Baditz Ottó
Baditz Ottó

2020. október 25. Vasárnap

Baditz Ottó, szentkirályszabadjai

festőművész

Születési adatok

1849. március 19.

Tótkeresztúr

Halálozási adatok

1936. április 21.

Magyarkeresztúr


Iskola

A pozsonyi jogakadémián végzett (1870); közben Sopronban Steinacker Károlynál festeni tanult, majd Bécsben és Münchenben Dietz tanítványaként folytatta művészeti tanulmányait (1870–1872).

Életút

Münchenben (1870–1890), Bp.-en élt (1890–1911); a Nemzeti Szalon ig.-ja (1908–1911). 1911-től visszavonult magyarkeresztúri birtokára. Művészi pályája kezdetén Münchenbe költözött, ahol saját műtermet nyitott (1870–1890), s elsősorban életképeket festett. Rendszeresen szerepelt a Képzőművészeti Társaság tavaszi és őszi kiállításain (1878-tól); első önálló kiállítását Münchenben tartotta (1879), majd Bécsbe és Párizsba küldte el nagy sikert aratott népies tárgyú képeit (1880-as évektől). Paraszti tárgyú művei főként a bűnnel és a bűntetéssel foglalkoztak (Elítélve!, 1879; Pellengér, 1881; Éjjeli csavargók, 1881). Népszerűségét növelték vallásos tárgyú képei (Karácsony éjjele, 1882), de arcképeket is készített (Laborfalvi Róza, 1883). Később Bp.-en telepedett le (1890), az 1890-es évek legkeresettebb gyermekportréfestőjeként dolgozott. Szentképeket is festett a németi r. k. templom (Mária nevenapja), a szilsárkányi ev. templom (Krisztus az olajfák hegyén) és a szombathelyi ev. templom számára. Részt vett a Párizsi (1900) és a Londoni világkiállításon (1908). Könyvillusztrációi is jelentősek.

Elismerés

A magyar vallásalap egyházfestészeti díja (Karácsony éjjele c. képéért, 1882), a Képzőművészeti Társulat téli kiállítási díja (Kihallgatás c. művéért, 1890/91), a tavaszi nemzetközi kiállítás Műbarátok Körének díja (Krisztus-fej c. alkotásáért, 1899), a Londoni Világkiállítás nagydíja (1908).

Főbb művei

F. m.: olajfestményei: Elítélve! (1879)
A Falu rossza (1880)
Angyalcsináló (1880/81)
Pellengér (1881)
Éjjeli csavargók (1881)
Karácsony éjjele (1882)
Laborfalvi Róza. Arckép (1883)
Szent Cecília (1892/93)
Gyermekarckép (1893/94)
Patrona Hungariae (1897)
Judith (1900)
Megváltó (1900)
Játszó gyermek (1904)
Krumpliszedés (1906)
őszi szántás (1909)
Legelőn (1911)
Mater Dolorosa (1912). F. m.: könyvillusztrációi: Kiss József: Mese a varrógépről. (Bp., 1884
3. kiad. 1889)
Szana Tamás: Petőfiné Szendrey Júlia. (Bp., 1891)
Bródy Sándor: Az ezüst kecske. Reg. (Bp., 1898)
Jókai Mór: Puskás Klári. Székely monda. (Bp., 1898)
Papp Zoltán: Muzsikaszó. Regény dalban. (Bp., 1911).

Irodalom

Irod.: Szana Tamás: B. O. (Koszorú, 1892)
Kacziány Ödön: B. O. (Vasánapi Ujság, 1894)
T. I.: B. O. (Művészet, 1913)
Goda Gertrúd: B. O. vázlatkönyve. (Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1984).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013