Babus Jolán
Babus Jolán

2022. május 28. Szombat

Babus Jolán

etnográfus, muzeológus

Születési adatok

1917. október 17.

Kassa

Halálozási adatok

1967. május 5.

Szekszárd


Család

Sz: apja ref. lelkész volt, a család a trianoni békekötés után Lónyára (Bereg vm.) költözött (1920).

Iskola

A debreceni Dóczy Leánygimnáziumban éretts. (1936), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári okl. szerzett (1941).

Életút

A nyíregyházi Kálvineum felügyelő tanára (1941), a bp.-i Néprajzi Múzeum vidéki munkatársa (Lónyán, 1942), próbaszolgálatos díjtalan tisztviselője (1943–1944), egyúttal az Állami Erzsébet Nőiskola Kollégiumának felügyelő tanára (1943–1944). A II. vh. után a lónyai állami általános isk. óraadó (1947–1948), r. tanára (1948–1952), a vásárosnaményi Állami Általános Gimnázium alapító r. tanára (1952–1957), a Vásárosnaményi Járási Könyvtár könyvtárosa (1957–1961), a szekszárdi múzeum muzeológusa (1961–1967). Tudományos pályafutásának kezdetén bekapcsolódott a Néprajzi Múzeum vidéki gyűjtőhálózatába, később mint önálló kutató elsősorban a beregi nép életét és művészetét vizsgálta. Tervei között szerepelt egy Beregi Múzeum megalapítása. Szekszárdi munkássága idején sárközi gyűjtéseket is végzett, ill. jelentős eredményeket ért el az ún. népi kismesterségek kutatása terén.

Emlékezet

A szekszárdi múzeum hagyatékát átadta a nyíregyházi Jósa András Múzeumnak. Ebből a hagyatékból a kéziratban maradt írásait halálának 10. évfordulóján Erdész Sándor etnográfus rendezte sajtó alá. Vásárosnaményben középiskolai kollégium őrzi emlékét (Babus Jolán Középiskolai Kollégium, 1989-től). Halálának 20. évfordulóján, 1987-ben a járási honismereti bizottság kezdeményezésére a Bereg Múzeumban Babus Jolán- emlékkiállítás nyílt. Lónyán a honismereti bizottság emlékülés keretében, koszorúzással egybekötve emékezett a Bereg tudós kutatójára.

Főbb művei

F. m.: Kender- és lenmunkák a Bereg megyei Lónyán. (Néprajzi Közlemények, 1957)
Lónyai vizek néprajza. (Néprajzi Közlemények, 1959)
Adalékok a lónyai aratáshoz. (Néprajzi Közlemények, 1960)
Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. Sajtó alá rend. Erdész Sándor. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban. II. Nyíregyháza, 1976).

Irodalom

Irod.: B. J. (Babus Jolán Középiskolai Kollégium évkönyve. 1989/90–1994/95. Nyíregyháza, 1995)
Balázs Kovács Sándor: B. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Joó Károly: B. J. (lonya.hu, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője