Bacsák György
Bacsák György

2024. október 3. Csütörtök

Bacsák György

geológus, csillagász, festőművész

Születési adatok

1870. június 5.

Pozsony

Halálozási adatok

1970. március 4.

Fonyódbélatelep


Család

Sz: Bacsák Pál (†1911) jogász, ügyvéd, Pozsony vm. alispánja, Bacsák Erzsébet. F: Tasner Ilona (†1945). Két fia: Bacsák Miklós és Bacsák János, két leánya: Hideghéthy Pálné Bacsák Johanna és br. Zeoh Oszkárné Bacsák Ilona.

Iskola

A pozsonyi főgimnáziumban éretts. (1888), Pozsonyban Dohnányi Frigyes tanítványaként az égi mechanika tárgykörében tanulmányokat folytatott, a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1894), ügyvédi vizsgát tett (1898), a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1954).

Életút

Bp.-en ügyvédjelölt (1894–1898), ügyvéd (1898–1920); közben az I. vh.-ban katonai szolgálatot teljesített (1914–1917), Nagyhörcsökön jószágigazgató (1920–1926). A bp.-i Mintarajziskolában Lotz Károly tanítványa (1890–1891), Münchenben Hollósy Simonnál képezte magát (1891). Festőként elsősorban tájképeket festett, rendszeresen szerepelt a Képzőművészeti Társaság kiállításain (1892–1896). Tudományos pályafutásának kezdetén különböző ásatásokon vett részt: először Nagyhörcsökpusztán ásatott Marton Lajos irányításával (1920–1926), majd Gollusz Sándorral a fonyódi nagyborda cölöpépítményes ásatás vezetője. Megásta a fonyódi várhegyet, amelynek gazdag leletanyaga a Magyar Nemzeti Múzeumba (MNM) került (1926–1930). Végül a magdaleni kultúrkörhöz tartozó ságvári jégkorszaki telep ásatásának irányítója (1930–1934). Végleges nyugdíjba vonulása után (1934), a földtörténeti közelmúlt, a pleisztocén klímaváltozásaival és az eljegesedésekkel fogl. Csillagászati és őséghajlattani ismereteken alapuló vizsgálatai segítségével magyarázta az égi mechanika mozgástörvényei és a pleisztocén jégkorszak közötti összefüggéseket, a jégkorszakok kialakulásának okait. Bemutatta az egyes eljegesedési szakaszok (glaciálisok) lefolyását, a felmelegedési szakaszok (interglaciális) típusait. Leírta az 1,6 millió éve kezdődött és 10 000 évvel ezelőttig tartó európai éghajlat-ingadozásokat; azok geomorfológiai, vízrajzi és növényföldrajzi hatásaival együtt. Táblázatot állított össze a pleisztocén éghajlat-ingadozások menetéről és a csillagászati jelenségek összefüggéséről (Bacsák- féle klímanaptár).

Emlékezet

Síremléke a fonyódi temetőben van, bélatelepi háza falán emléktábla őrzi emlékét (1980-tól). Életműve a fonyódi múzeumban látható, s róla nevezték el a fonyódi Bacsák György Szakképző Iskolát.

Elismertség

A Magyarhoni Földtani Társaság t. tagja (1960-tól).

Főbb művei

F. m.: Die Strahlungstheorie und die absolute Chronologie des Diluviums. (Bp., 1939)
Az interglaciális korszakok értelmezése. (Az Időjárás, 1940)
Kalt und warm. (Bp., 1941)
A skandináv eljegesedések hatása a periglaciális övön. (Bp. 1942)
Összefüggések a föld változó pályaelemeiben. (Csillagászati Lapok, 1943)
Zusammenhänge zwischen den säkularoeränderichen Elementen der Erdbahn. (Bp., 1943)
Az utolsó 600 000 év története. (Magyarországi Földtani Intézet Évkönyve, 1944)
A pliocén és a pleisztocén az égi mechanika megvilágításában. Doktori értek. is. (Bp., 1955)
Überblick über das Klima der Äquatorialzone. (Acta Technica, 1961).

Irodalom

Irod.: Kriván Pál: B. Gy. 90 éves. (Földtani Közlöny, 1960)
Góczán László: B. Gy. (Földrajzi Közlemények, 1970)
Ruffy Péter: Elment a „jeges”. (Magyar Nemzet, 1970. márc. 6.)
Kriván Pál: B. Gy. (Természet Világa, 1981)
Balázs Béla–ifj. Bartha Lajos–Marik Miklós: Csillagászattörténet. Életrajzi lexikon. A–Z. (Bp., 1982)
Bariss Miklós: B. Gy. pleisztocén klímatípusainak helyesbítése. (Földrajzi Közlemények, 1989)
Kaszap András: B. Gy. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1995).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője