Bacsó Jenő
Bacsó Jenő

2024. október 7. Hétfő

Bacsó Jenő, ifj.

jogász

Születési adatok

1918. szeptember 3.

Mezőtúr, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Halálozási adatok

1981. december 2.

Budapest


Család

Régi debreceni református családból származott.

Dédszülei, apai: dr. Bacsó Bálint (= Batsó Bálint, 1786. febr. 12. Debrecen–1854. ápr. 17. Debrecen) orvos, gyógyszerész, az egyik első magyar gyógyszerésztudor, Sugár Alojzia (1822–1884. márc. 8. Debrecen. Temetés: 1884. márc. 10. Debrecen); Székes György, Tar Júlia.

Dédszülei, anyai: Szilágyi Károly, Bóldog Eszter; Cs. Nagy Lajos, Herbály Zsuzsanna.

Nagyszülei: Bacsó Ferenc (1837. nov. 10. Debrecen–1886. szept. 12. Debrecen) az első magyar biztosító társaság debreceni főügynökségének hivatalnoka, Székes Teréz (1844. febr. 4.–1934. febr. 7. Debrecen); Szilágyi Sándor (†1895. aug. 19. Borossebes) borossebesi református lelkész, Cs. Nagy Mária.

Szülei: Bacsó Jenő, id. (1877. máj. 2. Debrecen–1955. okt. 13. Debrecen. Temetés, hamvasztás: 1955. okt. 18. Debrecen) jogász, egyetemi tanár, Szilágyi Erzsébet (1896. febr. 4. Borossebes, Arad vm.–1964. jún. 1. Debrecen. Temetés, hamvasztás: 1964. jún. 4. Debrecen).

Testvére: rétháti Kövér Ákosné Bacsó Alexandra (= Bacsó Alexandrin Mária Teréz, 1921. márc. 30. Debrecen–1996. aug. 16. Debrecen. Temetés, hamvasztás: 1996. aug. 29. Debrecen).

Kövér Ákosné Bacsó Alexandra fia: Kövér Ákos (1947. jan. 7. Debrecen) fizikus, az MTA doktora.

Felesége: 1949. márc. 14.–1981. aug. 1.: Inacsovszky Éva (†1981. aug. 1. Bp. Temetés: 1981. aug. 10. Farkasrét).

Gyermeke, fia: Bacsó Jenő Tamás (1957. ápr. 23. Bp.–1968. nov. 17. Debrecen. Temetés: 1968. nov. 23. Farkasrét) kisgyermekkorában elhunyt, leánya: Bacsó Éva Judit (1959).

Iskola

Elemi és középiskoláit Debrecenben végezte, a debreceni református kollégium gimnáziumában éretts. (1936) és a városi zeneiskolában zongorázni is tanult. A debreceni Tisza István Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1941), egyesített bírói–ügyvédi vizsgát tett (1947), az ELTE Lenin Intézete orosz nyelv és irodalom szakán végzett (1957). Az állam- és jogtudományok kandidátusa (1965).

Életút

A II. világháborúban katonai szolgálatot teljesített (1940. dec. 2.–1943. dec. 30.), újra behívták frontszolgálatra a 16. gyalog hadosztályhoz mint beosztott zászlóst (1944. febr.). A hadosztály 1944 őszén az Ungvár–Kassa vonalon vonult vissza, 1944. dec.-ben egy becsapódó lövedéktől súlyosan megsebesült, a budapesti Alkotás utcai kórházban ápolták: jobb lábát térd alatt amputálni kellett. (1945. febr. 6-án rokkantként szovjet hadifogságba került, 1945. ápr. 26-án a szovjet kórházparancsnokság átadta a debreceni vöröskeresztes kórháznak.)

A debreceni járásbíróság fogalmazója (1940 és 1945. dec.–1946. márc.), a debreceni ítélőtábla tanácsjegyzője (1946. márc.–1948), a budapesti törvényszék bírája (1948–1950). Az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztálya főelőadója (1950–1959), osztályvezető-helyettese (1959–1965), osztályvezetője (1965–1979), a Számítástechnikai és Nyilvántartási Egység vezetője (1979–1981), a Számítástechnikai Fejlesztési és Jogszabály-nyilvántartó Központ igazgatóhelyettese (1981. jún. 1.–1981. dec. 2.).

Az ELTE ÁJTK c. egy. docense (1970-től). A Tanácsakadémia és az Államigazgatási Főiskola előadója.

Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1958–1960).

Polgári joggal, családi joggal és polgári eljárásjoggal foglalkozott. Jelentős szerepet játszott számos jogszabály (pl. családjogi törvény, polgári perrendtartás, honvédelmi törvény stb.) előkészítésében. A magyarországi számítógépes jogi információs rendszer egyik kidolgozója.

Elismertség

A Magyar Jogász Szövetség Polgári Eljárásjogi Szakosztálya tagja.

Szerkesztés

Tudományos dolgozatai elsősorban a Jogtudományi Közlönyben (1950–1981), a Magyar Jogban (1957–1981), a Hungarian Law Reportban (1961–1976), az Acta Juridicában (1964–1982) és az Állam és Igazgatás c. lapban jelentek meg (1966–1980).

Főbb művei

F. m.: önálló művei: Jogállapotot változtató jogosítványok. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1940)
Öröklési jog. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1960)
Az örökbefogadás jogi hatásai. Kand. értek. (Bp., 1964)
Anyakönyvi ügyintézés. Az 1963. évi 33. sz. törvényerejű rendelet, a 38/1963. Korm. sz. rendelet és a 6/1963/TK82/KE sz. utasítás jegyzetekkel. Szilágyi Lászlóval. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965)
Az örökbefogadás. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1968)
A családjogi törvény. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1974)
Az alkoholizmus elleni intézkedések társadalmi módszerei. Bencze Tiborral és Csaba Lászlóval. (Az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság Titkársága kiadványa. Bp., 1974)
Házasság–család–gyermek. A családjogi törvényről. (A Magyar Nők Országos Tanácsa kiadványa. Bp., 1975
2. kiad. 1977)
A mikroképtechnika hazai bevezetéséhez szükséges jogi szabályozás a külföldi tapasztalatok figyelembevételével. Elemző tanulmány. Borsa Ivánnal és Schelnitz Györggyel. (Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kiadványa. Bp., 1977)
Családjogi ismeretek. (A Szakszervezetek Országos Tanácsa Közgazdasági osztálya és az ELTE Jogi Továbbképző Intézete kiadványa. Bp., 1978)
Az alkoholellenes küzdelem komplex eszközei. Juhász Pállal és Kiss Évával. (Jog és Társadalom. Bp., TIT, 1979)
Az alkoholizmus elleni intézkedések jogi módszerei. Ferenczné Víg Évával és Nagy Györggyel. (Az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság Titkársága kiadványa. Bp., 1979
2. kiad. 1984 és utánnyomások)
Anyakönyvi ügyintézés. Az 1963. évi 33. sz. törvényerejű rendelet, a 38/1963. Korm. sz. rendelet és a 6/1963/TK82/KE sz. utasítás jegyzetekkel. 1964–1982. Hatályon kívül helyezve. Szilágyi Lászlóval. (Bp., Szemimpex Kiadó, 1992).

F. m.: szerk.: A családjogi törvény. Összeáll., jegyz. Rády Gézával és Szigligeti Viktorral. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1955)
A polgári perrendtartás magyarázata. Szerk. Névai László és Szilbereky Jenő. Írta. Többekkel. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1967
2. bőv. kiad. 1976)
A családjogi törvény magyarázata.
I–II. köt. Szerk. Szigligeti Viktorral.  (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1971)
Az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályok. Összeáll. Molnár Gyulával. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973)
Az öröklési jog kézikönyve. Szerk. Pallósi Gizellával, Sőth Lászlónével és Szolcsánszky Vilmossal. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1979
2. kiad. 1984)

A családjogi törvény. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásaival. Összeáll. Kiss Évával. (Kis jogszabály [sorozat]. Új, átd. és bőv. kiad. Bp., 1982).

F. m.: ford.: Frolov, A. D.: Ügykezelés a szovjet hivatalokban. (Bp., Jogi és Államigazgatási Könyv és Folyóiratkiadó, 1954).

F. m.: tanulmányai: Új szempontok nőtartási igények elbírálásánál. (Jogtudományi Közlöny, 1950. 19-21.)
Az államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadásának egyes kérdései. (Magyar Jog, 1957. 11.)
A jogképesség és a cselekvőképesség kérdései a Polgári Törvénykönyv tervezetében. (Jogtudományi Közlöny, 1958. 3-4.)
L’obligation alimentaire dans le droit de famille Hongrois. (Revue de droit Hongroise, 1959)
Az öröklési jog a Polgári Törvénykönyvben. (Rendőrségi Szemle, 1960. 3.)
Családi jogunk fejlődése és a gyermek
helyzete. (Jogtudományi Közlöny, 1960. 10.)
Az örökbefogadás jellege és a társadalomban betöltött szerepe. (Jogtudományi Közlöny, 1962. 6.)
La nature de l’adoption et sa fonction dans la société. (Acta Juridica, 1964. 3-4.)
Az új csehszlovák és lengyel családjogi törvény. (Állam és Igazgatás, 1965. 1.)
Az örökbefogadás egyszerűsítése. (Állam és Igazgatás, 1966. 12.)
Didaktikai és gyakorlati szempontok a polgári eljárásjog tananyagában. (Felsőoktatási Szemle, 1966. 5.)
A jogszabályok közérthetősége. (Jogtudományi Közlöny, 1968. 9.)
Tizenöt éves a polgári perrendtartás. Farkas Józseffel. (Jogtudományi Közlöny, 1968. 2.)
Vagyonjogi ügyek a gyámhatóságoknál. (Állam és Igazgatás, 1968. 12.)
Az új bolgár családjogi törvény. (Állam és Igazgatás, 1969. 10.)
Az új szovjet családjogi törvény. (Állam és Igazgatás, 1969. 2.)
A Magyar Népköztársaság készülő egészségügyi törvényéről. Csató Endrével. (Népegészségügy, 1971. 4.)
A tanácsok és szerveik jogi személyisége. (Állam és Igazgatás, 1971. 10.)
A családjogi törvény módosításának főbb kérdései. (Jogtudományi Közlöny, 1974. 1.)
A családjogi törvény módosításának vitája. (Jogtudományi Közlöny, 1974. 3.)
A polgári eljárás mint a társadalmi igények érvényesítésének eszköze. (Jogtudományi Közlöny, 1974. 9.)
Az örökbefogadás hatályosulásának elvi és gyakorlati kérdései. (Magyar Jog, 1976. 9.)
Számítógép alkalmazása igazságügyi területen. 1–2. (Magyar Jog, 1976. 12.–1977. 1.)
A szocialista polgári per alanyai. (Magyar Jog, 1977. 12.)
A KGST-tagországok szocialista polgári eljárásjoga. (Jogtudományi Közlöny, 1978. 7.)
Az anyakönyvi jogszabályok korszerűsítése. (Állam és Igazgatás, 1979. 1.)
A családjogi törvény rendelkezéseinek társadalmi hatása és érvényesülése az anyakönyvi és gyámügyi gyakorlatban. Klupp Judittal. (Állam és Igazgatás, 1980. 5.)
A nemzetközi magánjogi kódex polgári eljárásjogi vonatkozásai. (Jogtudományi Közlöny, 1980. 9.)
Az igazságszolgáltatás hozzáférhetősége. (Jogtudományi Közlöny, 1980. 3.)
Fontosabb családjogi rendelkezések nemzetközi magánjogunkban. (Jogtudományi Közlöny, 1980. 7.)
A számítógépes jogi információs rendszer. Csáki Bélával és Harza Lajossal. (Információ–Elektronika, 1981. 2.)
Az ausztriai polgári eljárásjogi reformmunkálatok. (Magyar Jog, 1981. 4.)
Az örökbefogadás. (Jogtudományi Közlöny, 1981. 7.)
Family-Law Relations of International Private Law. (Acta Juridica, 1981. 3-4.)
Procedural Rules in the Hungarian Private International Law. (Acta Juridica, 1982. 1-2.)
A személyiségi jogok eljárásjogi védelme a családjogi és a gondnoksági perekben. (Polgári eljárásjogi füzetek. A szocialista polgári eljárásjog továbbfejlesztésének kérdései. Demokrácia, felelősség, hatékonyság. Az 1981. szept.-ben az ELTE és a leningrádi Zsdanov Egyetem által Budapesten rendezett II. Magyar–Szovjet Polgári Eljárásjogi Kollokvium előadásai. Bp., ELTE, 1983).

Irodalom

Irod. és források: Elhunyt dr. Bacsó Jenő, a debreceni tudományegyetem volt professzora. (Néplap, 1955. okt. 16.)
Elhunyt dr. Bacsó Jenő. (Magyar Hírlap, 1981. dec. 5.)
Halálhír. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1981. dec. 5.)
Bacsó Jenő. (Állam és Igazgatás, 1982. 3.)
B. J. (Magyar Jog, 1982)
Lehoczky Marietta: Bacsó Jenő-emlékülés a Jogászházban. (Magyar Jog, 1984)
R. A.: In memoriam Bacsó Jenő. (Magyar Hírlap, 1984. febr. 26.)
Szegediné Sebestyén Katalin: Bacsó Jenő. (Jogpolitika, 1985).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-MNSM-X5?personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AV6B9-QTT (Bacsó Jenő születési anyakönyve, 1877)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/313961 (Bacsó Bálintné Sugár Alojzia gyászjelentése, 1884)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/313972 (Bacsó Ferenc gyászjelentése, 1886)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/608443 (Szilágyi Sándor gyászjelentése, 1895)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9P37-99D6 (Bacsó Alexandra születési anyakönyve, 1921)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/313967 (Dr. Bacsó Dezső gyászjelentése, 1932)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-G5C2-9M3H?i=50&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6NKM-2255 (Bacsó Jenő halotti anyakönyve, 1955)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/313990 (Bacsó Jenő gyászjelentése, 1955)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/313993 (Dr. Bacsó Jenőné Szilágyi Erzsébet gyászjelentése, 1964)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-G5C2-991Y?i=361&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6NKM-24T3https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/313991 (Bacsó Jenő Tamás gyászjelentése, 1968)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/313992 (Bacsó Jenőné Inacsovszky Éva gyászjelentése, 1981)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője