Baditz Ottó
Baditz Ottó

2024. október 15. Kedd

Baditz Ottó, szentkirályszabadjai

festőművész

Születési adatok

1849. március 19.

Tótkeresztúr

Halálozási adatok

1936. április 21.

Magyarkeresztúr


Iskola

A pozsonyi jogakadémián végzett (1870); közben Sopronban Steinacker Károlynál festeni tanult, majd Bécsben és Münchenben Dietz tanítványaként folytatta művészeti tanulmányait (1870–1872).

Életút

Münchenben (1870–1890), Bp.-en élt (1890–1911); a Nemzeti Szalon ig.-ja (1908–1911). 1911-től visszavonult magyarkeresztúri birtokára. Művészi pályája kezdetén Münchenbe költözött, ahol saját műtermet nyitott (1870–1890), s elsősorban életképeket festett. Rendszeresen szerepelt a Képzőművészeti Társaság tavaszi és őszi kiállításain (1878-tól); első önálló kiállítását Münchenben tartotta (1879), majd Bécsbe és Párizsba küldte el nagy sikert aratott népies tárgyú képeit (1880-as évektől). Paraszti tárgyú művei főként a bűnnel és a bűntetéssel foglalkoztak (Elítélve!, 1879; Pellengér, 1881; Éjjeli csavargók, 1881). Népszerűségét növelték vallásos tárgyú képei (Karácsony éjjele, 1882), de arcképeket is készített (Laborfalvi Róza, 1883). Később Bp.-en telepedett le (1890), az 1890-es évek legkeresettebb gyermekportréfestőjeként dolgozott. Szentképeket is festett a németi r. k. templom (Mária nevenapja), a szilsárkányi ev. templom (Krisztus az olajfák hegyén) és a szombathelyi ev. templom számára. Részt vett a Párizsi (1900) és a Londoni világkiállításon (1908). Könyvillusztrációi is jelentősek.

Elismerés

A magyar vallásalap egyházfestészeti díja (Karácsony éjjele c. képéért, 1882), a Képzőművészeti Társulat téli kiállítási díja (Kihallgatás c. művéért, 1890/91), a tavaszi nemzetközi kiállítás Műbarátok Körének díja (Krisztus-fej c. alkotásáért, 1899), a Londoni Világkiállítás nagydíja (1908).

Főbb művei

F. m.: olajfestményei: Elítélve! (1879)
A Falu rossza (1880)
Angyalcsináló (1880/81)
Pellengér (1881)
Éjjeli csavargók (1881)
Karácsony éjjele (1882)
Laborfalvi Róza. Arckép (1883)
Szent Cecília (1892/93)
Gyermekarckép (1893/94)
Patrona Hungariae (1897)
Judith (1900)
Megváltó (1900)
Játszó gyermek (1904)
Krumpliszedés (1906)
őszi szántás (1909)
Legelőn (1911)
Mater Dolorosa (1912). F. m.: könyvillusztrációi: Kiss József: Mese a varrógépről. (Bp., 1884
3. kiad. 1889)
Szana Tamás: Petőfiné Szendrey Júlia. (Bp., 1891)
Bródy Sándor: Az ezüst kecske. Reg. (Bp., 1898)
Jókai Mór: Puskás Klári. Székely monda. (Bp., 1898)
Papp Zoltán: Muzsikaszó. Regény dalban. (Bp., 1911).

Irodalom

Irod.: Szana Tamás: B. O. (Koszorú, 1892)
Kacziány Ödön: B. O. (Vasánapi Ujság, 1894)
T. I.: B. O. (Művészet, 1913)
Goda Gertrúd: B. O. vázlatkönyve. (Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1984).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője