Bachát László
Bachát László

2020. október 22. Csütörtök

Bachát László

nyelvész

Születési adatok

1921. február 23.

Őrimagyarósd, Vas vármegye

Halálozási adatok

2009. szeptember 4.

Nyíregyháza

Temetési adatok

2009. szeptember 25.

Nyíregyháza

Északi Temető


Család

Sz: Bachát István evangélikus lelkész Őrimagyarósdon, nyugdíjazásáig (1954-ig); majd Balatonszárszón (1954–1962), végül haláláig Dunaharasztiban élt (1962–1976); Kuzmann Etelka. Hatan voltak testvérek: testvére is evangélikus lelkész volt Vácott; két húga védőnő, ill. általános iskolai tanár Dunaharasztiban, öccse mint szovjet hadifogoly halt meg. F: 1951-től Scharbert Éva (1929–) középiskolai tanár, a Nyíregyházi Főiskola Kémia Tanszékének docense. Fia: Bachát László (1953. júl. 5.); leánya: Bachát Nóra (1957. ápr. 13.).

Iskola

A bonyhádi evangélikus gimnáziumban éretts. (1939), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen tanult (1939–1940), a Bölcsészettudományi Kar (BTK) megszűnése után a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem hallgatója (1940–1944). Szegeden magyar–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1944).

Életút

A soproni tanítóképző intézet óraadó tanára és internátusának nevelője (1944), a Soproni Evangélikus Gimnázium (1944–1947), a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnázium r. tanára (1947–1948), a Tatai Gimnázium r. tanára, ill. tanára (1949–1957), a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Leánygimnázium tanára (1957–1962). A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola, ill. a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszék tanszékvezető főisk. docense (1962–1971), tanszékvezető főisk. tanára (1971–1989). Az ifjúság nyelvével, az ifjúság körében élő ragadványnevek és becenevek vizsgálatával, földrajzi nevekkel foglalkozott, ill. részt vett a Kölcsey-szótár munkálataiban. Számos pedagógiai módszertani cikket írt. Nevéhez fűződik a nyíregyházi főiskolai magyar nyelvészeti tanszék, a tanszéki könyvtár megszervezése és az ottani oktatói-tudományos munka elindítása.

Emlékezet

Nyíregyházán élt és tevékenykedett, tiszteletére, Széphalmon, a Magyar Nyelv Múzeumában Bachát László-emléknapot rendeztek (2010. szept. 4-én).

Elismertség

Az MTA Magyar Nyelvtudományi Bizottsága tagja. A Magyar Nyelvtudományi és a Magyar Pedagógiai Társaság tagja. A TIT Szabolcs-Szatmár megyei Bizottság Irodalmi és Nyelvi Szakosztályának titkára, majd a Nyelvi Szakosztály elnöke (1962-től), egyúttal a TIT Országos Nyelvi Választmányának tagja.

Elismerés

Szakszervezeti Munkáért Érdemérem (1971), Szocialista Kultúráért (1976). Lőrincze Lajos-díj (1995).

Szerkesztés

A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Közleményei és a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Évkönyve szerkesztője (1962–1970).

Főbb művei

F. m.: A szótani elemzés. (Szabolcs-Szatmári Nevelő. 1963)
Helynévvizsgálatok Szabolcs-Szatmárban. (Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1964)
Nyelvjáráskutatás Szabolcsban a felszabadulás előtt és a felszabadulás után. (Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1964)
Leíró magyar nyelvtani gyakorlatok. Főisk. tankönyv. Benkő Lászlóval, Chikán Zoltánnéval. (Bp., 1968
2. kiad. 1970
3. kiad. 1971
4. kiad. 1972
5. kiad. 1973
9. kiad. 1977
11. kiad. 1979
13. kiad. 1981
16. kiad. 1984
18. kiad. 1987)
Szabolcs-szatmári ragadványnevek. (Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1968)
Leíró magyar nyelvtani gyakorlatok és feladatok. Segédkönyv az általános iskolai és középiskolai magyartanárok számára. Mező Andrással. (Nyíregyháza, 1969)
A hivatalos névből alakult ragadványnevek az iskolában. (Magyar Nyelv, 1971)
A testi tulajdonságokra utaló ragadványnevek az iskolában. (A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola füzetei. 38. Nyíregyháza, 1972)
Az intézménynevek jelentéstani problémái. (Nyelvtudományi Értekezések, 1972)
A főiskolai nyelvoktatás módszereinek fejlődése. (Az általános iskolai tanárképzés 25 éve. Jubileumi évkönyv a tanárképző főiskolák 25 éves fennállására. Szerk. Köves József. Bp., 1973)
Az iskolai ragadványnevek alaki és jelentéstani problémái. (Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1974)
Az ifjúsági és a diáknyelv kérdései. (Anyanyelv, közélet, műveltség. Szerk. Sebestyén Árpád. Bp., 1976)
Az anyanyelv az ember életében. Válogatás az 1976. évi magyar nyelv hete előadásaiból. Összeáll. és szerk. (Bp., 1977)
Szólítónév-vizsgálatok a felső tagozatos általános iskolai tanulók körében. (Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis, 1977)
Az anyanyelvi oktatás korszerűsítésének műhelyében. Az 1976. jún. 20–23. között megrendezett Nyíregyházi anyanyelv-oktatási napok anyaga. I–II. köt. Szerk. Szathmári Istvánnal. (Nyíregyháza, 1978)
Az új tantervek bevezetésének küszöbén. Az 1978. jún. 25–27. között megrendezett Nyíregyházi anyanyelv-oktatási napok anyaga. Szerk. Szathmári Istvánnal. (Bp., 1980)
Az ifjúsági nyelv szókészletének eredete. (Magyar Nyelvőr, 1980)
A tanszéki kutatómunka és diákkör. (Felsőoktatási Szemle, 1980)
Földrajzi nevek és intézménynevek az ifjúsági nyelvben. – A tulajdonnév mint mondatrész. (Névtani Értesítő, 1981)
Én így tapasztaltam. A magyar nyelv tanítása az általános iskola 5. osztályában. (Pedagógiai Műhely, 1981)
Az intézménynevek a nyelvhasználatban. (Magyar nyelvjárások, 1983)
Az új tantervek alapjai és tendenciái. Az 1982. júl. 4–6. között megrendezett Nyíregyházi anyanyelv-oktatási napok anyaga. Szerk. Fülöp Lajossal, Szathmári Istvánnal. (Bp., 1984)
Az ifjúság nyelvhasználatának változása, s ami mögötte van. (Az ifjúság beszédkultúrájáról. Szerk. Deme László. Szeged, 1984)
A szinkron vizsgálatú ragadványnév-kutatás mai állása. (Név év névkutatás. Az Inczefi Géza halálának 10. évfordulóján rendezett emlékülés előadásai. Szeged, 1984. ápr. 13–14. Bp., 1985)
Az anyanyelvi neveléskorszerűsítésének áramában. Az 1984. jún. 30.–júl. 2. között megrendezett Nyíregyházi anyanyelv-oktatási napok anyaga. Szerk. Fülöp Lajossal, Szathmári Istvánnal. (Bp., 1986)
Szvorényi József szófajelmélete. (Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis, 1987)
Szépe magyarul, szépen emberül. Nyelvművelő cikkek. Vál. Győri László, szerk. B. L. (Bp., 1987)
A vallásos hitvilág szavai a szitkozódásokban. (Magyar nyelvjárások, 1990)
Hogyan beszélnek a sorkatonák? (Nyelvvédelem – honvédelem. Tanulmányok a katonák nyelvéről. Szerk. Grétsy László. Bp., 1990)
Az 1864. év két híres nyelvtana. Szvorényi József és Riedl Szende munkája. (Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Szerk. Kiss Jenő, Szűts László. Bp., 1991)
Szinnyei József szófajelmélete. (Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis, 1992)
A bonyhádi diáknyelv a harmincas években. (Magyar nyelvjárások, 1992)
A debreceni diáknyelv néhány kérdése. (Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1993)
Magyar nyelvtani műszótár általános és középiskolások számára. (Debrecen, 1998)
Őrimagyarósd és határa a negyvenes években a földrajzi nevek tükrében. (Névtani Értesítő, 1999)
„A trágárságtól ments meg Uram minket!”. (Nyelvi illemtan. Bp., 1999)
Személynevek Őrimagyarósdon az 1940-es évek elején. (Magyar nyelvjárások, 2000)
A névutós formák előretörése. (Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. évfordulójára. Szerk. Balázs Géza, A. Jászó Anna, Koltói Ádám. Bp., 2002)
Vizsgálódások Őrimagyarósd nyelvében. (Magyar nyelvjárások, 2003).

Irodalom

Irod.: Marton László–Vadas Ferenc: Alkotások és pályaképvázlatok egy Tolna megyei tudományos és művészeti lexikonhoz. (Szekszárd, 1990)
Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. (Nyíregyháza, 1996)
B. L. könyve. Szerk. Tukacsné Károlyi Margit. (Nyíregyháza, 2001)
A tatai gimnázium névtára. 1765–2002. A Kegyestanítórendi Tatai Gimnázium – 1765–1948 – és az Állami Gimnázium – 1948–1951– valamint az Eötvös József Gimnázium – 1951–2002 – tanárjai és diákjai. Összeáll. Körmendi Géza. (Bp., 2004)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Reményi Mihály: Emlékmorzsák. (Nyíregyháza, 2005)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013