Baditz Ottó, szentkirályszabadjai
festőművész
Születési adatok
1849. március 19.
Tótkeresztúr
Halálozási adatok
1936. április 21.
Magyarkeresztúr
Iskola
A pozsonyi jogakadémián végzett (1870); közben Sopronban Steinacker Károlynál festeni tanult, majd Bécsben és Münchenben Dietz tanítványaként folytatta művészeti tanulmányait (1870–1872).Életút
Münchenben (1870–1890), Bp.-en élt (1890–1911); a Nemzeti Szalon ig.-ja (1908–1911). 1911-től visszavonult magyarkeresztúri birtokára. Művészi pályája kezdetén Münchenbe költözött, ahol saját műtermet nyitott (1870–1890), s elsősorban életképeket festett. Rendszeresen szerepelt a Képzőművészeti Társaság tavaszi és őszi kiállításain (1878-tól); első önálló kiállítását Münchenben tartotta (1879), majd Bécsbe és Párizsba küldte el nagy sikert aratott népies tárgyú képeit (1880-as évektől). Paraszti tárgyú művei főként a bűnnel és a bűntetéssel foglalkoztak (Elítélve!, 1879; Pellengér, 1881; Éjjeli csavargók, 1881). Népszerűségét növelték vallásos tárgyú képei (Karácsony éjjele, 1882), de arcképeket is készített (Laborfalvi Róza, 1883). Később Bp.-en telepedett le (1890), az 1890-es évek legkeresettebb gyermekportréfestőjeként dolgozott. Szentképeket is festett a németi r. k. templom (Mária nevenapja), a szilsárkányi ev. templom (Krisztus az olajfák hegyén) és a szombathelyi ev. templom számára. Részt vett a Párizsi (1900) és a Londoni világkiállításon (1908). Könyvillusztrációi is jelentősek.Elismerés
A magyar vallásalap egyházfestészeti díja (Karácsony éjjele c. képéért, 1882), a Képzőművészeti Társulat téli kiállítási díja (Kihallgatás c. művéért, 1890/91), a tavaszi nemzetközi kiállítás Műbarátok Körének díja (Krisztus-fej c. alkotásáért, 1899), a Londoni Világkiállítás nagydíja (1908).Főbb művei
F. m.: olajfestményei: Elítélve! (1879)A Falu rossza (1880)
Angyalcsináló (1880/81)
Pellengér (1881)
Éjjeli csavargók (1881)
Karácsony éjjele (1882)
Laborfalvi Róza. Arckép (1883)
Szent Cecília (1892/93)
Gyermekarckép (1893/94)
Patrona Hungariae (1897)
Judith (1900)
Megváltó (1900)
Játszó gyermek (1904)
Krumpliszedés (1906)
őszi szántás (1909)
Legelőn (1911)
Mater Dolorosa (1912). F. m.: könyvillusztrációi: Kiss József: Mese a varrógépről. (Bp., 1884
3. kiad. 1889)
Szana Tamás: Petőfiné Szendrey Júlia. (Bp., 1891)
Bródy Sándor: Az ezüst kecske. Reg. (Bp., 1898)
Jókai Mór: Puskás Klári. Székely monda. (Bp., 1898)
Papp Zoltán: Muzsikaszó. Regény dalban. (Bp., 1911).
Irodalom
Irod.: Szana Tamás: B. O. (Koszorú, 1892)Kacziány Ödön: B. O. (Vasánapi Ujság, 1894)
T. I.: B. O. (Művészet, 1913)
Goda Gertrúd: B. O. vázlatkönyve. (Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1984).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (663), orvos (603), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)