Babics Antal
Babics Antal

2020. október 31. Szombat

Babics Antal

orvos, urológus, politikus

Születési adatok

1902. augusztus 4.

Lovászpatona, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1992. január 17.

Budapest

Temetési adatok

1992. február 4.

Budapest

Mező Imre út


Család

Sz: Babics Endre (1862–1945) pékmester, Moór Róza (1864–1950). Kilenc testvére volt, közülük hat élte meg a felnőttkort: Babics Endre (1895–1955) apátkanonok, Babics Béla (1897–1917) műszaki rajzoló, Babics István (1897–1941) pékmester, Babics Ferenc (1898–1955) gyógyszerész, ill. Babics Erzsébet (1892–1968) és Babics Anna (1904–1954). F: Esterházy Ilona (1908–1990) színésznő. Gyermektelen.

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit Győrött és Pápán végezte, a pápai bencés gimnáziumban éretts. (1922); közben két évig, a család anyagi nehézségei miatt kereskedőinas, ill. aratómunkás (1920–1921). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1928), tanulmányait Berlinben és Varsóban egészítette ki (1936–1937), az urológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1940). Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1950. dec. 2.).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Élettani Intézete gyakornoka (1924–1925), a II. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1928), a Kaposvári Kórház Sebészeti Osztálya segédorvosa (1928–1929). A Pázmány Péter Tudományegyetem Urológiai Klinika bejáró orvosa (1929–1930), díjtalan gyakornoka (1930–1934), díjtalan (1934–1936), díjas tanársegéde (1936–1937), egy. adjunktusa (1938–1941) és magántanára (1940–1943), egyúttal a Klinika mb. vezetője (1941–1943). A budapesti Honvédkórház Urológiai Osztálya osztályvezető főorvosa (orvos-századosi rangban, 1943–1945). A Pázmány Péter Tudományegyetem, a BOTE, ill. a SOTE Urológiai Tanszék, ill. Klinika ny. r. tanára (1945–1952), egy. tanára (1952–1974), a Tanszék vezetője (1946–1950) és a Klinika igazgatója (1950–1974); közben az Egyetem dékánja (1948–1950 és 1953–1959). Az általa szervezett Központi Állami Kórház igazgatója (1950–1953). Az 1956-os forradalom idején Nagy Imre kormányának egészségügyi minisztere (1956. okt. 26.–1956. okt. 31.). Országgyűlési képviselő (Budapest, 23. sz. választókerület, 1963–1971). A Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetének alapító tagja (1945-től), az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének (1950-től), ill. az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének (EDSZ) elnöke (1963–1975 és 1980–1985), tb. elnöke (1985–1992). A Nemzeti Parasztpárt (NPP) tagja (1945–1948), a párt orvos tagozatának vezetője; az MDP tagja (1948-tól). Az ország német megszállása alatt a nemzeti ellenállás tagja, belvárosi házában (IV. kerület Deák Ferenc u. 12.) sok üldözöttet és illegális kommunistát (pl. Gobbi Hildát, Major Tamást) bujtatott, majd több ízben is ott tartotta a KMP, ill. a Békepárt ülését (Donáth Ferenc, Haraszti Sándor, Kádár János, Rajk László stb.) részvételével. Az épületben lakott Babics Antalon kívül még – többek között – Gobbi Hilda (1913–1988) és Ifj. Légrády Károly (1871–1944) újságíró, publicista – valamint ott működött Beliczay Béla híres mézeskalácsos egyik boltja is. A belvárosi házat Budapest ostromakor (1945. jan. 12-én) találat érte, részben megsemmisült (helyén nyílt meg a Kempinski Hotel). Vesefiziológiával, a veseüregrendszer kórélettanával, a vese nyirokérrendszerének vizsgálatával, a vesekövek keletkezésének problémáival foglalkozott. Elsők között mutatta ki a nyirokkeringés jelentőségét a vesemedence megbetegedéseiben. Három műtéti eljárást dolgozott ki és vezetett be: a Babics-féle calicotomia műtétet, a hólyag-divertikulum extravosicalis eltávolítási módját és a tágult veseüregrendszer kisebbítését szolgáló eljárást. Új eljárást vezetett be a vér alkohol- és acetontartalmának kimutatására.

Emlékezet

Budapesten (1945 után a II. kerület Gyergyó utca 5. sz.-ban) és Balatonbogláron élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Halála után létrejött a Babics Antal-alapítvány (1996), amely évente Babics Antal-emlékéremmel jutalmazza az urológia területén kimagasló eredményeket elért kutatókat. 2004-ben az alapítvány kuratóriuma Babics Antal-díjat is alapított még nem közölt kiemelkedő magyarországi orvostudományi eredmények támogatására.

Elismertség

Az MTA Orvostudományok Osztálya titkára (1959. jan. 23.–1967. jún. 13.). A Magyar Urológus Szakcsoport titkára, majd elnöke; a Magyar Urológusok Társasága örökös tb. elnöke (1971-től). A Budapesti Orvosegyesület főtitkára. A Magyar Orvostudományi Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) vezetőségi tagja, a Korányi Sándor Társaság alapító vezetőségi tagja. A Magyar–Szovjet Baráti Társaság elnökségi tagja. A Magyar Autóklub vezetőségi tagja. A Szovjetunió Orvostudományi Akadémia t. tagja (1965-től). A Nemzetközi Urológiai Társaság vezetőségi tagja (1936-tól). A Román (1947-től), a Német (NSZK, 1970-től), a Lengyel (1972-től) és az Osztrák Urológus Társaság t. tagja (1972-től); az Olasz Urológiai Társaság l. tagja (1937-től). A Cseh Orvostársaság t. tagja (1962-től). A Szovjet Sebész Társaság t. tagja (1958-tól).

Elismerés

A Magyar Népköztársasági Érdemrendje (1950), Munka Érdemrend (1955 és 1962; arany, 1970), A Békéért Emlékérem (1970), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1974), Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje (1982). Kossuth-díj (1951), Kiváló orvos (1955), Semmelweis Ignác-emlékérem (BOTE, 1961), Purkinje-emlékérem (1962), Markusovszky Lajos-emlékérem (BOTE, 1963), Pirogov-emlékérem (Szovjetunió, 1967), Korányi Sándor-emlékérem (1969), Illyés Géza-emlékérem (1970), Hőgyes Endre-emlékérem (1972), Markusovszky-díj (Orvosi Hetilap, 1978), az Amerikai Urológiai Társaság New York-i Szekciójának tiszteleti emlékérme (1990).

Szerkesztés

Az Acta Chirurgica főszerkesztője (1960–1991). Az International Urology and Nephrology szerkesztőbizottságának tagja és elnöke.

Főbb művei

F. m.: A gonorrheáról. (Bp., 1935)
A prostata hypertrophia kezelése hombreollal. A sebészeti vesebetegségek következtében fellépő uraemia kezelése, különös tekintettel a májfunctio fokozására. (Magyar Urologia, 1938)
A mélyen ülő ureterkövek eltávolítására szolgáló eljárásaink. (Magyar Urologia, 1939)
A fájdalom jelentősége a vesék megbetegedéseiben. Az urológiai megbetegedésekben előforduló veseelégtelenségről. (Magyar Urologia, 1940)
Kísérleti vizsgálatok a férfi nemiszervein és a mesterséges megtermékenyítés kérdése. (Orvostudományi Közlemények, 1941)
A vízforgalom és az uraemia kérdése a sebészeti vesebetegségekben. Monográfia. (Bp., 1942)
A húgycsőkankó kezelése cibazollal. (Orvosi Hetilap, 1944. 21.)
Kóros vesék verőérelváltozásai. (Orvosok Lapja, 1945) Modified Pyelocalycotomy for the Removal of Renal Calculi. Urology, an Independent Science. (Acta Urologica, 1947)
Operative Diminution of Dilated Renal Pelvis. (Acta Urologica, 1948)
Az összveseállomány 75%-ának elvesztése utáni gyógyulás embereknél. (Orvosi Hetilap, 1949. 3.)
Urológia. Egy. jegyz. B. A. előadásai alapján. (Bp., 1949
2. kiad. 1950)
A retropubicus prostatectomia. (Orvosi Hetilap, 1950. 25.)
A veseállomány és a vesetok pyelogen fertőzése. Rényi-Vámos Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1950. 43.)
A vese üregrendszerének patofiziológiája és műtétei. Monográfia. Rényi-Vámos Ferenccel. Munkatársak Balogh Ferenc, Kukucska Imre és Szendrői Zoltán. (Bp., 1950)
A vesék nyirokkeringése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1950. márc. 20.
megjelent: MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1950)
Illyés Géza. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1951)
A hólyagzáróizom átmetszése után létrejött totális incontinentia akrylat-implantatummal történt gyógykezelése. Palócz Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1951. 32.)
Megemlékezés Illyés Géza orvosprofesszorról. (Orvosi Hetilap, 1951. 43.)
Húgyivarszervi sérülések. (A traumatológia elemei. V. köt. Bp., 1952)
Urológia. Egy. tankönyv. (Bp., 1952
2. jav. kiad. 1968
3. kiad. 1972)
A vesepusztulás elmélete és klinikuma. Monográfia. 5 táblával. Rényi-Vámos Ferenccel. (Bp., 1952)
A prostatarák hormonkezelése és annak gyakorlati tapasztalatai. Balogh Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1953. 41.)
A vesekövek klinikumáról és műtéti megoldásának elveiről, tekintettel az üregrendszer hidromechanizmusára. (MTA Biológiai és Orvostudományok Osztálya Közleményei, 1954)
Az urológiai sebészeti kutatások eredményei és jelentősége. (A magyar tudomány tíz éve. 1945–1955. Bp., 1955)
Ondózsinór-beültetések férfi-meddőségi esetekben. Molnár Jenővel. (Orvosi Hetilap, 1955. 27.)
Das Lymphgefässystem der Leber und seine pathologische Bedeutung. (Acta Medica, 1955)
Implantation du canal déférent en case de stérilité masculine. Molnár Jenővel. (Therapia Hungarica, 1956
németül és angolul is)
Hazai előállítású vérzéscsillapító és felszívódó vattával szerzett tapasztalataink transvesicalis prostatectomiák kapcsán. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1956. 10.)
A húgyivarszervek betegségeinek gyógykezelése. (Gyógyszertan és gyógyítás. I–III. köt. Bp., 1957)
A vizeletelvezető rendszer működéséről és műtéteinek elveiről. (Orvosi Hetilap, 1957. 48.)
Das Lymphgefässystem der Niere und seine Bedeutung in der Nierenpathologie und Chirurgie. Monográfia. 12 táblával. Rényi-Vámos Ferenccel. (Bp., 1957)
Az orvosi etika oktatásáról. (Felsőoktatási Szemle, 1958)
A veseelzáródás tüneteinek pathofiziológiai alapjairól. (Orvosi Hetilap, 1958. 4.)
A húgyivarszervi gümőkór. (A gümőkór. Bp., 1959)
Vérvizelés. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1959)
A műszeres vizsgálatok veszélyéről az orvosi gyakorlatban. (Orvosi Hetilap, 1959. 25.)
A húgyhólyagban észlelhető oedemák klinikai jelentősége. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1960
németül: Acta Chirurgica, 1960)
Urológiai elváltozások az öregkorban (Orvosképzés, 1960)
A korszerű vesesebészet egyes kérdései. (Magyar Tudomány, 1962)
Emlékezés Korányi Frigyesre, halálának 50. évfordulóján. (Orvosi Hetilap, 1963)
Modern Test of Renal Functions. (Acta Medica, 1963)
Clinical and Theoretical Pictures of Some Renal Diseases. Monográfia. Rényi-Vámos Ferenccel. (Bp., 1964)
A vesekövek műtéti indicatioi és műtéti elvei. (Orvosi Hetilap, 1964. 15.)
Összefoglaló jelentés orvostudományunk 20 évéről. 1945–1965. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1965)
Kétoldali retrográd pyelographiát követő akut veseelégtelenségről. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1965. 12.)
A subrenalis eredetű akut veseelégtelenségről. (Orvosi Hetilap, 1965. 32.)
Húgysavkövek oldása urális vizeletalkalizálással. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1967. 33.)
A phaeochromocyctoma diagnosztikája és sebészi kezelésének problémája. Csontai Ágostonnal, Rosdy Ernővel. (Orvosi Hetilap, 1967. 49.)
A vizeletelvezető rendszer működése és ennek értékelése a gyakorlatban. (Orvosi Hetilap, 1968. 6.)
Illyés Géza. (A magyar orvosi iskola mesterei. Szerk. Réti Endre. Bp., 1969)
Illyés Géza. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1972)
A tudományos technikai fejlődés és az orvosi szemlélet alakulása. (Magyar Tudomány, 1972)
Anuria. Therapeutic Experiences. Vizelethiány. Gyógyászati tapasztalatok. Monográfia. Rényi-Vámos Ferenccel. (Bp., 1972)
Új gyógyszer – Magurlyt – a húgysavkövesség kezelésében. Berényi Mihállyal, Frang Dezsővel. (Orvosi Hetilap, 1974. 4.)
Megtévesztő kóresetek intraoperatív diagnózisa az urológiában. Monográfia. (Bp., 1977
oroszul: 1984)
A tanítvány szemével: Illyés Géza. (Orvosi Hetilap, 1980. 22.)
Limfografia urogenitalis betegségekben. Monográfia. Frang Dezsővel. (Bp., 1987
angolul: 1990).

Irodalom

Irod.: B. A. akadémikus 70 éves. (Orvosi Hetilap, 1972. 31.)
Hajduska István: Ez is intraoperatív diagnosztika. Beszélgetés B. A. akadémikussal egy szorgalmas orvos útjáról. (Magyar Nemzet, 1974. jún. 12.)
Hajduska István: Tudósok közelről. Ötven magyar akadémikus portréja. (Bp., 1975)
Balogh Ferenc: B. A. 75 éves. (Orvosi Hetilap, 1977. 31.)
Gobbi Hilda: Közben… Visszaemlékezések. (Bp., 1982
2. kiad. 1984)
Kardos István: A 4-es számú szakszervezeti igazolvány. B. A. akadémikus 80 éves. (Népszava, 1982. aug. 5.)
B. A. akadémikus 80 éves. (Orvosi Hetilap, 1982. 31.)
B. A. 80. születésnapjára. Bibliofil kiadvány. Számozott minikönyv. (Debrecen, 1982)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1992. jan. 18.)
Frang Dezső: B. A. (Magyar Tudomány, 1992)
Frang Dezső: B. A. (Orvosi Hetilap, 1992. 20.)
Frang Dezső: Búcsú B. A. professzortól. Halálának egyéves évfordulóján. (Orvosegyetem, 1993)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Romics Imre: Száz éve született B. A. professzor. (Orvosi Hetilap, 2002. 38.)
Prof. B. A. 1902–2002. Szerk. Romics Imre. (Bp., 2002)
Bölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013