Család

Sz: Badó Zoltán orvos, sebész főorvos, Vrabély Dalma röntgenasszisztens. F: Szőnyi Sarolta ügyvéd. Fia: Badó Csaba (1964. ápr. 7.) és Badó Attila (1965. szept. 29.).

Iskola

A SZOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1960), általános sebészi (1964), baleseti sebészi szakorvosi vizsgát tett (1969), az orvostudományok kandidátusa (1978), doktora (1992), habilitált (1994).

Életút

A Szentesi Városi Kórház Kórbonctani Osztályának gyakornoka (1969-1971), az Általános Sebészeti Osztály alorvosa (1960–1969), a Baleseti és Helyreállító Sebészeti Osztály osztályvezető főorvosa (1969–1997). Csongrád megye traumatológus főorvosa (1974- től). A SZOTE c. egy. docense (1985-től). Ausztriában (1974–1975), az NSZK-ban járt hosszabb tanulmányúton (1978). Az MTA–TMB-n Petri Gábor aspiránsa (1974–1978). Helyreállító baleseti sebészettel, elsősorban betegség vagy baleset következtében károsodott szövetek ún. alloplasztikus anyagokkal történő pótlásával fogl., közel 2000 alloplasztikai műtétet végzett. Csont- és ízületpótló endoprotéziseket állított elő; új koponyacsont-pótlási eljárást dolgozott ki, ill. Magyarországon először ültetett be szánkó típusú térdprotézist (1975). Az első magyar csípőprotézis kifejlesztője (Szentes, 1982); három csípő- és egy térdprotézis világszabadalma volt.

Elismertség

A Szegedi Akadémiai Bizottság Orvosi Albizottságának tagja (1992–1997). A Magyar Traumatológus Társaság vezetőségi tagja (1980–1997), a Magyar Sebész Társaság, a Magyar Ortopéd Társaság és a Magyar Plasztikai Sebészeti Társaság tagja. Az Ortopéd Szakmai Kollégium tagja (1984–1997). A Szentesi Városi Kórház Tudományos Tanácsának titkára (1975–1981), elnöke (1981-től).

Elismerés

Pro Urbe Díj (Szentes, 1977), Szentes város Alkotói Díja (1987), Bugyi István-emlékérem (1991).