Babos Imre
Babos Imre

2024. december 6. Péntek

Babos Imre

erdőmérnök

Születési adatok

1901. október 25.

Makó, Csanád vármegye

Halálozási adatok

1979. október 4.

Budapest


Család

Sz: Babos Géza vasúti állomásfőnök, Kochanovszky Terézia. F: 1. Walter Rózsi (†1944) Bp. ostromakor az utcán agyonlőtték. 2. Áts Júlia gyógyszerész. Két fia volt.

Iskola

A makói főgimnáziumban éretts. (1919), a soproni Bányászati és Erdészeti Főiskolán erdőmérnöki okl. szerzett (1925), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1955).

Életút

A ráckevei kir. uradalmi erdőgondnokság erdőgyakornoka (1925–1927), segéderdőmérnöke (1927–1930), erdőmérnöke (1930– 1938), főerdőmérnöke (1938–1944), erdőtanácsosa (1944–1945). A II. vh. után létrehozott Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek (MÁLLERD) ráckevei erdőgondnokságának vezetője (1945–1948), a MÁLLERD Központi Igazgatóságán az Erdőművelési Osztály vezetője és az erdőművelési ágazat irányítója (1948–1952), az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma (ÁGEM) síkvidéki területi ig.-ja (1952–1953), az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) osztályvezetője (1953–1966). A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem c. egy. tanára (1959-től). A magyarországi erdészet egyik meghatározó 20. sz.-i személyisége. A II. vh. után a magyarországi erdőművelés irányítója: vezetése alatt 500 hektárról 3000 hektárra emelkedett a magyarországi csemetekertek területe, 10 000 hektárról 35 000 hektárra az erdősítések éves teljesítménye. Megszervezte az országos fenyőmagtermelést, állami magpergetőket állíttatott fel. Nevéhez fűződik a hazai fenyvesek származási és felhasználási körzeteinek elhatárolása, ill. az ország erdőgazdasági tájainak meghatározása (1954). Az erdei magvak kötelező magvizsgálatának bevezetője, az országos hullámtér-fásítási program kidolgozója, a légi felvételek segítségével történő termőhely-térképezés elindítója. Vizsgálta továbbá a homoki akácosokat, a homoki erdeifenyvesek természetes felújítási lehetőségeit.

Elismerés

A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem tb. doktora (1968). Bedő Albert-emlékérem (1959).

Főbb művei

F. m.: Az alföldi erdők helyzete a mai Magyarországon. (Erdészeti Lapok, 1943)
A Duna–Tisza közi homokterületek erdősítési problémái. (Bp., 1947)
Fenyőtelepítés az Alföldön. (Bp., 1948)
A Duna árterének erdősítési problémái. (Bp., 1948)
Az alföldi homokfásítás kérdései. – Csemetenevelési feladatok, célkitűzések és eredmények. (Erdészeti Lapok, 1949)
Az erdők telepítése. (Bp., 1951)
Erdőművelés a fatömegfokozás szolgálatában. (Bp., 1952)
A magyarországi erdők tájhatárolása. (Az Erdő, 1953)
Magyarország táji erdőművelésének alapjai. Doktori értek. is. (Bp., 1954)
A gyorsan növő fafajok telepítési lehetőségeinek növelése biológiai meliorálással. (Erdészeti Kutatások, 1954)
A homokfásítás termőhelytipológiai alapjai. (Bp., 1962)
Termőhelytérképezés homokon. (Bp., 1966)
Erdészeti termőhelyfeltárás és térképezés. Többekkel. (Bp., 1966).

Irodalom

Irod.: Gál János–Járó Zoltán–Keresztesi Béla: B. I. (Az Erdő, 1980).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője