Badó Zoltán
orvos, sebész, traumatológus
Születési adatok
1935. november 9.
Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Halálozási adatok
1997. július 21.
Szentes, Csongrád megye
Temetési adatok
1997. július 29.
Szentes
Kálvária Temető
Család
Dédszülei, apai: Badó János kisbirtokos, Bátori Erzsébet; Huszár Kristóf, Milcsevics Teréz.
Dédszülei, anyai: Vrabély Armand (= Wrábely Ármánd, 1825. nov. 30. Eszék–1884. máj. 21. Bp. Temetés: 1884. máj. 23. Kerepesi út) magyar kir. postatiszt, igazgató irodafőnök; Wrábely Károly pozsonyi főpostai igazgató és Szlemenics Szerafina fia és Mundy Erzsébet (1831. okt. 27. Ekel, Komárom vm.–1873. Bp.); Pausz Antal (†1885. júl. 2. Bp. Temetés: 1885. júl. 4. Kerepesi út) kereskedelmi minisztériumi hivatalnok, számtanácsos és Forstinger Terézia (= Forstinger Riza, †1883. okt. 17. Bp. Temetés: 1883. okt. 19. Kerepesi út).
Vrabély Armand második felesége: Mundy Janka (†1914. dec. 9. Bp. Temetés: 1914. dec. 11. Kispesti Temető). Mundy Erzsébet és Mundy Janka testvérek voltak.
Pausz Antal második felesége: Forstinger Mária (†1896. nov. 25. Bp. Temetés: 1896. nov. 27. Kerepesi út). Forstinger Terézia és Forstinger Mária testvérek voltak.
Nagyszülei: Badó Miklós (1869. máj. 7. Eszeny, Szabolcs vm.–1910. okt. 9. Bp. Temetés: 1910. okt. 11. Új Köztemető) csendőrtiszt, magyar kir. csendőr törzsőrmester és Huszár Erzsébet (1886. máj. 24. Nagybánya); dr. Vrabély Armand (1864. nov. 11. Ószőny, Komárom vm.–1939. szept. 25. Bp.) kereskedelmi minisztériumi segédtitkár, színpadi szerző és Pausz Olga (1873. aug. 19. Bp.–1938. júl. 18 Bp.).
Szülei: dr. Badó Zoltán (1904. ápr. 8. Nagykároly–1965. jan. 24. Szentes. Temetés: 1965. jan. 27. Szentes, Kálvária Temető) orvos, a szentesi kórház sebész főorvosa, Vrabély Dalma (1908. dec. 6. Bp.–1967. febr. 26. Szentes. Temetés: 1967. márc. 1. Szentes, Kálvária Temető) röntgenasszisztens.
Ifj. Horthy Miklós 1943. júl. 1-jén gépkocsijával Törökszentmiklós közelében, hogy autójával kikerüljön egy figyelmetlen kisleányt súlyos balesetet szenvedett. Id. Badó Zoltán, a szolnoki kórház orvos századosa sikeres műtétet hajtott végre rajta.
[id.] Badó Zoltán testvérei: dr. Badó Miklós (1906. jún. 8. Beregszász, Bereg vm.) magyar kir. postatiszt és Badó Irén.
Felesége: 1960-tól dr. Szőnyi Sarolta jogász, ügyvéd.
Gyermekei, fiai: dr. Badó Csaba (1964–) orvos, baleseti sebész és Badó Attila (1965–).
Iskola
Elemi iskoláit Szolnokon, Budapesten és Deszken, középiskoláit Szolnokon, Szegeden és Szentesen végezte, a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban éretts. (1954).
A SZOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1960), általános sebészi (1964), baleseti sebészi szakorvosi vizsgát tett (1969). Az orvostudományok kandidátusa (1978), doktora (1992), habilitált (1994).
Az MLEE általános tagozatán végzett (1964).
Életút
A Szentesi Városi Kórház Kórbonctani Osztálya gyakornoka (1969–1971), az Általános Sebészeti Osztályon – a mesterének tekintett Bugyi István – alorvosa (1960–1969), a Baleseti és Helyreállító Sebészeti Osztály osztályvezető főorvosa (1969–1997). Csongrád megye traumatológus főorvosa (1974–1994. dec. 31.).
A SZOTE c. egy. docense (1985–1994). Ausztriában (1974–1975) és az NSZK-ban járt hosszabb tanulmányúton (1978).
Az MTA–TMB-n Petri Gábor aspiránsa (1974–1978).
A szentesi Hubertus Vadásztársaság tagja.
Helyreállító baleseti sebészettel, elsősorban betegség vagy baleset következtében károsodott szövetek ún. alloplasztikus anyagokkal történő pótlásával foglalkozott, közel 2000 alloplasztikai műtétet végzett. Csont- és ízületpótló endoprotéziseket állított elő; új koponyacsont-pótlási eljárást dolgozott ki. Magyarországon először ültetett be szánkó típusú térdprotézist (1975). Az első magyar csípőprotézis kifejlesztője (Szentes, 1982); három csípő- és egy térdprotézise szabadalmi oltalmat nyert.
Emlékezet
Badó Zoltán Szolnokon született, édesapja akkor a szolnoki honvédkórházban szolgált, sebészként sikeres műtétet hajtott végre Horthy Miklós kormányzó fián. Apja szolgálati helye miatt elemi iskoláit Szolnokon kezdte meg (középiskoláit pedig Szentesen fejezte be…) Élettelen anyagok élő szervezetbe ültetésével az 1970-es évektől kísérletezett: a közös munkát dr. Tari Gábor plasztikai sebésszel és dr. Hulin István idegsebésszel kezdte meg. Előbb koponyacsonthiányok, majd sérült csípő- és térdízületek pótlásával próbálkozott – sikerrel. Végül Juhász Imre géplakatos, hódmezővásárhelyi kisiparos segítségével sikerült megtalálni azt a kobalt alapanyagú ötvözetet, amelyik az 1980-as években világszerte elterjedt legmodernebb, „életfogytiglani” beültetésre is alkalmassá vált. A team 1980-ban kapta meg az engedélyt az Egészségügyi Minisztérium Implantátum Bizottságától az új protézisekre, 1981 okt.-ében készült el az első kísérleti csípőprotézis, amelyet a Traumatológiai és Ortopédiai Szakmai Kollégium is elfogadott, a protézisek gyártására a hódmezővásárhelyi METRIPOND Mérleggyár szakemberei vállalkoztak. (1981-ben Magyarországon 6000 ember várt csípőprotézisre!) Badó Zoltán az első magyarországi csípőprotézist 1982. aug. 17-én Szentesen a Békés megyei Népújság nyugdíjas, 71 éves nyomdásza, Miklós Bálint szervezetébe ültette be: a hetven percig tartó műtét minden komplikáció nélkül, sikeresen zajlott le. (A beültetett ízületek betegek ezreinek gyógyulását segítette: az első protézist viselő beteg tíz év múlva is élt és panaszmentes volt.) Badó Zoltán 1991-ben védte meg tudománydoktori (= nagydoktori), ő volt az első magyar orvos, aki nem elméleti kutatómunkájával, hanem műszaki alkotásaival, találmányaival szerezte meg a legmagasabb hazai tudományos fokozatot.
Badó Zoltán Szentesen hunyt el, a helyi Kálvária Temetőben nyugszik. Az emlékére készült bronz mellszobrot a Szentesi Kórház Baleseti Sebészeti Osztálya épülete előtt avatták fel (Lantos Györgyi alkotása, 2002. nov. 14-én).
Elismertség
A Szegedi Akadémiai Bizottság Orvosi Albizottsága tagja (1992–1997).
A Magyar Traumatológus Társaság vezetőségi tagja (1980–1997), a Magyar Sebész Társaság, a Magyar Ortopéd Társaság és a Magyar Plasztikai Sebészeti Társaság tagja. Az Ortopéd Szakmai Kollégium tagja (1984–1997).
A Szentesi Városi Kórház Tudományos Tanácsának titkára (1975–1981), elnöke (1981-től).
Elismerés
Pro Urbe Díj (Szentes, 1977), Szentes város Alkotói Díja (1987), Bugyi István-emlékérem (1991).
Főbb művei
F. m.: önálló művei: Repetitorium Chirurgiae. (A Csongrád Megyei Tanács Egészségügyi Osztályának kiadványa. Szeged, 1971)
A koponya traumás eredetű csonthiányának pótlása. Kand. értek. (Szentes, 1977)
Hazai csont- és ízületpótló endoprotézisek előállításával és alkalmazásával szerzett tapasztalatok. Tudományos alkotás leírása. Doktori értek. (Szentes, 1990)
Gelenkprothesenherstellung in Ungarn. (Hefte zu der Unfallchirurg. Berlin–Heidelberg, 1993).
F. m.: szabadalmai: Csípőprotézis. (1984. febr. 21.)
Mesterséges csípőízület. (1984. márc. 23.)
Ragasztóanyag nélküli ízvápa elsősorban csípőprotézisekhez, valamint szerkezet az ízvápa rögzítésére. (1985. márc. 29.)
Csípőprotézis szár. (1990. szept. 3.)
ipari mintavédelmei: Térdízületi szánkóprotézis. (1977. máj. 18.)
Kombinált sípcsont komponens térdprotézishez. – Csípőprotézis. – Térdprotézis. – Szánkó térdprotézis. – Dupla szánkó térdprotézis. – Csuklóprotézis. – Bütyökprotézis. (1985. jan. 7.)
Tumor csípőprotézis. (1985. máj. 30.)
Ízvápa menetes kosárral. (1988. jan. 25.).
F. m.: tudományos dolgozatai: Die unvermedlichen, tödlichen Komplikationen der Magenresection. (Der Chirurg, 1968)
Tapasztalataink Plastubollal. (Gyógyszereink, 1969. 12.)
Die Bedeutung und Praxis der präoperativen Wiederherstellung der Homöostase. (Zentralblatt für Chirurgie, 1970)
Magenkrebs bei einem Kranken mit Duodenalgeschwür. (Zentralblatt für Chirurgie, 1972)
Súlyos koponya-agysérültek mesterséges hűtésével szerzett tapasztalatok. (A Csongrád megyei Orvostudományi Bizottság Évkönyve, 1972)
Gyermekkori, fedett, izolált pancreas-sérülés. Hulin Istvánnal. (Magyar Traumatológia, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet, 1972. 1.)
Zárt combcsont- és medencetöröttek rejtett vérvesztése. Hulin Istvánnal. (Magyar Traumatológia, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet, 1972. 4. és Bugyi István-emlékkönyv, 1973)
Okkulte Blutverluste bei Patienten mit geschlossenen Femur und Beckenfrakturen. (Zentralblatt für Chirurgie, 1973)
A súlyos koponya-agysérültek mesterséges táplálása. Hulin Istvánnal és Sipos Istvánnal. (Magyar Traumatológia, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet, 1973. 2.)
Künstliche Ernährung schwer Schädel-hirnverletzter Patienten. (Zentralblatt für Chirurgie, 1974)
Koponya-agysérülést követő liquorhypotonia. Hulin Istvánnal. (Magyar Traumatológia, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet, 1974. 1.)
Tartós intubatio ritka, súlyos szövődménye. (Anaesthesiologia, Intensiv Therapia, 1974. 2.)
Súlyos koponya-agysérültek mesterséges hűtésével szerzett tapasztalataink. Hulin Istvánnal és Sipos Istvánnal. (Magyar Traumatológia, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet, 1975. 3.)
Nyílt lábszártörések osteosynthesise utáni lágyrészszövődmények és rekonstrukciójuk. Többekkel. (Magyar Traumatológia, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet, 1975. 4.)
Állkapocstörések kezelése lemezes osteosynthesissel. (Magyar Traumatológia, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet, 1976. 3.)
Koponyadefektus pótlása metakriláttal. Hulin Istvánnal és Tari Gáborral. (Magyar Traumatológia, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet, 1976. 4.)
Zur Rekonstruktion frontoglabellarere Schädeldefekte. (Aktuelle Traumatologie, 1977)
Fronto-glabellaris koponyadefektus pótlásának kérdései. Tari Gáborral. (Magyar Traumatológia, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet, 1977. 1.)
Hazai titán-poliamid térdízületi protézis. Többekkel. (Magyar Traumatológia, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet, 1977. 2.)
Neue Wege in der Kranioplastik. Tari Gáborral. (Therapiewoche, 1978)
Rekonstrukció súlyos, nyílt maxillofaciális sérülés után. Hulin Istvánnal és Papp Lehel Györggyel. (Magyar Traumatológia, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet, 1978. 2.)
Das autologe Rippenresektat zur Behandlung grösserer Knochenzysten. Schmelzeisen, H.-val. (Chirurgische Praxis, 1979–1980)
Tapasztalataink térdízületi endorprotézissel. Papp Lehel Györggyel és Tari Gáborral. (Magyar Traumatológia, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet, 1980. 1.)
Functional Aesthetic Reconstruction of Periorbital Fractures and Defects. Többekkel. (Aesthetic Plastic Surgery, 1981)
Fünfjährige Erfahrungen mit Kniegelenksendoprothesen. Többekkel. (Zentralblatt für Chirurgie, 1983)
Térdízületi endoprotézisek eredményei. 1975–1980. Papp Lehel Györggyel, Tari Gáborral, Vekerdy Mártával. (Magyar Traumatológia, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet, 1983. 2.)
A combfejtörés terápiás lehetőségei. Geönczeöl Tiborral és Rupnik Jánossal. (Magyar Traumatológia, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet, 1989. 4.)
Zehnjärige Erfahrungen mit ungarischen Kniegelenksendoprothesen. Papp Lehel Györggyel. (Zentralblatt für Chirurgie, 1990)
19 év alatt implantált 1600 csípőprotézis szövődményei. 1975–1994. Többekkel. (Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet, 1995. 1.).
F. m.: tudományos dolgozatai a Magyar Sebészetben: Végbélrákot utánzó izolált rectum neurinoma. (1964. 1.)
A valódi vakbélgyulladásról. (1966. 3.)
A homeostasis jelentősége a sebészetben. (1967. 6.)
A gyomorresectio elkerülhetetlen, halálos szövődményei. (1968. 3.)
Rákos betegek vérhiányának műtét előtti felmérése. (1969. 6.)
Tapasztalataink ink irhalebeny-plasztikával. (1971. 5.)
Nyombélfekélyes betegben korai gyomorrák. – Bélátfúródást okozó purpura abdominalis. Schönlein–Henoch-purpura. (1972)
A gyermeksebészet ellátása a Szentesi Megyei Kórházban. (1973 1.).
F. m.: írásai az Orvosi Hetilapban: A gonitis tuberculosa korai műtéte. Id. Badó Zoltánnal. (1960. 45.)
Mucoviscidosissal társult pneumatosis cystoides intestini. (1962. 40.)
Enteritis necrotisans. (1967. 36.)
A keringő vérmennyiség célzott pótlása nagyobb műtétek előtt. Tóth Csabával. (1967. 38.)
Vérvolumen-vizsgálatok sebészeti betegeken. Tóth Csabával. (1969. 16.)
Totalis gastrektomia után kialakult oesophagitis műtéti orvoslása. Bugyi Istvánnal és Imre Józseffel. (1975. 7.)
Új utakon a kranioplasztikában. Tari Gáborral. (1977. 19.).
F. m.: népszerű írásai: Vérhiány és célzott vérpótlás. (Egészségügyi Munka, 1972. 12.)
Koponyasérülések komlex ellátása, különös tekintettel a koponyacsontok rekonstrukciójára. (Orvosképzés, 1975)
Magyar térdprotézis. Többekkel. (Kórházi Orvostechnika, 1985)
Új hazai csípőprotézis. Többekkel. (Kórházi Orvostechnika, 1985)
Magyar tumorprotézisek. Többekkel. (Kórházi Orvostechnika, 1985)
Velőűrszeggel kombinált csípőprotézis. (Kórházi Orvostechnika, 1985)
A térdízületi artroplasztika története. Papp Lehel Györggyel. (Kórházi Orvostechnika, 1989)
Térdízületi szánkóprotézisek beültetésével szerzett tízéves tapasztalataink. Többekkel. (Kórházi Orvostechnika, 1989)
Unicondylaris tibia-plátó pótlás. Többekkel. (Kórházi Orvostechnika, 1989)
Tengely nélküli, ízfelszínpótló hazai totált térdprotézis. Többekkel. (Kórházi Orvostechnika, 1989)
Patelo-femorális artroplasztika. Többekkel. (Kórházi Orvostechnika, 1989)
Cement nélküli hazai Protetim-csípőprotézisek. (Kórházi Orvostechnika, 1990).
Irodalom
Irod.: források: Elhaltak névsora: Pausz Antalné Forstinger Róza, Pausz Antal számtanácsos neje. (Pesti Hírlap, 1883. okt. 20.)
Elhunyt Vrabély Armand postatiszt, aki korábban mint cs. és kir. főhadnagy lépett át a honvédséghez küzdötte végig a szabadságharcot. (Fővárosi Lapok, 1884. máj. 25.)
Hirtelen halál a vasúton. Pausz Antal miniszteri számtanácsos … a vasúti kocsiban rosszul lett és meghalt. (Budapesti Hírlap, 1885. júl. 3.)
dr. Vrabély Armand cs. és kir. tartalékos hadnagy és honvédelmi minisztériumi segédfogalmazó eljegyezte Pausz Olgát, néhai Pausz Antal miniszteri számtanácsos leányát. (Fővárosi Lapok, 1890. febr. 16.)
Pausz Elhunyt özvegy Vrabély Armandné Mundy Janka Vrabély Armand miniszteri osztálytanácsos, író édesapja. (Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1914. dec. 13.)
dr. Vrabély Armand államtitkár és neje, Pausz Olga leányát, Dalmát, jún. 23-án szombaton délután hat ótakor vezeti oltárhoz az erzsébetvárosi plébániatemplomban dr. Badó Zoltán honvéd főorvos. (Az Újság–Budapesti Hírlap–Magyarság, 1934. jún. 21.)
Ifj. Horthy Miklós autóbalesete. (Új Somogy, 1943. júl. 1.)
Javul ifj. Horthy Miklós állapota. [Badó Zoltán sikeres műtéte után.] (Délmagyarország, 1943. júl. 2.)
Halálozások. Szentes. [id.] dr. Badó Zoltán. (Csongrád megyei Hírlap, 1965. jan. 30.)
Halálozások. Szentes. dr. Badó Zoltánné Vrabély Dalma. (Csongrád megyei Hírlap, 1967. márc. 5.)
Joó Erzsébet: És újra járnak a béna lábak. [dr. Badó Zoltán, a térdízületpótló szánkóprotézisek első magyarországi beültetője.] (Csongrád megyei Hírlap, 1979. dec. 31.)
Joó Erzsébet: Készül a magyar csípőprotézis. (Csongrád megyei Hírlap, 1982. jan. 5.)
Joó Erzsébet: Elkészült az első magyar csípőprotézis. (Csongrád megyei Hírlap, 1982. jún. 30.)
A szentesi kórházban beültették az első magyar csípőprotézist. (Csongrád megyei Hírlap, 1982. aug. 18.)
Ibrányi Tóth Béla: Szentesi „csodatévők”. [Az első magyar csípőprotézis. dr. Badó Zoltán és Miklós Bálint.] (Képes Újság, 1982. okt. 30.)
Szabó Róbert: A beteggyógyítás és az orvosi szakma javára. Rangos tudományos munka a szentesi kórházban. (Csongrád megyei Hírlap, 1983. máj. 21.)
Fekete Klára: Csípőprotézis – méretre. Új iparág Vásárhelyen. (Csongrád megyei Hírlap, 1989. nov. 4.)
Dóczi Jusztina: dr. Badó Zoltán nagydoktori címe. Tizennyolcezer betegen segített. (Délvilág-Csongrád megyei Hírlap, 1991. dec. 13.)
dr. Badó Zoltán gyászjelentése. (Délvilág, 1997. júl. 25.)
Berki Sándor: dr. Badó Zoltán szelleme. (Délvilág, 1997. júl. 30.)
Blaskovics Ferenc–Geönczeöl Tibor: In memoriam dr. Badó Zoltán. (Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet, 1997. 4.)
Balázsi Irén: A Bugyi-iskola tanítványait tisztelet övezi Szentesen. Szobrot és reliefet állítottak sebészeiknek. (Délvilág, 2002. nov. 16.)
Blaskovics Ferenc: Huszonöt év. Emlékek a hazai protézisgyártás történetéből. (Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet, 2008. 1.).
F. m.: lexikonok, feldolgozások: Szentesi ki kicsoda? Szerk. Bodrits István, Labádi Lajos, Majtényiné Túri Katalin. (Szentes, 1988)
Szentesi ki kicsoda és városismertető. Szerk. Bodrits István. (Szentes, 1996)
Szegedi egyetemi almanach. II. 1921–1996. (Szeged, 1997)
Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. [Vrabély Armanddal.] (Miskolc, 2015).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QKML-8LT5 (Vrabély Armand keresztelési anyakönyve, 1825)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:2S1N-S89 (Vrabély Armand születési anyakönyve, 1864)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/465986 (Pausz Antalné Forstinger Riza gyászjelentése, 1883)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/638172 (Vrabély Armand gyászjelentése, 1884)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/465983 (Pausz Antal gyászjelentése, 1885)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C333-ZJ7S (Vrabély Armand és Pausz Olga házassági anyakönyve, 1891)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/465985 (Pausz Antalné Forstinger Mária gyászjelentése, 1896)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QGTV-M5V3 (Pausz Antalné Forstinger Mária halotti anyakönyve, 1896)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1T-91PH (Badó Miklós és Huszár Erzsébet házassági anyakönyve, 1902)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6LCD-P31R (Vrabély Dalma születési anyakönyve, 1908)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/314462 (Badó Miklós gyászjelentése, 1910)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:62VY-FGPV (Badó Miklós halotti anyakönyve, 1910)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/633703 (Vrabély Armandné Mundy Janka gyászjelentése, 1914)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QP7S-WTWS (Vrabély Armandné Mundy Janka halotti anyakönyve, 1914)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QGTN-BVXM (Badó Miklós és Alloni Margit házassági anyakönyve, 1936)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68QH-BQV8 (Vrabély Armandné Pausz Olga halotti anyakönyve, 1938)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/314463 (dr. Badó Zoltán gyászjelentése, 1965)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-L9QF-77T3 (dr. Badó Zoltán halotti anyakönyve, 1965)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/314464 (dr. Badó Zoltánné Vrabély Dalma gyászjelentése, 1967)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-99QF-7W2T (dr. Badó Zoltánné Vrabély Dalma halotti anyakönyve, 1967)
https://www.kozterkep.hu/9749/bado-zoltan (Badó Zoltán szobra, 2002)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2024
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (663), orvos (603), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)