Bacsó Péter
Bacsó Péter

2021. március 3. Szerda

Bacsó Péter

filmrendező

Névváltozatok

Böhm Péter

Születési adatok

1928. január 6.

Kassa

Halálozási adatok

2009. március 11.

Budapest


Család

Sz: Böhm Alfréd, Palotai Boris (1904–1983) írónő. F: 1971-től Hudák Ilona. Leánya: Bacsó Anna (1972–); fia: Bacsó András (1974–) és Bacsó Kristóf (1976–).

Iskola

Középiskoláit Kassán és Budapesten végezte; a bp.-i Barcsay Gimnáziumban éretts. (1946), a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendezői szakos hallgatója, majd átiratkozott a film-főtanszakra, ahol filmrendezői okl. szerzett (1950).

Életút

A Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat (Mafilm), ill. a Hunnia Filmstúdió dramaturgja (1950–1951), a dramaturgia helyettes vezetője (1951–1963), filmrendezője (1963-tól). A Dialóg Filmstúdió művészeti vezetője (1973–1987), igazgatója (1987–1991). A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, főisk. tanársegéd (1951–1954), c. egy. docense. Színházi rendezőnek készült, majd Radványi Géza hatására érdeklődése a filmművészet felé fordult. Főiskolai tanulmányai idején Főiskolás Filmgyártó Csoport néven önálló tevékenységbe kezdett: a csoport tagjai részt vettek a Valahol Európában felvételein, saját filmjeik forgatását azonban a korszak kultúrpolitikája nem engedélyezte. Művészi tevékenységét dramaturgként és forgatókönyvíróként kezdte: első írásait a hivatalos politikai irányvonal képviselete, de a sematizmus mellett már felfigyelhető egy sajátos groteszk stílus és különleges hatás- és látványelemek. Dramaturgként közreműködött – többek között – a Liliomfi (1954), a Budapesti tavasz (1955), A 9-es kórterem (1955) és az Elveszett paradicsom (1962) c. filmek létrejöttében, ill. az ő forgatókönyve alapján készült az Édes Anna (1958) és a Katonazene (1961). 1963-tól rendez filmeket, filmjeit politikai időszerűség jellemzi: gyakran dolgozott újságcikkek, olvasói levelek nyomán; időről-időre bemutatta a korabeli fiatalok mindenapjait, sajátos problémáit. Életművének legemlékezetesebb munkái a történelmi groteszkek, amelyek elsősorban az 1950-es éveket szatirikusan bemutató tragikomikus filmek. A koncepciós pereket kreáló hatalmi gépezetet maró gúnnyal leleplező filmjét, A tanú-t (1969) csak több mint egy évtizeddel később mutathatták be. A film a Kádár-korszak emblematikus alkotása lett: Pelikán József gátőr (Kállai Ferenc), Virág elvtárs (őze Lajos) és Bástya elvtárs (Both Béla) párbeszédei nemcsak a magyar filmtörténet, de a magyar frazeológia részeivé is váltak (pl.: az élet nem habostorta; magyar narancs stb.). Az 1980-as évek nagy filmsikere volt a romániai személyi kultuszt az abszurditásig kipellengérező műve (Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája, 1988; ebből a filmből eredeztethető a Kárpátok géniusza c. újabb frazeológia). Utolsó munkái közül kiemelkedik a Karády Katalin életének emléket állító Hamvadó cigarettavég (2001). Összesen 32 nagyjátékfilmet rendezett, de számos dalszöveget is írt – elsősorban saját filmjeihez. Egyik legismertebb slágere a Te szeress legalább! (zeneszerző: Fényes Szabolcs; előadók: Koncz Zsuzsa, Mikes Éva). Szintén Fényes Szabolccsal írta az Esős vasárnap c. számot.

Emlékezet

A tanú c. filmje versenyen kívül részt vett a XXIV. Cannes-i Filmfesztiválon (1981-ben). A film első legális vetítése a bp.-i József körúti Bányász moziban volt, később a Nagymező utcai Tinódi moziban adták hónapokig (1979-ben). Félévszádos munkássága tiszteletére Bacsó-könyv készült (2007), halála évében elnyerte a Magyar Filmszemle Életműdíját (2009). Hamvait a bp.-i Farkasréti Temetőben helyezték el. Emlékére Komár István dokumentumfilmet készített (In memoriam Bacsó Péter címmel, 2009).

Elismerés

A San Sebastian-i Nemzetközi Filmfesztivál Ezüst Kagyló Díja (a Nyár a hegyen c. filmjéért, 1968), a Taorminai Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíja (a Forró vizet a kopaszra! c. filmjéért, 1972), a Strasbourgi Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíja (A Te rongyos élet c. filmjéért, 1985). Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1998) és középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat, 2002). Balázs Béla-díj (1968), érdemes művész (1972), SZOT Díj (1973), kiváló művész (1983), Kossuth-díj (1985), Régi Magyar Nemzetesek Társaság Emlékplakett (2002), a Magyar Mozgókép mester (2004), Demény Pál-emlékérem (2006), Budapest díszpolgára (2006), a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Fődíja (2008), Hazám Díj (2008), a Magyar Filmszemle Életműdíja (2009).

Főbb művei

F. filmjei: Nyáron egyszerű (1963)
Szerelmes biciklisták (1965)
Nyár a hegyen (1967)
Fejlövés (1968)
A tanú (1969
bemutató: 1981)
Kitörés (1970)
Jelenidő (1971)
Forró vizet a kopaszra! (1972)
Harmadik nekifutás (1973)
Szikrázó lányok (1974)
Ereszd el a szakállamat! (1975)
Zongora a levegőben (1976)
Riasztólövés (1977)
Áramütés (1978)
Ki beszél itt szerelemről? (1979)
A svéd, akinek nyoma veszett (magyar–NSZK-beli, 1980)
Sértés (tv: 1980
mozi: 1982)
Tegnapelőtt (1981)
Te rongyos élet (1983)
Hány az óra Vekker úr? (1985)
Banánhéjkeringő (1986)
Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája. 1–2. (1988)
Sztálin menyasszonya (1990)
Live show (1992)
Megint tanú (1994)
Kis Romulusz. 1–6. (tv-sorozat, 1994)
Balekok és banditák (1996)
Helló doki! (tv, 1996)
Hamvadó cigarettavég (2001)
A tigriscsíkos kutya (tv, 2001)
De kik azok a Lumnitzer nővérek? (2005)
Majdnem szűz (2008). F. m.: forgatókönyvei: Úttörők. ([megsemmisítették!], többekkel 1949)
Szabóné (Nagy István regénye nyomán, Banovich Tamással, Szinetár Györggyel, 1949)
Nyugati övezet (Várkonyi Zoltánnal, 1952)
Ifjú szívvel (1953)
Mese a 12 találatról (többekkel, 1956)
Édes Anna (Kosztolányi Dezső regénye nyomán, 1958)
Gyalog a mennyországba (1959)
Merénylet (Babura Lászlóval, Thurzó Gáborral, 1959)
Fűre lépni szabad (Szász Péterrel, 1960)
Katonazene (Bródy Sándor elbeszélése nyomán, 1961)
Két félidő a pokolban (Fábri Zoltánnal, 1961)
könyvei: Jelenidő. – Kitörés. – Harmadik nekifutás. Három film regénye. Az előszót Rényi Péter írta. (Bp., 1975)
Áramütés. B. P. filmje. Szerk., az interjúkat készítette Újhelyi János. (Ötlettől a filmig. Bp., 1979)
A tanú. Reg. (Rakéta regénytár. Bp., 1980
2. kiad. 1982
Pelikán könyvek. 3. kiad. 1992)
Megint tanú. Reg. Fábry Sándorral. (Bp., 1992)
Csendes kiáltás. B. P. beszélgetései Jancsó Miklóssal. Szerk. Kőbányai János. (Pelikán könyvek. Bp., 1994)
A tanú. Reg. – Megint tanú. Reg. Fábry Sándorral. A tanú 4., a Megint tanú 2. kiadása egy kötetben. (Bp., 1995)
Hamvadó cigarettavég. Filmreg. Karády Katalin életéről. CD-melléklettel. A fotókat Kende Tamás készítette. (Bp., 2003).

Irodalom

Irod.: Homoródy József: Beszélgetés B. P.-rel. (Filmkultúra, 1964)
A „mi nemzedékünk”. 15 éve végeztek a filmfőiskola első diplomásai. (Filmkultúra, 1966)
Kőháti Zsolt: B. P. (Filmbarátok kiskönyvtára. Kortársaink a filmművészetben. Bp., 1981)
Bacsó- könyv. Album B. P. 80. születésnapjára. 2 DVD-vel. Szerk. Andor Tamás, Kende Tamás, Szabó B. István. (Bp., 2007)
Értékteremtők. 2009. Beszélgetések Hazám Díjasokkal. (Bp., 2009).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013