Bacher Béla
Bacher Béla

2024. november 13. Szerda

Bacher Béla

művészettörténész, művészeti író, művészetkritikus

Születési adatok

1890. június 24.

Budapest

Halálozási adatok

1960. március 4.

Budapest

Temetési adatok

1960. március 8.

Budapest

Kozma utcai izraelita temető


Család

Nagyszülei: Bacher (Bachrach) Simon (1823–1891) héber nyelven alkotó magyar költő, a klasszikus magyar irodalom egyik első héber tolmácsolója, Tedesco Dorottya. Sz: Bacher Miksa (1856–1932), Schossberger Hermine. Bacher Miksa testvérei: Bacher Vilmos (1850–1913) orientalista, rabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója, Pataki (Bacher) Bernát újságíró, író, szerkesztő (1852–1893), Bacher Herman (†1924), Bacher Emil (1854–1926) közgazdász, malomipari szakember; Wärmer (Bacher) Jozefina és Forrai (Bacher) Paula. F: Deutsch Alice (1895–). Fia: Bacher Emil; leánya: Bacher Edit. 

Iskola

A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen államtudományi doktori okl. (1938), az ELTE BTK-n muzeológus és művészettörténész okl. szerzett (1952). 

Életút

A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának művészettörténész muzeológusa (1951–1953), a Szépművészeti Múzeum muzeológusa (1953–1955), a Múzeum első tudományos titkára (1955–1960).

19–20. századi orosz és szovjet művészettörténettel foglalkozott. Monográfiát írt Vaszilij Verescsaginról (1842–1904), feldolgozta a festő magyarországi látogatásait és fogadtatását. Alkotásainak reprodukcióiból és dokumentációiból kiállítást rendezett a Művészeti Szövetség Házában (Budapest, 1954). Megrendezte a Szépművészeti Múzeum Modern Szoborgyűjteményének első önálló, állandó kiállítását (Budapest, Barokk Csarnok, 1958).

Elismertség

A Magyar Képzőművészek Szövetsége Művészeti Író Szakosztályának vezetőségi tagja (1955–1956). 

Szerkesztés

A Szovjet Művészettörténet c. folyóirat szerkesztője (1952–1956). 

Főbb művei

F. m.: Sztaszov, Vlagyimir Vasziljevics: Az orosz művészet huszonöt éve. Ford. Fáj Attila. A bevezető tanulmányt írta B. B. 15 táblával. (Bp., 1953)
Verescsagin. Kismonográfia. 30 táblával. (Bp., 1954)
Verescsagin-emlékkiállítás. A művész alkotásainak reprodukcióiból és magyarországi kapcsolatainak dokumentumaiból. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. B. B. (Bp., Művészeti Szövetségek Háza, 1954)
Verescsagin és a korabeli magyar műkritika. (Művészettörténeti Értesítő, 1954)
Quelques nouvelles données sur les rapports entre Verechtchaguine et la Hongrie. – Újabb adatok Verescsagin magyarországi kapcsolatairól. (A Szépművészeti Múzeum Közleményei, 1954)
V. V. Sztaszov. (Szabad Művészet, 1954)
Az orosz szobrászat haladó hagyományai. (Természet és Társadalom, 1954)
Sztaszov, Vlagyimir Vasziljevics: Orosz művészet. A XIX. század második felének festészete. Vál. tanulmányok és kritikák a Vándorkiállítási Társaságról. Szerk., a bevezető tanulmányt írta B. B. Ford. Dobai János. 26 táblával. (Bp., 1955)
Tarasz Sevcsenko és az ukrán kultúra. (Képzőművészeti és Iparművészeti Tudósító, 1955)
A Szépművészeti Múzeum. 1906–1956. Szerk. Pogány Ö. Gáborral. Művészi album. 169 táblával. Ill. Csillag Vera, a tárgyfelvételeket készítette Petrás István. (Bp., 1956)
Ljaszkovszkaja, Olga Antonovna: Rjepin. Kismonográfia. Ford. Doroghy Miklós, a magyar kiadást szerk. és kieg. B. B. (A realizmus nagy mesterei. Bp., 1956)
Modern külföldi szoborgyűjtemény. A kiállítást rendezte és a bevezető tanulmányt írta B. V. 10 táblával. (A Szépművészeti Múzeum állandó kiállításainak ismeretterjesztő katalógusai. 2. 1–2. kiad. Bp., 1958
3. kiad. 1959)
Újabb adat Wilhelm Leibl Szinyei-portréjának történetéhez. (A Szépművészeti Múzeum Közleményei, 1959)
Orosz szobrászat. Monográfia. (Bp., 1960)
Rjepin válogatott művészi írásai. Vál., szerk. B. B., ford. Elbert János. A bevezető tanulmányt írta Aradi Nóra, a név- és tárgymutatót összeáll. Kovanecz Ilona. 16 táblával. (A művészettörténet forrásai. Bp., 1963)

 

ford.: Harc a burzsoá művészet és művészelmélet ellen. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. Grabar, Igor Emanuilovics és Kemenov, Vlagyimir Szemjonovics. Ford. B. V. (Bp., 1954)
Kaufman, Rafail Szamuilovics: A szovjet tematikus festészet 1917-től 1941-ig. Monográfia. 24 táblával. Ford. B. V. (Bp., 1954)
Nyedovisin, Gyemjan A.: Művészetelméleti tanulmányok. Ford. Doroghy Miklóssal. A magyarra fordított szovjet művészeti irodalom bibliográfiáját összeáll. B. V. (Bp., 1955). 

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1960. márc. 8.)
 B. B. (Művészet, 1960)
B. B. (Szovjet Művészettörténet, 1960)
B. B. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 1961)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Illés Eszter: B. B. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

 

neten:

http://www.szepmuveszeti.hu/data/cikk/91/cikk_91/06.23/szemelyi_biblio/Bacher_Bela.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2017

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője