Bacsó Béla
Bacsó Béla

2022. január 24. Hétfő

Bacsó Béla

újságíró, író, politikus

Születési adatok

1891. január 7.

Kassa

Halálozási adatok

1920. február 17.

Dunakeszi


Iskola

Kassán tanult, majd részt vett az I. világháborúban.

Életút

A Kassai Napló és a szociáldemokrata Kassai Munkás munkatársa (1911–1919), a Népszava belső munkatársa (1919. nov.–1920. febr.). A szocialista irodalom tehetséges képviselője volt; fő műve, A Sefcsik-ház mozaikképek sorozatából álló keretes regény. A vásár c. egyfelvonásosát a Tanácsköztársaság alatt mutatták be (1919. jún. 2.), kézirata elveszett. Elbeszélései halála után jelentek meg. A fehérterrort leleplező cikkei miatt Somogyi Béla szerkesztővel együtt az Ostenburg-különítmény tagjai meggyilkolták és holttestüket Dunakeszi határában a Dunába vetették. A Somogyi-Bacsó-gyilkosságot, mint a Horthy-korszak, ill. a fehérterror egyik legjellemzőbb bűncselekményét 1945 után többen feldolgozták.

Emlékezet

A Somogyi–Bacsó-gyilkosság az 1920-as évek közéletében állandóan jelen volt. Beniczky Ödön, aki 1920-ban belügyminiszter volt nemcsak az ügyészség előtt elevenítette fel Horthyra nézve terhelő emlékeit, de azt nyilatkozattá formálva Az Ujságnak is átadta. A lap teljes terjedelmében közölte vallomását (1925. máj. 31.), ám a Belügyminisztérium (BM) betiltotta az újságot, és a lap valamennyi példányát elkoboztatta. A Horthy felelősségét alátámasztó nyilatkozat ennek ellenére széles körben ismertté vált. A II. vh. után mind Somogyi Béláról, mind Bacsó Béláról számos utcát, iskolát, egyéb közintézményt neveztek el, ezeknek többségét a rendszerváltozáskor nem tartották meg. Bp.-en a VIII. ker.-ben neveztek el utcát a két mártírról, 1990-ben az utcák visszakapták eredeti elnevezésüket (Rökk Szilárd utca, ill. Németh utca).

Szerkesztés

Cikkei az említetteken kívül még többek között a Felsőmagyarországban (1909-től) és a Magyarországban jelentek meg (1913-tól).

Főbb művei

F. m.: A Sefcsik-ház. Reg. (Bp., 1918)
Novellák. (Bp., 1925).

Irodalom

Irod.: Karsai Elek–Pamlényi Ervin: A fehér terror. (Bp., 1952)
Nemes Dezső: Az ellenforradalom története Magyarországon. (Bp., 1962)
Gergely Jenő–Schönwald Pál: A Somogyi–Bacsó gyilkosság. (Bp., 1978)
Kenessei András: A nyomozást abbahagyni! A Somogyi–Bacsó ügy. (Bp., 1981)
Szinai Miklós: Ki lesz a kormányzó? A Somogyi–Bacsó gyilkosság háttere. (Bp., 1988)
Romsics Ignác: Horthy-képeink. (Mozgó Világ, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője