjtötte és közzétette a baranyai, ill. a pécsi bányászatra vonatkozó helyi levéltári adatokat. A DTI igazgatójaként regionális gazdaság- és bányászattörténeti kutatóprogramot indított, nyugdíjba vonulása után pedig megszervezte a négy megyére kiterjedő és kétévente megtartott helyi gazdaságtörténeti konferenciákat, amelyekhez nemcsak történészek csatlakozhattak. Hatalmas műve, a Kárpát-medence kőszénbányászatát felölelő, közel 40 ezer tételből álló bibliográfiája kéziratban maradt.

Emlékezet

Pécsett hunyt el, a helyi köztemetőben nyugszik. Az egész életében gyűjtött, igen értékes bányászattörténeti anyagot halála előtt néhány évvel átadta a Pécsi Bányászati Gyűjteménynek (1979-ben; jelenleg letétként a Baranya Megyei Levéltár őrzi). Kéziratos hagyatéka a Központi Bányászati Múzeum tulajdonába került. Születésének 80. évfordulóján tudományos konferenciát rendeztek emlékére (a pécsi Mecseki Bányamúzeumban, 1986-ban).

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat (MTT) Déldunántúli Csoportja – az MTT első vidéki csoportja – szervezője, alapító elnöke (1953–1970), díszelnöke (1970-től).

Elismerés

Molnár Erik-emlékérem (1982).

Szerkesztés

Az MTA Dunántúli Intézet. Értekezések (1960. Bp., 1961; 1961–1962. Bp., 1963 és 1964–1965. Bp., 1966) sorozatszerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Adalékok Pécs város küzdelméhez a szabad királyi városi rangért. (Pécs és földesura viszonya a XVIII. század első felében. Pécs, 1930)
Pécs és földesura viszonya a XVII. század első felében. (Pécs-Baranyai Múzeumi Egyesület Értesítője, 1931)
A kamarai igazgatás Pécs városában. 1686–1703. Kismonográfia és egy. doktori értek. is. (Pécs múltjából 1. Pécs, 1937)
Pécs város szabad királyi rangra emelésének története. 1703–1780. (Történetírás, 1937 és külön: Pécs város múltjából. 2. Pécs, 1937)
Radnay Mátyás pécsi püspöki kinevezése. (Regnum. Egyháztörténeti Évkönyv, 1937 és külön: Pécs város múltjából. 3. Pécs, 1937)
Die ersten deutschen Ansiedler Fünfkirchens nach der türkischen Herrschaft. (Südostdeutsche Forschungen, 1937
új kiad.: Das Deutschtum in Fünfkirchen. 1687–1750. Szerk. Hengl, Ferdinand. Pécs, 2000)
Május elseje a szervezett munkásság életében. (Sorsunk, 1945)
Egy főispáni székfoglaló 1858-ban.
A pécsvidéki szén piacproblémái.
Táncsics Mihály követté jelölése az 1848–1849-ik országgyűlésre. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. I. köt. 1. füz. Szerk. Szabó Pál Zoltán. Pécs, 1947)
A munkás élete a Pécs környéki bányákban. (Dunántúl, 1949)
A Pécsi Városi Múzeum szénbányászati kiállítása. (Szabad Művészet, 1950)
A pécsvidéki kőszénbányászat története. Monográfia. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., 1952)
A vasérckutatás története a Mecsek hegységben. A Pécsi Akadémiai Napok előadásai. 1955. szept. 30.–okt. 1. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 3. Pécs, 1955)
A vasasi kőszénbányászat a feudalizmus korában. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 11. Series Historica. 6. Pécs, 1957)
A komlói kőszénbányászat története. Monográfia. (A Dunántúli Tudományos Intézet kiadványa. Pécs, 1958)
A megye története.
Bányászat. (A Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványai. 3. Baranya. Szerk. Kolta János. Pécs, 1958)
Komló, az új város. (Kortárs, 1958)
A pécsvidéki kőszénbányászat fejlődéstörténetének főbb vonásai. (Bányászati Lapok, 1958)
A komlói kőszénbányászat fejlődéstörténetének rövid vázlata. (Baranyai Művelődés, 1959)
Komló története. (A Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványai. 6. Komló é környéke. Útikalauz. Szerk. Huba László. Bp., 1960)
Térkép-rekonstrukció Pécs településtörténetéhez az 1722. évi telekkönyvek alapján. (Pécsi Műszaki Szemle, 1960)
Szabó Pál Zoltán. Nekrológ. (MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya Közleményei, 1966)
Az Észak-mecseki kőszénbányászat története. Monográfia. (Bp., 1967)
A középkori pécsi egyetem alapításának 600. évfordulójára. (Pécsi Műszaki Szemle, 1967)
A mecseki liász kőszén kokszolásának rövid története az első világháborúig.
Népi találmány-e a baranyai vitorlás kocsifék? (Művelődési Tájékoztató, 1967)
A magyar bányamunkás szervezkedés vázlata a két orosz forradalom között. 1905–1917. Korreferátum. (A Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1968)
A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének huszonöt éve. 1943–1968. (MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályának Közleményei, 1968)
A mecseki bányászat pécsi és baranyai levéltárakban található forrásai. (Baranyai Helytörténetírás. 1969. Szerk. Szinkovich Márta. Pécs, 1969)
A mecseki bányászok önképzési, önsegélyezési és szakszervezkedési mozgalma a baranyai-pécsi munkásszervezkedések tükrében. 1874–1918. (Tanulmányok Dél-Dunántúl történetéből. 1944–1948. Szerk. Fehér István. Pécs, 1969 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 96. Series Historica. 53. Pécs, 1969)
Huszonöt év a mecseki szénbányászat történetéből. (Mecseki tükör. Tanulmányok, riportok, elbeszélések, versek a bányászéletről. Szerk. Gyevi Károly. Pécs, 1970)
Kurzgefasste Geschichte des Mecseker Kohlenbergbaus und diesbezüglich noch einige Forschungsaufgaben. (MTA DTI Közlemények. 8. Pécs, 1970)
Bányászati nyersanyag-előfordulások és a bányászati tevékenység történetének vázlata az észak-mecseki bányavidéken. Fejér Leontinnal. (Az észak-mecseki bányavidék regionális vizsgálata. Szerk. Rúzsás Lajos. Bp., 1972 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 103. Series Historica. 60. Bp., 1972)
A Mecsek vidéki bányászok szakszervezkedése a baranyai-pécsi munkásmozgalom keretében. 1918. nov. 14.–1929. okt. 30. (Komplex földrajzi és történelmi kutatások újabb eredményei a Dunántúlon. Szerk. Lovász György. Bp., 1972 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 118. Series Historica. 67. Bp., 1972)
A komplex regionális kutatás módszerének és végrehajtásának kérdéseiről. Kanyar Józseffel. (Nagykanizsai konferencia a komplex tájkutatásról. 1972. máj. 18–19. Nagykanizsa, 1974)
A mecseki szénmedence első felfedezői és vállalkozói. (Élet és Tudomány, 1975. 24.)
A 18. századi úrbéri viszonyok a dárdai uradalomban. (Baranyai Helytörténetírás. 1981. Szerk. Szita László. Pécs, 1983)
Berks M. Péter, az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete. (Baranyai Helytörténetírás. 1982. Szerk. Szita László. Pécs, 1983)
szerk.: A barnakőszén kutatásának és bányászatának története a Mecsek hegységben és környékén. (Az MTA DTI Évkönyve. 1958. Szerk. is. Bp., 1959 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 22. Series Historica. 10. Bp., 1958)
Pártharcok és munkásmozgalom Pécsett és Baranyában a szerb megszállás alatt. 1918–1921. (A Magyar Tanácsköztársaság pécsi-baranyai emlékkönyve. A szerkesztőbizottság vezetője is. Pécs, 1960)
A bányászati nyersanyagkutatás és a bányaművelés története a Keleti Mecsek északnyugat – Magyaregregy – Kárász – Vékény – területén. (MTA DTI. Értekezések. 1960. Szerk. is. Bp., 1961 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 29. Series Historica. 12. Bp., 1961)
A Davy-lámpa első alkalmazása Magyarországon a sújtóléges bányában. (Kisebb tanulmányok. Emlékkönyv Szabó Pál Zoltán születésének 60. évfordulója alkalmából. Szerk. is. Pécs, 1961)
A pécsvidéki kőszénbányászat története a legújabb korban. 1945–1960. (Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez. 1944–1960. Szerk. is. Kopasz Gáborral. Pécs, 1961 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 35. Series Historica. 17. Pécs, 1961)
A pécsi kőszénbányászat a feudalizmus korában. (MTA DTI. Értekezések. 1961–1962. Szerk. is. Bp., 1963 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 42. Series Historica. 19. Bp., 1963)
A kőszénkokszolás magyarországi fejlődéstörténetének összehasonlító vázlata. 1. rész. A kezdettől a XX. század fordulójáig. (MTA DTI. Értekezések. 1967–1968. Szerk. T. Mérey Klára. Bp., 1968 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 86. Series Historica. 47. Bp., 1968)
Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. I–III. köt. Vál., szerk. Szita Lászlóval. (Pécs, 1968–1972)
A mecseki szénbányászat történetének vázlata. (Komlói tudományos ülésszak. 1969. szept. 5–6. Előadások. Szerk. is. Komló, 1969)
A baranyai-pécsi munkásmozgalom bibliográfiája. I–IV. füz. Összeáll. Molnár Istvánnal, Szita Lászlóval. (Pécs, 1970–1974)
Komló bibliográfiája. I–II. köt. Összeáll. Babics Andrásnéval. (Pécs, 1971–1981)
Szilárd ásványi tüzelőanyagok kutatása és bányászata a Délkelet Dunántúlon a két világháború után. Fejér Leontinnal. (Szekszárdi Tájkutató Konferencia. Kutatások a gazdasági és a társadalmi élet szolgálatában. Dél-dunántúli konferencia. 1975. okt. 22–23. Szerk. is. Szekszárd, 1976)
Szénbányászat. (Komlói monográfia. Szerk. is. A Komlói Városi Tanács kiadványa. Komló, 1979).

Irodalom

Irod.: Juhász Viktor: B. A.: A kamarai igazgatás Pécs városában. 1686–1703. (Levéltári Közlemények, 1938)
Ember Győző: B. A.: A kamarai igazgatás Pécs városában. 1686–1703. (Századok, 1938)
Bónis György: B. A.: Pécs város szabad királyi rangra emelésének története. 1703–1780. (Századok, 1939)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerk. és kiadta v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Sándor Vilmos: B. A.: A pécsvidéki kőszénbányászat története. (Századok, 1952)
Vörös Antal: B. A.: A vasasi kőszénbányászat a feudalizmus korában. (Századok, 1958)
Szekeres József: B. A.: A komlói kőszénbányászat története. (Századok, 1961)
B. A. (Történelmi Szemle, 1985)
T. Mérey Klára: B. A. (Történelmi Szemle, 1985)
Pritz Pál: B. A. (Századok, 1985)
B. A. tudományos emlékülés előadásai. 1986. okt. 24. B. A. születésének 80. évfordulója tiszteletére. Művei teljes bibliográfiájával. Összeáll. Ádámné Babics Anna. (Mecseki Bányászati Múzeum. Múzeumi Füzetek. 3. Pécs, 1987)
T. Mérey Klára: B. A. (Pécsi Szemle, 2001)
T. Mérey Klára: B. A., az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének történész igazgatója. (Pécsi Szemle, 2004)
Mendly Lajos: B. A. (Bányászattörténeti Közlemények, 2007)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013